Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-66

985 A nemzetgyűlés 66. ülése 1946. 80.721 Lakásban, kettőt - 39.131-ben, hármat 12.004-ben, négyet 4272-ben és csak 2861 olyan íobérleti lakás van, (amelyben négynél több a gyermekek száma, ami tehát az összes lakások számának csak egy _ százalékát teszi ki. De ez a statisztikai feldolgozás foglalkozik népesedési szempontból lai társadalom , különböző osztályaival is és a következőket mutatja ikd. Földbirtokos és földbérlő, tehát jó .anyagi körülmények közt élő családokból lakik Budapesten 1130, ezekből 700-nak egyáltalán nincsen gyermeke, 221-nek pedig csak egy gyermeke van. A tőkés családok közül 69.63 százalék gyermektelen és 20.6 százalék egykés^ A szahadfoglatkozásúaknál is keresi a statisztika á • választ éspedig ideveszi az: évkönyv az- ügyvédeket, az orvosokat, a gyógyszerészeket, az írókat és ,ai művészeket/Ezeknél 61 százalék a gyermektelen család. A köztisztviselő főbérlők között 54 százalék, az. iparosok közül pedig 48 százalék: gyermektelen. (Egy hang a szociáldemokratapár Ion: Tessék mellé nézni ennek ai statisztikának!). A mezőgazdasági és ipari munkások családjai közül 44 százalék gyermektelen, de az ipari munkások között már több a többgyermekes. Vájjon a gyermektelenség magyarázata a gazdasági viszonyokban keresendő-e*? Hiszen a felsoroltak anyagilag mind a jól szituált családok közül valók. Azt mondja a statisztika, hogy közszolgálati és vállalati altisztek, tehát a szegény emberek családjainak statisztikája kifejezetten jobb. Most Budapest egyes részeit kerületenként összehasonlítvai a legkevesebb a gyermek a Belvárosban és a legtöbbi Kőbányán, ahol a legtöbb dolgozó lakik. Ezek iái számok kiáltó választ adnak arra a sokat hangoztatott állításra, hogy a gyermektelenség vagy az. egyke sz anyagi gondok következménye. Ez iái statisztika kérlelhetetlen számokban kifejezőt közgyónás, vagy pedig úgyis mondhatnók, hogy közvád. A társadalom rétegein lefelé haladva mind több gyermeket találunk. Ezt igazolja a kerüíleti összehasonlítás is. És hogy Budapest lakossága nem sorvad még gyorsabb menetben, azt az albérleti, tehát a legszegényebb családoknak köszönhetjük. A világ szeme előtt ezt a válságot a vidékiek beözönlése takarja el. Budapest népessége nő, de ez nem a budapesti családok érdeme, ezt a növekedést a beözönlők biztosítják. Maga a budapesti lakosság tehát éppen úgy nemzetsorvasztó tömege a magyarságnak, mint a Gairamvölgye, a Sárköz, vagy az Ormányság lakossága. Vtajszló ormánysági faluban fölöslegessé vált az iskola, mert egyáltalán nem volt gyermek. Ha; a vidékiek Pestre özönlése megszűnnék és a vidéki családok nem küldenék Pestre tanulás végett gyermekeiket olyan nagy számban, akkor a statisztika szerint a pesti iskolák kétharmadát be kellene zárni. Ez az önpusztítás megfelel annak, mintha háború, légitámadás vagy epidémia következtében évente százezer ember pusztulna el Budapesten. A Lélek Szavának egy 1943-iki számából való ez a közlemény, innen a következő kapcsolás: (olvaissa) »Most sokat beszélünk a dégiitámadások traszeilyérőí ,'és. kloírmányrendeletre minden háznak óvóhelyet kellett építenie, de a vallástalanság^ és a természetes erkölcstől való' elszakadás halálos csendben hasonlíthatatlanul nagyobb pusztítást végez ai magyarságnak soraiban. Nem érdemeljük-e meg mi, magyarok, akik önmagunkat tizedeljük, nem érévi október hó 4-én, pénteken. 986 demeljük-e meg, hogy az Úristen bom'bazáporral pusztítsa el azokat, akik cselekményeikkel .azt kiáltják féléje: gondolataid, nem a mi gondolataink és akaratod! nem a mi akaratunk'? Mert hiszen az Isten akarata az«, (Zaj a kommunistapárton.) »hogy a család adjon gyermekeket először a földi, azután pedig az, égi hazának.« (Közbeszólás a szociáldemdkratapárt oldalán: Isten akarta a bombákat is? -— Döbremtei Károlyné (kp): Ezzel mentjük fel a háborús bűnösöket!) »Ámde az Úristen csak ideiglenesen engedi meg, hogy az emberi akarat látszólag kijátsszál őt és föléje kerekedjék és amely nemzetet vagy egyént nem sikerül a maga akaratára hajlítania, mfc eltörli az, élőknek soraiból.« T. Nemzetgyűlés! Ha tehát mi az erkölcsöt tovább lazítjuk ahelyett, hogy arról goir dosko'dnánk, hogy visszajusson a kereszténység által követelt tisztaságba, akkor egyenesen nemzetünket pusztítjuk ki és hazaárulók vagyunk! (Zaj a kommunista* és szociáldemokratapárt soraiban. — Hajdú Ernőn© (szd): Egyes számban!) Es hogy az^ Úristen ^ nem engedi az embereket az ő törvényei fölé kerekedni, az ' automatikusan következik ebből, mert hiszen ezt az Istenítéletet a magát /gy kipusztító nemzet; önmagán hajtja végre és ehhez a pusztításhoz isteni vonalon csak logikusan járul hozzá az a csapás, amely a triatnoni területfoisztásban nyilatkoziijk meg, (Zaj és felkiáltás a szociáldemokratapártom,: Ennek semmi köze hozzá!) mert mire a terület egy olyan nemzetnek, amely nem akar az életért áldozatot hozni, mely .nem akarja a« életadással és a gyermekneveléssé;! járó felségééi feladatot az Úristen törvénye előtt való alázatos meghajlással betölteni, {Döbrentei Károlyné (:kp) : Háiny gyermjeike^ van? — Zaj «, szabadságpártom.) az. életadással a házasságot megszentelni 1 Ezért t. Nemzetgyűlés, a legsürgősebibnek találom, hogy azok a szempontok érvényesüljenek ebben a törvényafeotásbain» amelyek a nemzet erkölcsi újjászületését szolgálják, (Egy hang a szio'ciáldenyokratapárton: Azt aklarjuk!) nem erkölcsi .gyengülését. Ezt rtiöbb felszólaló képviselő sürgette, a legutóbb pedig Veress Anna és Stühmerné Oberschall Ilma képviselőtársunk: és éppen ezért ne maradjunk meg amellett, hogy így menjen keresztül ez a törvényjavaslat, ahogyan most van, annyi hiánnyal, annyi kétes eredménnyel, a nemzetnek a köz" és magánerkölcshöz és a szülők egészségéhez való. jogának figyelmen kívül való hagyásával. Nem olyan sürgős ez a törvényjavaslat, mint amilyen fontos, hogy jó legyen. (Felkiáltások a munkáspártok soraiban: Dehogynem! — Egy hang a szociáldemokratapárt sormban: Meg kellene kérdezni a törvénytelen • gyermekeket, hogy sürgős-et — Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Nagyon kérem, ha a t. baloldal ezt nem is akarná magáévá tenni, a kisgazdapárt és a szabad ságpánt (Egy hang a szociáldemokratapár\t saraiban: Mi is vagyunk olyan erkölcsösek,, mint a kisgazdapárt! — Derültség a szabadságpárt soraiban. — Zaj.) hatá!rozzanaik úgy, hogy adjuk vissza ezt a törvény javaslatoit a bizottságnak és adjuk ki (mindazoknak a> fórumoknak, _ amelyeket Gróh képviselőtársunk említett, adjuk ki a szociálpolitikai bizottságnak is, amint azt Stühmerné Oberschialil Ilma kívánta (Zaj.) és adjuk ki az egyházi fórumoknak, (Élénk ellentmondások a munkáspártok soraiban. — Nagy Vince (insz): Egy kicsit hozzászólhatnának bizony az egy-