Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-64
&Q& À nemzetgyűlés ,64. ülése 1946. nyéket és látta, mennyire áhítoznak ezek a gyermekek a szeretet után. de kellett látnia azt is, hogy a természetes apa milyen ridegen utasítja vissza mindig az ő törvénytelen gyermekét. (Hajdú Ernőné (sad): Ez hiba! Ezt kell korrigálni! — Pászthory István (msz): Ezzel nem lehet!) Ha a férfinak ilyen rettentően kegyetlen szíve van, ha a Gondviselés a férfit így teremtette meg. ezen nem tudunk változta tni. Nekem volt egy ügyfelem, aki ma már negyven éves ember (Milassin Kornél (kg): Ügyvédi beszéd!) és aki most egy szomszédos országban élő jómódú gazdag ember, nagy gyermekei vannak. Ez az ember minden egy-két évben eljön az apjához, olyan repeső lélekkel, mint egy madár. (Hajdú Ernőné (szd): Az apavédő ügyvéd beszél belőle!) s amikor látja, hogy most már aggastyán apja milyen visszataszító modorban fogadja, kivétel nélkül mindig eljön hozzám, kiönti a lelkét, elmondja panaszát, zokogj és nem tudja megérteni az isteni Gondviselést, miképpen lehetséges az, hogy tőle az ő nemző apja ilyenmódon elfordul. Mit lehet mondani az ilyen negyvenéves embernek? Uram. nem lehet ezen segíteni, ez örök végzete az életnek, hogy a gyermeknek szenvednie kell apja vétkeiért. (Igaz! Ügy van! a szabadságpárt oktalen. — Milassin Kornél (kg): Spéci ail ist !} Nem tudom elfogaidni ezt a törvényjavaslatot azért sem, mert a törvénytelen gyermekeknek a törvényesség jogával való illy en nagyarányú felruházását amennyire nyelvismeretem és a magyar könyvtárakban rendelkezésre álló könyvanyag áttekintenem megengedte, sehoil egy törvényhozás sem ismeri. Maga a törvényjavaslat indokolása is azt mondja, hogy az, amit mi most törvénnyé statuálni akarujnk, lényegéiben azonos azzal, ami a svájci polgári törvénykönyv 323. és 325. §-ában foglaltatiik. Neímesak a laikus, hanem még a jogászember is, ha ezt. az indokolást elolvassa, hajlandó arra a következtetésre jutni, hogy ez így van és ha ezt^ a legnemesebben demokratikus állam, Sváj© elfogadta, akkor hiába, el kell fogadnunk ezt nekünk is, mert ha ott, abban a nemesen demokratikus államban jó, miért ne lenne jó nekünk is. A helyzet azonban egészen más. Mi van a svájci törvénykönyv 323. és 325. ^-ábanl (Slachta Margit (pk): Halljuk! Halljuk! -Pászthory István (msz): Halljuk! Nagyon érdekes!) Ebben a bizonyos 323. §-ban a következő foglaltatik, nem mondom németül, hanem magyarul (olvassa): »Az anya kérésére a bíró a természetes apával ebeimben a gyermek javaira a törvényes gyermek jogállását ítéli meg, ha az apa a gyermek anyjának házasságot ígért, ha erőszakosan közösült, vagy visszaélt hatalmával és ilymódon közösült«. Ilyen hátaimii visszaélés, ha a főnök aa ő irodakisasszony aval, vagy a cselédjével, vagy az orvos a betegével érinkezik. A svájci polgári törvénykönyv tehát csak ebben a három esetben adja meg a törvényes gyermek jogállását, semmi más esetben nem; nálunk azonban minden egyes esetben, ahol a bíróság megállaoítjá, hogy apa vagy, a gyerek a család törvényes tagjává válik. Ez azonban csaik a kisebbik része a dolognak. Mi a nagy óbbik része? Atet mondja a törvény, hogy a házassági kötelékben élő férfival szemben a törvénytelen gyermek javára ilyen jogállást megítélni nem lehet. (Slachta Margit NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ in. évt szeptember hó 27-én, pénteken. 866 , (pk): Éljen! — Mozgás a kommunistapárton.) Ha tehát én házasságban élek és erőszakosan közösülök, vagy visszaélek irodakiisasiszonyom saorult helyzetével, vagy orvos vagyok és a betegem nehéz helyzetével visszaélek, terhemre a gyermek törvényes jogállását megítélni nemi lehet. (Pászthory István (msz): Ez a helyes! Ez a jogászi!) Mint ég és föld, olyan nagy különbség van e két tétel közt, mert — úgy-e -a svájci törvénykönyv bünteti a férfit, aki házasságot ígért, aki erőszakosan közösült vagy visszaélt a jogaival, azonban megbocsátja ezt a férfinak akkor, ha családja van. (Egy hang a kommunistapártból: Akkor kisielbb bűn?!) A svájci polgári törvénykönyv mean engedi meg, hogy áldozatul vessük oda az egész család nyugalmát és békéjét akkor, ha a férfi bűnt követett el. Ezzel szemben a mostani magyar törvény terveztetünk egyszerűen minden egyes esetben megállapítja a gyermek törvényes jogállását. Ha összehasonlítom a svájci jog és a mi törvény javaslatiunk rendszerét, (Közbeszólás a< szociáldemokratapártról: Ez a jobb! — Egy hang a kommunistapártról: A svájci reakciós, a mienk demokratikus!) akkor azt kell mondanom, hogy a svájci polgárii törvénykönyv magas piedesztálra emeli a családot, nálunk azonban a törvényjavaslat az erkölcstelenséget törvénybe iktatja. (Pászthory István (msz): És ledönti a családot! — Milassin Kornél (kg): De sok pali lesz ezután!) T. Ház! Az eMztményelk után arra a következtetésre! kell jutnom, hogy e tekintetben olyan óriási ellentétek állanak egyimással szemben, amely ellentéteiket nem lehet kiegyenlíteni olyan módon, hogy mindkét félnek igazság szolgáltassék, és az a meggyőződésem, hogy, amikor 500.000 törvénytelen gyermekről van szó, de ezzel szemben több mint 500.000, talán egymillió család lelki békéje fog feldulatni, s ez a törvény fel fogja morzsolni a családi köteléket, a családi élet szentségét, (Zaj és felkiáltások a kommunistapárt oldalán: Nem a törvény!) akikor az a véleményem, hogy ezt a törvényjavaslatot nem lehet elfogadni. (Közbeszólás a kommunistapárt oldalán: Minden családnak van törvénytelen gyermeke? — Egy hang a szociáldemokratapárt oldalán: Szemforgatás! — Andrássy Dániel (kg): Persize, nem lehet, ha a középkorban él! Ilyen beszéd! — Andaházi-Kasnya Béla {kg): Magánvélemény!) T. Háa! Az a meggyőződésem, hogy amikor már az általam előbb felsorolt vonaliakon olyan nagymértékben gyengítettük a családot» akkor ezzel még jobban meg fogjuk gyengíteni. (Pászthory István (msz) : Nem számít nekik] — Egy hang a szociáldemokratapártról — a túlsó oldal felé: Nekik nem számít!) Nincs olyan szervezet, nincs olyan .organizmus, ahol ne kellene szigorú rendnek és fegyelemnek lennie és méltóztassanak elhinni, hogy ezen a-vonalon elsősorban: a családi élet köteleikét kell fenntartani, mert ha ezeket a kötelékeket máról-hoinapra egy, a bírósághoz intézett bejelentéssel meg lehet bontani, akkor ezek a kötelékek széthullanak, szétzriillenek, mint ahogy tényleg el is süllyed, lesüllyed a mélységbe a család. (Mozgás a kommunistapárton.) Ha a magántulajdonnál azt a képet használtain, hogy a magántulajdon azt az arculatot - mutatja, mint a Margit-kÖrut, akkor a családnál azt kell mondanom, hogy az a leszakadt Lánchíd arculatát mutatja. Leszakadt az is láncaival együtt két-három robbantásra, mint ahogy ez a két-55