Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-66
995 A nemzetgyűlés 66. ülése 1946. évi október hó 4-én, pénteken. 996 maiharadzaa gyermeke fog- majdi bírói ítélet alapján jogokat követelni. Hiszen a bíró kötve van és elvégre, ha esküt ajánlanak fel neki — és lesznek hölgyek és lesznek ezeknek a hölgyeknek lovagjaik, akik megesküdnek — akkor a bíró a törvény alapján kénytelen kimondani az ítéletet még akkor is, ha egyéni lelkiismerete tusakodik. (Andrássy Dániel (kg): A bírói szabad mérlegelés megvolt, megvan és meglesz!) A bírói szabad mérlegelést szabályok korlátozzák és a bíró, ha tizenhat es>kü áll egy állítás javára s ezzel szemben az állítás ellenére egyetlenegy tárgyi bizonyíték sincs, akkor igenis köteles az esküknek megfelelően eljárni. (Andrssy Dániel (kg) közbeszól.) Ami a körülményeket illeti, Ötven esztendő előtti körülményeket ki tud ma rekonstruálni akkor, amikor — mint mondottam —-nem hites közjegyző jelenlétében szokták ezt a. bizonyos cselekményt végrehajtani. (Pász'hory István (msz): Ismerjük a gyermektartási pereket! — Egy hang a szociáldemokratapárton: Ne sajnálja a maharadzsákat!) Én. távolról sem sajnálom a maharadzsákat, ellenben legyen szabad rámutatnom a maharadzsákkal kapcsolatban arra az érdekes jogi esetre, hogy mi történik majd, ha a bíróság megállapítja' egy ilyen külföldi állampolgárral kapcsolatban az apaságot, aminek természetszerűleg egész sor családjogi és vagyonjogi következménye volna? (Andrássy Dánfel (kg): Elviszi a gyermeket Indiába! — Derültség.) Hai elviszi magával, akkor nincs baj. Én azonban azt hiszem, hogy ilyen esetben a gyermekeknek elenyészően kicsi százalékát fogja magával vinni. (Ries István igazságügyminiszter: Nem ervénves külföldiekre! Nem aktuális az egész! Ahhoz külön nemzetközi szerződés kell. Nem aktuális! Státusper!) Nem vagyok most tisztában azzal, hogy ,ai bírónak milyen álláspontot ikall elfoglalnia akkor, amikor a gyermek apasága egy külföldi férfiúra hárul, de elvégre ilyen lehetőségekkel számolni kell. T. Nemzetgyűlés! Nem sajnálom én a vétkeseket. Mindenki lássa felelőtlenségének következményét. Lássa az a hitvány férfi, az a— miként itt egy közbeszólásban elhangzott — disznó .,. (Derültség.) Bocsánatot kérek az imparl amentári s kifejezésért, nem képviselőtársaimra értem, mert feltételezem, hogy tisztes honatyáink között nincsen és a jövőben sem lesz. aki hasonló helyzetbe kerül. (Derültség. Ternay István (msz): Köszönjük a bizalmat! — Derültség.) Ellenben, ha a, honatyaság erkölcsi magaslata erkölcsileg bizonyosságot if jelent az én szememben képviselőtársaim szániára, meg kell mondanom, hogy ha eddig a közmondás azt tartotta, hogy mindenkit érhet baleset, ezután ezt úgy módosíthatjuk, hogy mindenkit érhet apasági kereset. (Élénk derültség és taps. — Pászthory István (msz): Igaz!) Képviselőtársaim kivételek ez alól, de mindenesetre van ebben az országban nagyon soík ember, akinek számolnia kell ezzel a lehetőséggel. Nem akarom védeni a bűnösöket, a hitványakat, ellenben sajnálom az ártatlanok meghurcolását és ez a törvényjavaslat erre bőséges lehetőséget nyújt, mert hiszen — amint mondottam —- ez a törvényjavaslat olyan természetű, hogy ennek jósága és társa dalomépítő hatása nem annyira a törvényjavaslat szövegezéséből, mint inkább a bírói eljárás mikéntjéből fog következni. Éppen ezért, bár én ezt a törvényjavaslatot, ennek két első megoldását, egyrészről a képzeletbeli atya fikciójált, másrészről a tartásdíjnak az eddigi mértéken felüli kiterjesztését rendkívül étrtékes vívmánynak tartom és a törvényjavaslatnak ezt a részét minden korlátozás nélkül a legteljesebb lelkesedéssel üdvözlöm, mégis mivel a bírói végrehajtás során nagyon súlyos problémák merülhetnek fel ezzel a kérdéssel kapcsolatban s mi, akik legnagyobb részben nem vagyunk jogászok, nem ismerjük a bírói gyakorlatot-, de még a jogászoknak is csak kicsiny százaléka ismeri *a bírói gyakorlatot, az a meggyőződésem, hogy lelkiismeretem szerint cselekszem akkor, amikor javaslom, hogy csatlakozva Gróh József képviselőtársunk indítványához, ezt a törvény javaslatot még a részletes tárgyalás előtt megfelelő bírói fórumnak, a Kúriának adjuk ki, (Pászthory István (msz): Helyes a meggyőződése! Ugy van! — Taps a szabadságpárt soraiban.) (azzal, hogy kérdezze meg egyetemi tanároknak s társadalmi életünk egyéb tényezőinek véleményét (Pászthory István (msz) : Ez volt a szokás!) és állapítsa meg azt, hogy ezeknek a paragrafusoknak alapján meg tudja-e a bíróság közelíteni az igazságot; mert tökéletesen a biróság sem tudhat igazságot szolgáltatni, s bizony hibalehetőséggel mindenkor számulnunk kell. (Ugy van! — Taps a szabadságpárt soraiban. — Slachta Margit (msz): Jön a kizárás!)314 Amikor mi ezit a törvényjavaslatot tárgyaljuk, a bíróság részére voltaképpen r egy egészen széles latitüdöt biztosítunk a végrehajtás során. Talán azt mondhatnám, t. Nemzetgyűlés, hogy mi most csupán egy zenei alapmelódiát állapítunk meg és ennek hangszerelését majd a bíróságok végzik el. A bíróságnak kétségtelenül nagy szerepe van a jogalkotás terén, mert hiszen az ő feladata, hogy a törvény hiátnsait áthidalja és a bírói gyakorlattal csiszolgassa • a törvény tökéletlenségeit, ha azonban minit egy kitöltetlen váltót átadjuk neki ezt a törvényt, hogy ezeknek a paragrafusoknak alapján az ő meggyőződése szerint töltse ki ezt az egész széles latitüdöt, ebben az a veszedelem rejlik, hogy ha a miáltalunk meghatározott zenei alapmelódiát az ország különböző területein levő bíróságok hangszerelik, akkor az egyik is, a másak isv a harmadik is másképpen fogja majd az ő saját egyéni lelkiismerete szerint hangszerelni. (Pászthory István (msz) : Hamis muzsika lesz belőle!) és szörnyű diszharmónia fog ebből kijönni. Ha ezzel szemben a törvényjavaslat végleges elfogadása előtt megkérdezzük a Kúriát, amely ismeri a bírói lelki alkatot, amely legjobban ismeri a bíróságnak nemcsak perrendszerűen előírt, hanem lelkiismeretéhen kialakult szabályait is, akkor remélhetjük, hogy nem lesznek hiáltusok az elfogadandó törvényiben, vagy ha lesznek is, mert szűk »égkép lesznek, a bíróságnak igen fontos a szerepe a törvény alkalmazása körül s a bíróság ezt a hiányt,, ezt a hiátust egyöntetűen fogja kitölteni és nem diszharmónia, nem kiaiko'fónia fog belőle kialakulni, hanem igenis harmónia és a jogoknak emberi lehetőség szerint való megóvása. Ezért, t. Nemzetgyűlés, noha r a törvényjavaslatot az elmúlt helyzethez képest óriási fejlődlésnek és vivmánynak és különösen a képzeletbeli atya fikcióját illető részét egészen rendkívül szellemes és ötletes megoldásnak tartom és további részeiben^ is nagyon értéke••;•? rendelkezéseket találok, mégis "a rend