Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-65
949 A nemzetgyűlés 65. ülése 1946. címen a fejadag erejéig kiadott gabona nem számit be ,a , beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe; panaszolta továbbá, hogy a folyó évi augusztus hó 1. napja előtt őrlési dézsma címén beadott gabonát a gyüjtőkereskedők nem a 40 forintos búzaár alapján, hanem fillérekkel akarják kifizetni. Az interpellációra vonatkozóan válaszomat az alábbiakban közlöm: Aratórész címén az aratómunkások 10 százalékot, a cséplőmunkások 6 százalékot kaptak s haszonbérbeadás útján ezidőszerint kb. 1,200.000 kat, hold áll művelés alatt. Ha figye, lembe vesszük, hogy az ország gabonaterméséből az aratómunkásokkal learatott terület után kb. 400.000 q-t, a oséplőmunkásokl részére pedig 900.000 q kenyérgabonát kelt kiadni s ha ebihez hozzászámítom ai haszonbérbeadott földek után legalább 1 q haszonbért, úgy összesen kb. 3,000.000 q kenyérgabonának a gabonabeszolgáltatási kötelességbe való beszámítását jelentené az interpelláló képviselő úr által előterjesztett javaslat. A holdankinti gabonatbeszolgáltatási kötelesség nagyságának megáll atpításár a vonatkozó számításoknál a 4 aranykoronás kataszteri tiszta jövedelmű földek átlagos hozama, vétetett alapul azért, hogy a gazdálkodók a saját háztartási és gazdasági szükségletük fedezésére szükséges, valamint a haszonbér címén kiszolgáltatandó kenyérgabona mennyiségeket megtermelhessék. A gabonabeszolgáltatási kötelesség megállapításánál természetesen a közellátási kormányzattal szemben támasztott (igények — a 4.5 millió ellátatlan és a fegyverszüneti egyezményből folyó kötelesség is figyeleníbevétettek. A szántóterületek alapján tehát kb. 5,200.000 q kenyérgabona beszolgáltatási kötelesség vettetett ki, melyből azonban az idei aszályos évben a már folyamatban lévő mérséklési eljárás során igen tekintélyes mennyiséget kell elengedni. ''••*''•';' Amennyiben az arató- és cséplőrész, valamint a haszonbér az érdekelteik és családtagjaik 2.5 q-t kitevő fejadagja erejéig beszámítást nyerne, a gabonabeszolgáltatási kötelességet hozzávetőleges számítások szerint legalább 50% -kai magasabban kellett volna megállapítani, -ama az idei terméseredmények folytán a gazdálkodók többségére elviselhetetlen terhet jelentene. Figyelembevévé az 5 kat. holdon aluli gazdálkodók részére és az elemi kár sújtotta vidékek részére már eddig is adott mérsékléseket, az interpelláló képviselő úr által javasolt beszámításra a közellátási érdekek súlyos veszélyeztetése nélkül nincs lehetőség-Ami a július hónapban leadott őrlési dézsma ellenértékének kifizetése tekintetében felmerült panaszokat illeti, közlöm, hogy intézkedtem aziránt, hogy mindazoknak a gazdálkodóknak, akik július hó folyamán akár dézsma, akár egyéb címen gabonát szolgáltattak be —; ha annak vételárát adópengőben annakidején kifejezetten nem kérték — az átadott gabona vételárát a kereskedők forintban fizessék ki. Budapest, 1946. szeptember 10. Bárányos Károly s. k.« p Elnök: Danes József képviselő urat a vászon válasz joga megilleti. A képviselő úr nincs jelen- Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a közellátásügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni1? (fyen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. évi október hó 3-án, csütörtökön. 950 Következik a közlekedésügyi miniszter úr válasza Szentlhe József képviselő úrnak a MFTR-hajózás tárgyában folyó évi augusztus hó 28-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a közlekedésügyi miniszter úr válaszát felolvasni. 31a las its Géza jegyző (olvmm): »Tisiztelt Nemzetgyűlés! A Nemzetgyűlés augusztus , 28-án tartott ülésén Szenthe József nemzetgyűlési képviselőnek a MFTR ügyében előterjesztett interpellációjára válaszomat az alábbiakban adom meg. Az interpelláció kapcsán a MFTR-t jelentéstételre hívtam fel. A jelentés idevágó része az alábbiakat tartalmazza: »Rákosi Mátyás« géphajónkat azért láttuk helyénvalónak a 8 órai járatba beállítani, mert e járatot már az előrehaladott nyári idényben nyitottuk meg, amikor is, régi tapasztalat szerint, mindenkor lényegesen több utas szokta igénybevenni hajóinkat, míint a délutáni járatban. Másik oka volt ennek az a körülmény, hogy e járatban közlekedő hajóinkon rendesen az iskolai szünidőt üdülésre, kirán^ dulásra felhasználó gyermekek és egész évi fáradalmalikat nyári szabadságuk alatt kipihenni vágyó kispénzű dolgozók szoktaik utazni. Etekintetben tehát szociális szempontok vezettek bennünket. Harmadik okként takarékossági és forgalomtechnikai meggondolás játszott szerepet- Az utazóközönség ugyanlis< a vasárnapi és ünnepnapi 8 órai járatokban mindenkor nemcsak a »RákosiMátyás« géphajó befogadóképességét használta ki teljes mértékben, hanem azonkívül még egy-két csavargőzöst is be kellett állítani! kisegítésképpen, hogy a forgalmat le tudjuk "bonyolítani. E napokon tehát feiltétlenül a »Rákosi Mátyás« géphajónak kellett a járatot fedezni. De mert nem állott elegendő és alkalmas hajó rendelkezésünkre ahhoz, hogy ünnepnapon a hajócserét megfelelően végrehajthassuk, szombaton este pedig a Dömösre beérkező »Rákosi Mátyás« géphajónak menetrenden kívül kellett volna Budapestre hajóznia, hogy vasárnap lebonyolítsa járatát s hétfőre virradó éjszaka ismét üres menetben visszatérnie Dömösre a hajnali völgymenet fedezésére, — ami nagyfokú üzemanyagpazarlást jelent, — tehát kénytelen voltunk ezt a hajót egész héten a 8 órai járatba beállítani. A fentiekben vázoltuk azokat az okokat, amelyek nézetünk szerint a »Rákosi Mátyás« géphajónak a nyári hónapok alatt, küsdunai vonalunkon, a 8 órai járatba való beosztását indokolttá tették. Alátámasztják eljárásunk helyességét a hajóink heti kihasználásáról készült statisztikai adatok is, amelyekből kitűnik, hogy 1. a reggeli járatba-i a 4.00 ?:Us bo'.urfnióképességű »Rákosi Mátyás« géphajó százalékos aránpban is jobban ki volt használva, «mint a délutáni járatban közlekedő oeavargőzös és dereglye együttesen 210 utusnyi befogadóképessége. 2. A kifogásolt reggeli völgymenetben az említtett két jármű csupán egyetlen esetben volt 97%-ig kihasználva, két esetben 80% körül, a többiekben pedig a kihasználás 80% alatt nraftadt. A nyári forgalom megcsappanásával, augusztus 26-án -— tehát mielőtt még Szenthe képviselő úr interpellációját elmondta volna — kivontuk e hajónkat a 8 órai járatból és néihány napig a 14.30-as menetrendben indítottuk, majd szeptember elején „úgy az utazó; 60*
