Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-66

983 A nemzetgyűlés 66. ülése 1946. é vény kapcsán az igazságügymiiiisztert, hogy magánjogunk etekmtetben való fejlődésével összefüggésben nyújtson be olyan büntetőjogi törvényjavaslatot, amely a törvénytelen gyer­mek szüleit sújtja. Természetesen az már aztán a törvénykidolgozófcnak a feladata, hogy az enyhítő meg a súlyosbító körülmé­nyeket tekintetbe vegyék. A lényeg azonban az, hogy figyelmünket az ártatlan gyermekről és a „törvényes családnak okozott szenvedés­ről a gyermeknek # szülőire irányítsa és így gyökerében. próbálja megfogni a bajt. Bár­miképpen is gondolkozzunk és próbáljuk a törviénytele/n gyermekek jogállását megerősí­teni, nem képzelhető el, hogy meg 'tudjuk ol­dani úgy, hogy a gyermekre és a törvényes családra szenvedés és erkölcsi hátrány ne származzék. Lehetetlen tehát, hogy avval szemben, aki a családnak, a gyermeknek^ de a nemzetinek, a társadalomnak is erkölcsileg kárt okoz, ne akarjon az államhatalom bün­tető szankciókkal élni. De szükség van erre azért is, hogy igaz­ságügyi törvényhozásunk figyelmeztesse a szü­lőket arra, hogy vétkeznek és figyelmeztesse a társadalmait is. de ezenkívül szükséges azért is, hogy büntetőjogunk ne maradjon el a fej­lődésben magánjogunk és családjogunk fejlő­dése mögött. A mai körülmények között szükségesnek tartottam, hogy egy másik önálló indítványt is nyújtsak be éspedig a. nő erkölcsi épségének védelméről, mert hiszen nagyon sokszor elő­fordul még rendes békeidőkben is, hogy erő­szakról van szó, a mai körülmények között azonban ez sokkal gyakoribb eset lehet. Egy néhány pontból álló kis törvényjavas­latot is kidolgoztam erre vonatkozólag, amely indítványomat alátámasztja. »1. Az ország közértekéinek rangsorában a társadalom lelki és szellemi épsége után a társadalmat alkotó minden egyes személy egészsége, vagyis a közegészség következik. 2. Bár az erkölcsöt és az egészséget illetően arra minden egyes sze­mély jogosult, a jövő nemzedék szempontjá­ból e tekintetben a nő személyén van a hang­súly. 3. Midőn a magyar állam megismétel ten elismeri a nőnek általánosságban, különöskép­pen pedig az egészséggel kapcsolatban erkölcsi épségéhez való jogát az ez ellen intézett támadás esetén biztosítja számára a végső kon­zekvenciák levonásánál is a. büntethető­séget kizáró jogos önvédelmet. 4. Az erkölcsi épségben, főleg pedig az egészséggel kapcso­latban megtámadott nő védelmére menő férfi cselekménye olyan elbírálás alá esik, mintha számára is a jogos önvédelem esete forogna fenn.« v A jelen törvényjavaslattal kapcsolatban vagyok bátor a t. Nemzetgyűléshezi benyúj­tani a Keresztény Női Tábor memorandumát, amely HÍ következőkép hangzik (olvassál)'; »Mi, a Keresztény Női Tábor, másnéven Katolikus Nők Pártja, feszült figyelemmfcl kísérjük ; a házasságon, kívül született gyermekre vonat­kozó törvényjavaslattal kapcsolatos vitát és aggodalmunkat fejezzük ki afelett, hogy a most hozandó törvényjavaslat minden jószá;«.­dék ellenére több' rosszat fog- eredményezni, mint amennyi jót hoz-« (Egy ka\n\g a szociál­dem&kratapartßn: Nem igaz ám!) »Mindenek­előtt leszögezzük, hogy minden részvétünk a törvénytelen gyermeké. Ez a katolikus egy­háznak ősi álláspontja. Éppen az egyház volt az, amely karitativ intézményeket állított fel vi október hói-én, pénteken. 984 ezen szegény gyermekek nevelése, mentése ós felkarolása érdekében. De jogi védelmük nem mehet olyan messze, hogy az más, szent jogokat sértsen, mint amilyenek a családnak' és a ' családi kötelékben született gyermeknek a jogai A hozandó törvénynek iaz iránt sem szabad 'kétséget támasztania, hogy a szabad viszonylat erkölcstelen, tehát nem egyenlő a törvényes házassággal, mert, ha a törvény az erkölcs szemt és sérthetetlen voltát illetőleg hozna lazítást a közfelfogásba, akkor azt érné el, hogy az átlagpolgárok felelősségükről meg­feledkezve, még a mainál is sokkal több már­tír gyermeket állítanának be az erkölcsaség­ben már amúgy is meglazult társadalmunkba. Ennek a: súlyos kérdésnek a természete olyan, hogy az jogi alapon akkor sem oldható meg, ha a hozandó törvény a legtökéletesebb. A kormányzat akkor tesz szolgálatot ezen á vonalon a társadalomnak, ha az erkölcsi tisz­taság és a jövő generáció iránti felelősség tu­datát minél jobban kifejleszti. Ezért azt. a ké­relmet terjesztjük ®i közoktatásügyi miniszter úr elé, adasson ki egy könyvet, amely ez iránt az örök normák alapján igazítja el az, ifjúsá­got és pozitív szempontból győzi meg őt az er­kölcs tisztaságának úgy a magán-, mint a köz­életben való egyedülálló fontosságáról. Ennek a törvénynek tehát tartalmaznia kellene az erkölcsi tisztaságnak nagy értékét, megvilágí­tania az emberi lélek egységességét, amelynél fogva egészen más értékű polgára az ország­nak a' tiszta erkölcsű ember, mert csak az ké­pes másban is ellenállni a kísértéseknek, a köz­érdekért lelkesedni, önzetlennek maradni, ál­dozatokat hozni és a hazát önzetlenül szeretni. A kifejezett vallási vonatkozás sem volna kihagyható ebből a munkából, amely szerint: boldogak a tisztaszívűek, mert ők meglátják az Istent. Mély meggyőződésünk az is, hogy a hitleri érának szörnyű kegyetlenségeire isem tudta volna a nyugati pogányság a. tömegeket rávenni, ha azok erkölcsileg tiszta életet él­tek volna. Ezt a munkát pedig minden iskolai könyv­tárban szükséges lenne elhelyezni és szinte a kötelező tárgyak közé felvenni. Ezzel nagyobb szolgálatot tenne a kormányzat az apa nélkül felnövő niártírgyermekeknek, mint bármilyen jogi intézkedéssel.« A Keresztény Női Tábornak memiOirandu­ínát ellen jegyezve ezennel átadom, hogy az a kérvényi bizottságnak átadiassék és azután a maga útján érvényesülhessen. Most még csak egy dologra szeretnék rá­világítani» ezúttal a statisztika számaival, és­pedigi arra, hogy tévédés a gyermektelenségre vonatkozólag mindig ta gazdasági dolgokat elő­térbe állítani. Ezenkívül aggodalmát fejezi ki valamelyik képviselőtársunk, hogy Ha a »tör­vénytelen« szülőket törvény sujtjta, ezáltal nem f ogye bekövetkezni az, hogy komolyabb önbírá­lat helyett azt az utat választják, hogy egy­szerűen megakadályozzák cselekedeteik követ­kezményéit. T. Nemzetgyűlés! Nagyon szomorú, hogy ebben a tekintetben nem kell nekünk a házas­ságon kívüli viszonyoknak a világában nyo­moznunk, mert a magyar házasélet: meggon­dolandó tüneteket mutat fel, amire a statisz­tika 1942-iki évkönyvének adatai tartalmaznak megdöbbentő ráviíágítást. Ebben az évkönyv­ben a következőket olvassuk. Budapest 285-326 fő­bérleti lakásából 145.899-ben, tehát több mint a felében nincs gyermek, egy gyermeket találunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom