Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-66

983 A nemzetgyűlés 66. ülése 1946. é vény kapcsán az igazságügymiiiisztert, hogy magánjogunk etekmtetben való fejlődésével összefüggésben nyújtson be olyan büntetőjogi törvényjavaslatot, amely a törvénytelen gyermek szüleit sújtja. Természetesen az már aztán a törvénykidolgozófcnak a feladata, hogy az enyhítő meg a súlyosbító körülményeket tekintetbe vegyék. A lényeg azonban az, hogy figyelmünket az ártatlan gyermekről és a „törvényes családnak okozott szenvedésről a gyermeknek #

szülőire irányítsa és így gyökerében. próbálja megfogni a bajt. Bármiképpen is gondolkozzunk és próbáljuk a törviénytele/n gyermekek jogállását megerősíteni, nem képzelhető el, hogy meg 'tudjuk oldani úgy, hogy a gyermekre és a törvényes családra szenvedés és erkölcsi hátrány ne származzék. Lehetetlen tehát, hogy avval szemben, aki a családnak, a gyermeknek^ de a nemzetinek, a társadalomnak is erkölcsileg kárt okoz, ne akarjon az államhatalom büntető szankciókkal élni. De szükség van erre azért is, hogy igazságügyi törvényhozásunk figyelmeztesse a szülőket arra, hogy vétkeznek és figyelmeztesse a társadalmait is. de ezenkívül szükséges azért is, hogy büntetőjogunk ne maradjon el a fejlődésben magánjogunk és családjogunk fejlődése mögött. A mai körülmények között szükségesnek tartottam, hogy egy másik önálló indítványt is nyújtsak be éspedig a. nő erkölcsi épségének védelméről, mert hiszen nagyon sokszor előfordul még rendes békeidőkben is, hogy erőszakról van szó, a mai körülmények között azonban ez sokkal gyakoribb eset lehet. Egy néhány pontból álló kis törvényjavaslatot is kidolgoztam erre vonatkozólag, amely indítványomat alátámasztja. »1. Az ország közértekéinek rangsorában a társadalom lelki és szellemi épsége után a társadalmat alkotó minden egyes személy egészsége, vagyis a közegészség következik. 2. Bár az erkölcsöt és az egészséget illetően arra minden egyes személy jogosult, a jövő nemzedék szempontjából e tekintetben a nő személyén van a hangsúly. 3. Midőn a magyar állam megismétel ten elismeri a nőnek általánosságban, különösképpen pedig az egészséggel kapcsolatban erkölcsi épségéhez való jogát az ez ellen intézett támadás esetén biztosítja számára a végső konzekvenciák levonásánál is a. büntethetőséget kizáró jogos önvédelmet. 4. Az erkölcsi épségben, főleg pedig az egészséggel kapcsolatban megtámadott nő védelmére menő férfi cselekménye olyan elbírálás alá esik, mintha számára is a jogos önvédelem esete forogna fenn.« v A jelen törvényjavaslattal kapcsolatban vagyok bátor a t. Nemzetgyűléshezi benyújtani a Keresztény Női Tábor memorandumát, amely HÍ következőkép hangzik (olvassál)'; »Mi, a Keresztény Női Tábor, másnéven Katolikus Nők Pártja, feszült figyelemmfcl kísérjük ;

a házasságon, kívül született gyermekre vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatos vitát és aggodalmunkat fejezzük ki afelett, hogy a most hozandó törvényjavaslat minden jószá;«.dék ellenére több' rosszat fog- eredményezni, mint amennyi jót hoz-« (Egy ka\n\g a szociáldem&kratapartßn: Nem igaz ám!) »Mindenekelőtt leszögezzük, hogy minden részvétünk a törvénytelen gyermeké. Ez a katolikus egyháznak ősi álláspontja. Éppen az egyház volt az, amely karitativ intézményeket állított fel vi október hói-én, pénteken. 984 ezen szegény gyermekek nevelése, mentése ós felkarolása érdekében. De jogi védelmük nem mehet olyan messze, hogy az más, szent jogokat sértsen, mint amilyenek a családnak' és a ' családi kötelékben született gyermeknek a jogai A hozandó törvénynek iaz iránt sem szabad 'kétséget támasztania, hogy a szabad viszonylat erkölcstelen, tehát nem egyenlő a törvényes házassággal, mert, ha a törvény az erkölcs szemt és sérthetetlen voltát illetőleg hozna lazítást a közfelfogásba, akkor azt érné el, hogy az átlagpolgárok felelősségükről megfeledkezve, még a mainál is sokkal több mártír gyermeket állítanának be az erkölcsaségben már amúgy is meglazult társadalmunkba. Ennek a: súlyos kérdésnek a természete olyan, hogy az jogi alapon akkor sem oldható meg, ha a hozandó törvény a legtökéletesebb. A kormányzat akkor tesz szolgálatot ezen á vonalon a társadalomnak, ha az erkölcsi tisztaság és a jövő generáció iránti felelősség tudatát minél jobban kifejleszti. Ezért azt. a kérelmet terjesztjük ®i közoktatásügyi miniszter úr elé, adasson ki egy könyvet, amely ez iránt az örök normák alapján igazítja el az, ifjúságot és pozitív szempontból győzi meg őt az erkölcs tisztaságának úgy a magán-, mint a közéletben való egyedülálló fontosságáról. Ennek a törvénynek tehát tartalmaznia kellene az erkölcsi tisztaságnak nagy értékét, megvilágítania az emberi lélek egységességét, amelynél fogva egészen más értékű polgára az országnak a' tiszta erkölcsű ember, mert csak az képes másban is ellenállni a kísértéseknek, a közérdekért lelkesedni, önzetlennek maradni, áldozatokat hozni és a hazát önzetlenül szeretni. A kifejezett vallási vonatkozás sem volna kihagyható ebből a munkából, amely szerint: boldogak a tisztaszívűek, mert ők meglátják az Istent. Mély meggyőződésünk az is, hogy a hitleri érának szörnyű kegyetlenségeire isem tudta volna a nyugati pogányság a. tömegeket rávenni, ha azok erkölcsileg tiszta életet éltek volna. Ezt a munkát pedig minden iskolai könyvtárban szükséges lenne elhelyezni és szinte a kötelező tárgyak közé felvenni. Ezzel nagyobb szolgálatot tenne a kormányzat az apa nélkül felnövő niártírgyermekeknek, mint bármilyen jogi intézkedéssel.« A Keresztény Női Tábornak memiOiranduínát ellen jegyezve ezennel átadom, hogy az a kérvényi bizottságnak átadiassék és azután a maga útján érvényesülhessen. Most még csak egy dologra szeretnék rávilágítani» ezúttal a statisztika számaival, éspedigi arra, hogy tévédés a gyermektelenségre vonatkozólag mindig ta gazdasági dolgokat előtérbe állítani. Ezenkívül aggodalmát fejezi ki valamelyik képviselőtársunk, hogy Ha a »törvénytelen« szülőket törvény sujtjta, ezáltal nem f ogye bekövetkezni az, hogy komolyabb önbírálat helyett azt az utat választják, hogy egyszerűen megakadályozzák cselekedeteik következményéit. T. Nemzetgyűlés! Nagyon szomorú, hogy ebben a tekintetben nem kell nekünk a házasságon kívüli viszonyoknak a

világában nyomoznunk, mert a magyar házasélet: meggondolandó tüneteket mutat fel, amire a statisztika 1942-iki évkönyvének adatai tartalmaznak megdöbbentő ráviíágítást. Ebben az évkönyvben a következőket olvassuk. Budapest 285-326 főbérleti lakásából 145.899-ben, tehát több mint a felében nincs gyermek, egy gyermeket találunk