Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-65
947 A nemzetgyűlés 65. ülése 1946. évi október hó 3-án, csütörtökön. 8 megállapítása során a kormányzatnak a területi alapon nyugvó beszolgáltatási rendszer mellett kellett döntenie, mert a földek minő ségét alapulvevő kivetési rendszert à hadiesemények következtében megsemmisült, illetőleg hiányos kataszteri alapmunkálatok nem tették lehetővé s az egyénenkinti elszámoltatás rendszere olyan költséges és nagy létszámú apparátust igényelt volna, hogy ennek a rendszer nek a bevezetésére államháztartási okokból sor nem kerülhetett-A holdankint kirótt gabonabeszolgáltatási kötelesség megállapítása során éppen ezért intézkedni kellett arra vonatkozóan, hogy a földek minőségi különbségét kifejezésre^ .-juttató terméseredmények mégis figyelembe vétessenek s gyengébb termés esetében mód legyen a kötelesség mérséklésére vagy módosítására. Erre való tekintettel intézkedni kellett aziránt, hogy azokon a területeken, ahol a termés 20 százalékkal kisebb az átlagtermésnél, a gazdálkodóik beszolgáltatási kötelességük mérséklését kérhessék. Ezen az alapon minden olyan községnek, ahol búzában az átlagtermés 4 q alatt van, igénye van mérséklésre^ az ilyen — sajnos igen nagy szambáin lévő — község gazdálkodói részére tete Éaes mérséklést, illetőleg' 2.5 qn aluli termés esetében a gabonabeszolgáltatási kötelesség teljes törlését kell majd végrehajtani. A mérséklésre igényjogosult községekben lehetővé kellett tenni, hogy a 20 kat. holdnál nem nagyobb szántóterületen gazdálkodók a gabonabeszolgáltatási kötelességnek — ha megfelelő mennyiségű gabonájuk nem termett — más terménnyel is eleget tehessenek. Ismeretes az is, hogy az 5 kat. holdon aluli gazdák gabonabeszolgáltatási kötelességét a földadó határáig leszállítottam. Intézkedni kellett aziránt is, hogy a homokois talajon gazdálkodók gabona helyett burgonyát szolgáltathassanak be. Nem lehetett ^ figyelmen kívül hagyni a termelési szerződések és a kötelező termesztés alapján művelt területek helyzetét sem s az így lekötött területeket a gabona- és eg^éb beszolgáltatás alól mentesíteni kellett, illetőleg azt kellett lehetővé tenni, hogy a beszolgáltatást a termelői szerződéssel lekötött területről a gazdálkodók az ott termelt növénnyel teljesíthessék. Mindezeket azért tártam fel ilyen részletesen, hogy megindokoljam annak szükségességét, hogy a közellátásügyi kormányzatot a dézsma bevezetéséire milyen okok kényszerítették, amelyekből nyilvánvaló az is, hogy a végrehajtandó mérséklések és beszámítások a kb. 8.5 millió katasztrális hold szántóföldre kivetett míintegy 5,200.000 q gabonabeszolgáltatási kötelességet olyan ijesztő mértékben emésztik fel, hogy a kieső mennyiség pótlásáról okvetlenül gondoskodni kellett-Ä ;kh. 4,5 millió ellátatlan népesség évi kenyér- és lisztszükségleitének, továbbá a fegyverszüneti egyezményből folyó kötelezettségeink fedezésére a kellő biztonságot minden körülmények között meg kellett teremteni. Miután ezt a holdankinti kivetés terheinek növelésével elérni nem lehetett, mert az idei termés mellett a terhek a teljesítőképesség végső határán mozognak, nem volt más hátra, minit az őrlési dézsma bevezetése, tehát megadóztatása mindazoknak, akiknek, ha szűkösen is, de a nagyobb fejadagot és jobb lisztet jelentő gabonakészletük megtermett, vagy azt árhatósági ellátásról való lemondás ellenében pénzért vagy munkajárandóság fejében megszerezték. Megemlíteni kívánom még azt is, hogy a mezőgazdasági munkások járandóságát a munkaadó sajáttermésű készletéből teljes egészében kiadhatja, ha emiatt a beszolgáltatási kötelesség _ teljesítése veszélybe nem kerül. E munkabér járandóságok igen sok esetben lényegesen meghaladják a fejadagot. Tudott dolog, hogy a r mezőgazdasági munkabérjárandóság beszolgáltatási kötelesség alá nem esik. Nem érzem 1 munkásellenes intézkedésnek azt. hogy az így megszerzett gabonából a közellátás az őrlés engedélyezését dézsmához köti, mert »hisz a mezőgazdasági munkás e fejadagon felül megkapott gabonajárandóságát amúgysem értékesítheti máskép, mintha; azt hatósági áron gyüjtőkereskedőnek vagy vásárlási engedéllyel rendelkezőnek eladja. Kétségtelen, . hogy ennek a rendszernek hiányosságai is vannak s főleg szociális vonatkozásaiban javításra szorul. Ezeket a hibákat a lehetőség határain belül orvosolni szándékozom. Fel kell azonban a figyelmet hívnom arra, hogy a legutóbb 8 forintra leszállított 100 kg-onkénti őrlési díj most már a malmi kalkulációk leggondosabb átvizsgálása után sem lesz egyelőre tovább csökkenthető. Az őröltetőknek tehát ezt a pénzt az őrlésre elö kell teremteniük s a legkézenfekvőbbnek r mégis az látszik, hogy ha az erre a eélre nélkülözhető gabona az őröltető birtokában van, adja azt le a szűkös közellátási készletek gya: rapítására s az így kapott pénzblől fizesse ki a malmot. .. Megjegyezni kívánom, hogy, az őrlési dézsma bevezetése volt az elmúlt évben is az a tényező, amelynek segítségével tudtuk csak átvészelni a kenyér- és lisztellátás szempontjából legnehezebb időszakot s úgy vélem, hogy az idei évben is van olyan szükség a kenyeres lisztellátás biztonsági feltételeinek megteremtésére, mint az elmúlt időszakban. Az . elmúlt időszakban azonban a dézsma és a vamőrlési díj címén 32 százalékos természetbeni leadást kellett a gazdálkodóknak teljesíteni ahhoz, hogy őröMiessenek; jelenleg, csak 20 százalékot kell leadni s ennek, ellenértékéből kell pénzben fizetni az őrlési díjat. A jelenlegi reudszer tehát kétségtelenül kevesebb gabonát von el természetben, az őröltető, gazdáktól. Budapest, 1946 szeptember 11. — Bárányos. Károly s. k.« Elnök: Buzás képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. A képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a közellátásügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a közellátásügyi miniszter úr írásbeli válasza Danes József képviselő úrnak a gabonabeszolgáltatással kapcsolatos panaszokról folyó évi _ augusztus hó 14-én előterjesztett interpellációjára. Kérem .&• jegyző urat, szíveskedjék a közellátásügyi miniszter úr válaszát felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »Danes József nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés 1946. évi augusztus hó 14-én tartott 52. ülésén interpellációt intézett a közellátásügyi miniszterhez a beszolgáltatással kapcsolatos panaszok tárgyában és sérelmezte, hogy az arató- és eséplőrész, 'valamint a haszonbér
