Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-66

991 A nemzetgyűlés 66. ülése 1916. évi október hó 4-én, pénteken. ^992 Papp György (kg): T. Nemzet gyűlés! Amikor Parisban letűnt uradalmi rendszerek bűnei ési hibái miatt népünket, ártatlan népünket marasztalják el s őrült gonosztevők miatt ártatlan millióknak kell. szenvedniök — akkor lehetetlen, hogy ne üdvözölje minden ép jogérzékű és -ép erkölcsi érzékű ember teljes örömmel azt a törekvést, amely a szülők bűzte és könnyelműsége miatt ártatlanul szenvedő gyermekek százezreinek válláról kíván levenni egy súlyos megbélyegzést és az ő anyagi helyzetüket megfelelő szintre kívánja emelni. Széchenyi István a magyarság történetének nagyon súlyos időszakában, a magyarság testvéri, összefogásának történelmi szükségessége idején kegyelmet kért még az -apagyilkos magyaroknak ^ is. Ma még nagyobb szükség van a maradék magyarság testvéri Összefogására, még inkább parancsoló szükségesség, hogy a magyar társadalom kegyelmet adjon az ártatlanoknak — az apának bűnei miatt bűnhödőknek — lemosva róluk egy súlyos megbélyegzést, s gondoskodjék arról, hogy a magyar társadalom értékes tagjaivá váljanak. Ne kenyszerítsük őket arra, hogy a keserű magyar sors szomorú hordozói között is kitaszitottaik legyeaiek. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslatnak ezt a törekvését, azt hiszem, e hazában nincs ember, aki ne "helyeselné-A törvényjavaslat' a házasságon kivül született! gyermek jogállásált illetően háromféle megoldást tartalmaz. Az első biztosítja egy jogi fikció árán is, hogy a gyermeknek neve legyen, ne kelljen az élet • folyamán ezerszer és ezerszer tudomásul vennie és másoknak is tudomására hoznia az ő származását, csupán csak azzal a Kénnyel, hogy az anyja nevét viseli. A törvénynek ezt a megoldását rendkívül szellemesnek, ötletesnek, tökéletesnek, célravezetőnek tartom, vele szemben a legcsekélyebb aggályom sincsen, hiszen radikálisan oldja meg a kérdésit, anélkül azonban, hogy ezzel bárki számára joghátrányt jelentene, hiszen a képzeletbeli atya fiktív nevének felvétele a vérségi kapcsolatot is kifejezi. Ugyancsak örömmel veszem tudomásul a második megoldást, amely már a jogoknak egy szélesebb körét biztosítja a házasságon kívül született gyermek számára, a tartásdíj megállapítása, annak miérteké, fizetésének időtartama körül tovább fejleszti ve a már meglevő jogintézményeket. Ezeknek a rendelkezéseknek következtéiben feltétlenül javulni fog a házasságon kívül született gyermekek helyzet© és csökkenni foig az a veszély > amely ezeknek az ártatlanoknak kitaszítottságából és ennek szükségszerűen felmerülő^ következményeiből a társadalomra hárul azáltal, hogy tagjai elesefctséigükből következően könnyebben vállnak a bűnözés prédáivá. A törvényjavaslatnak harmadik megoldása körül, amely a jogoknak egy még szélesebb, mondhatnám teljes körét biztosítja a házasságon kívül született gyermekek számára, hogy tudniillik az ő jogállásukat atyai nyilatkozat, illetőleg bírói ítélet esetén a törvényes gyermtejkék jogállásával minden tekintetben azonosítja, mondom, a harmadik megoldás körül az érvek egész sorát lelhet pro és kontra-, felhozni és ezért ennek a kérdésnek alaposabb megvitatásait! kívánatosnak és> szükségesnek tartom. Amíg t. i. a gyermek csupán az atyjával áll szemben, helyesnek és szükségesnek tartom, hogy a törvény az atyai, feleiősség tei,hét teljes^ mértékben helyezze a felelőtlenkedö atya _ vállára. Amikor azonban a gyermek érdekeinek fokozottabb védelme mások'jogos érdekeit is érinti, akkor lelkiismeretesen kell mérlegre tenni a törvényből adódó előnyöket és hátrányokat. A következő disztinkciók szerint kívánom vizsgálat tárgyává tenni a kérdésnek ezlt a • részét. Amennyiben teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal házassági köteléken kívül élő férfi veszi családjába ' házasságon kívül született gyermekét, ezt mindenki csak helyesléssel veheti tudomásul és hogy a törvény erre lehetőséget ad, az mindenesetre lényeges haladás az eddigi jogállapottal szemben. Szabolcsban úgy szokták mondani, hogy ki menynyi szénát húzgál ki a más boglyájából, anynyüt ,vagy kétszeriannyit fognak mások kihúzgálni az ő boglyájából. Van ebben, t. Nemzetgyűlés, bizonyos költői igaziságszolgáltatás. En azonban ezt nem tudóan megnyugvással venni, mert nem megoldás az egyik törvénytelen cselekedetnek egy másik törvénytelen cselekedettel való kiegyenlítése és főként, mert ez nem oldja meg a gyermek helyzetét. Adassék meg a törvényes lehetőség az ilyen felelőtlen férfiak számára, hogy felelőtlenségüket jóvátehessék. A házassági kötelékben élő férfi részéről az atyai elismerő nyilíatíkoaatnak hatályához, hogy az senki jogos érdekélt ne sérthesse, r szükségesnek tartanám a házastárs hozzájáruló nyilatkozatát a maga és. gyermekei nevében. Ártatlan a házasságonkívül született gyermek, de ártatlan a megcsalt feleség is és ártatlanok a - törvényes gyermekek is. A házasságon kívül született gyermekek a most tárgyalás alatt álló. törvényjavaslat bölcs és helyes rendelkezései értelmében megkapják a nevet, eltüntetik róluk a megbélyegzettséget^ a tartásdíj az eddiginél nagyobb mértékben biztosítani fogja a gyermek . neveltetését, tehát a jogok kiterjesztésének két fokozatában már feltétlenül részesülni fognak a házasságon kivül született gyermekek. Ha a harmadik fokozatban nem is fognak részesülni, ez kétségtelenül hiányos megoldás — de még nem lesz olyan nagy. hiba, mintha^ ezzel kapcsolatban felborul családok békéje és jogos érdekek súlyos csorbulását fogja r

eredményezni a megcsalt feleség és a törvényes házasságból származó gyermekek számára. TL Nemzetgyűlés! Nem arról van szó-, hogy vagy jogfosztott, kitaszított marad az a háziasságon kívül született gyermek, vagy^ teljes jogú tagja lesz a családnak. Ha a kettő^ között kellene választani, ez súlyos ' probléma volna, de itt nem erről van szó. Ez a törvény hármas fokozatát biztosítja a jogoknak^ a ^házasságon kivül született gyermekek számára-Az első két fokozatát a jogoknak megkapja a gyermek anélkül, hogy felborulna családok békéje és jogos érdekek csorbulása következnék be. Azt hiszem, ezzel a házasságon kívül született gyermekek helyzetén már r nagyon sokat segítettünk és ha a családok békéjének „ felborítása nélkül tovább már^ nem menetünk, akkor ezzel az értékes eredménnyel is megelégedhetünk. Még súlyosabb aggályokat kell felemlítenem a törvényjavaslatnak az atyaság bírói megállapítását illető szakaszaival kapcsolatban. T. N/emzetgyűlés! Budapest szívében a