Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-65
945 A nemzetgyűlés 65. ülése 1946. évi október hó 3-án, csütörtökön. 946 Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a közellátásügyi miniszter úr írásbeli válasza Vári András képviselő úrnak az állatbeszolgáltatások tárgyában folyó évi augusztus hó 7'én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Malasits Géza jegyző (olvassa): »Vári András nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés 1946. évi augusztus hó 7-én tartott ülésében interpellációt intézett a "közellátásügyi miniszterhez ,a jóvátételi állílatbeszolgáltatások körül felmerült panaszok tárgyaiban» Az interpellációra vonatkozóaai vállaszomat az aliábbaiaikbiain közlöm: A fegyverszüneti eigyezmény alapján a jóvátétel és a Vörös Hadsereg álátására szükséges állatbeszolgáiltatás: biztosítása ak* ként történik, hogy a közellátási kormányzattal szemben támasztott s iaz egyes1 idősísakokban átadandó állatmennyiségeket a földmívelésügyi minisztérium alttal közölt állatlétszám állapján a vármegyékre arányosan kiivetjük- A vármegyére kivetett álktmennyiséget ia közellátási kormánybiztos a gazdasági felügyelőség és a vármegyei állattenyésztő egyesület szakközegeinek meghiallllgíatásia után a községekben lévő állatlétszám aidatainak figyelembevételével kirója az egyes közsé" gekre. A községeken belül a termelési bizottság meghallgatása és javaslata alapján történik meg azután az egyénéníkénti Ikivetés. A fennálló jogszabályok értelmében az állatbeszoleáltatá&i kötelesség az Milattuilajdonoso' ka.t terheli. Nem felel meg tehát a valóiságnak laz, hogy az állatbesiaolgáltatási rendeletek az allatokkal spekuláló kupeoeket, a kereskedőket, iparosokat nem terheSlíik. Akiinek a tulajdonában állat van, függetlenül attól, hogy az illető gazdálkodük-é vagy sem!, áillatbeszolgál!tatásría igenis kötelezhető. Nem kétsége», hogy a földbirtok terjedelméhez, illetőleg a vagyoni viszonyokhoz igazodó áUatibeszolgáltatási rendszert a, jóvátételi és a Vörös Hadsereg ellátására szükséges állatok összegyűjtésénél bevezetni nem lehetett, mert az erősen megfogyatkozott állatlétszám merített & a még megmiairadt urlaidalrni állatállománynak széttagolódása folytán eat a terhet másra hárítani nem lehetett esiak a tényleges állattulajdonosokna. A gyakorlatban minden olyan terv és elgondolás, amely a jóvátételi áliatbeszolgáltatás teljesítésére olyan személyeket is kötelezett volna, akik állattal nem rendelkeznek, megbukott vollima, ment ezekre a — bár igjazdlaságilag sokszori teherbíróbb — személyekre a beszolgáltatási kötelezettség hiába nyert volnai rendeleti úton megállapításit, amnak eleget tenni nem tudtak volna. E rendszer a fennálló kötelességek teljesítésénéHi olyan zavarokat és mulasztásokat idézett volna elő, amelyekért a felelősséget vál 4alni nem lehetett. Az állatbeszolgáltatásból ál'lathiány miatt kimiaatadt teherbíró rétegek sem mentesüllltek azonban a teher viselése alól. Ezek adójuk alapján — a gazdák kártalanítása érdekében — hozzájárulást voltak kötelesek fizetni. Kétségtelen, hogy a helyi hatóságok által végrehajtott egyéni kivetések során panaszok merültek fel. Kétségtelen az is, feotgty az állat-XKMZETtiYÜLESI NAPLÚ 111. állományában erősen megfogyatkozott ország állattenyésztési politikáját az igénybevételi eljárás bizonyos fokig keresztezi. Az adott körülmények között azonban a feltétlen szállítása köteleseégek biztosítása érdekében célszerűbb gyakorlati megoldás nem kínálkozott, mint éppen az, hogy az egyénenkénti kivetést a helyi körülményeket legjobban ismerő helyi hatóságok és állattenyésztési szervek együttes eljárással hajtsák végre. A végrehajtáshoz a helyi szervek a megfelelő utasításokat »megkapták arra nézve, hogy mikor, milyen esetekben kell állattenyésztési és termelési érdekből az igénybevételtől eltekinteni. k magam részéről a végrehajtás során minden lehetőt elkövettem a felmerült ptaina; szók orvoslására és az igazságos és egyenflŐ teherviselés érdekében. Sajnos* meg kell állapítsam, hogy a helyi hatóságok sok esetben nem állottak feladatuk magaslatán s az egyéni kivetések és igénybevételiek sorári gyakran kellett tapasztalnom a helyi vagy a pártszeanpontok túlságos érvényre juttatásét egyesek kímélése vagy ellenkezőleg, erősebb igénybevétele érdekében. Sokszor (kellett közbe lépnem s gyakran küldtem ki a központból is a helyszínére tisztviselőket a panaszok orvoslására s a tudomásomra jutott jogosan kifogásolható eseteket a belügyminiszter úr tudomásaira is hoztJaon-Mindezek után közölhetem, hogy az állatigénybevételeket, jóvátételi és ellátási köteles" cégeink enyhítése következtében, szeptember hó első napjaiban beszüntettem. A még felmerülő szükségleteket a holdanként kivetett élőállat beszolgáltatási kötelesség alapján kirétt és átadott álltatokból és húsból kívánom fedezni. Külön kivetés és igénylbervétel( bevezetésére csiak akkor lesz saükség1 a jövőben, ha a hoMankénti 'kivetés alapján elliőírt és még hátralékos mennyiségeket a gazdiáik neim szol gáltaitják be. Ha ez bekövetkezik, a közellátási kormiányiziattall sízemben támasztott igények biztosítása érdekében ismét kénytelen leszek a külön igénybe vétel eszközéhez nyúlni. Hangsúlyozni kívánom, hogy a magam részéről is szükségesnek tartok mindent e) követni az ország állat állományának gyarapítása érdekében. Ezért arra törekszem, hogy minden bizonytalanság, amely az állattenyésztési kedvet lohasztja, megszűnjék. Budapest, 1946 szeptember 16. Bárányos Károly s. k.« Elnök: Vári képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Vári András (kp): & választ tudomá-sul veszem. Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak e a miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni1 ? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a közellátásügyi miniszter úr írásbeli válasza Buzás Márton képviselő úrnak a malomclézsma visszavonása tárgyában folyó évi augusztus hó 14-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a közellátásügyi miniszter úr válaszát felolvasni. Malasits Géza jegyző (olvassa): »Buzás Márton nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyű lés 1946. évi augusztus hó 14-én tartott 52. ülésén interpellációt intézett a közeliátásügyí miniszterhez a malomdézsma megszüntetése. illetőleg módosítása tárgyában. Az interpellációra vonatkozóan válaszomat az aláo'báakbaji közlöm: A közellátási beszolgáltatás! kötelesség 60
