Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-63

•/f. 799 À nemzetgyűlés 63. \üíése Î9Â6. tiszt erejével kívánna a fél hatást és befolyást gyakorolni a közigazgatásra. A javaslatnak az alapgondolata tehát akkor, amikor az ügyvédi összeférhetetlenség szabályait megszigorítja, kétségkívül helyes. A részletekben azonban módosító indítványt terjesztettem elő és ezt leszek bátor megindokolni a következőkben. A jelenlegi szöveg szerint Összeférhetetlen helyzetbe jut az ügyvédi gyakorlatot folytató képviselő általában akkor, ha közigazgatási hatóság előtt járel -olyan ügyben, amely hivatalból, vagy jogorvoslat következteben a rendes bíróság elé nem kerülhet, vagy amelyben a közigazgatási bírósághoz nines helye pamasznük. Áuaie «a a lényeget ennek következtében abban , látom, hogy az ügyvéd-képviselő csakis olyan ügyekben járhasson el, ahol jógi szakértelemnek helye van, éspedig olyan fórumok előtt, ahol a kontradiktórius eljárás, vagy legalábbis á kontradiktóriumnak megfelelő eljárás érvényesülj ne legyen tehát olyan színezete az ügyvitelnek, mintha az egyszerű közbenjárás volna. ) ! • Ennek megfelelően, igen t. Nemzetgyűlés, olyan közigazgatási hatóságok előtt nem; lá-\ torn öszeférhetetlennek az ügyvéd-képviselő helyzetét, £.!miely hatóságok lényegileg' .egyieiói • a bírói hierarchia szerint vannak szervezve, másfelől kifejezetten jurisdictionáüs hatáskört gyakorolnak. Csupán egyetlen példát kívánok megemlíteni és ez az árvaszékeknek, illetve a gyámhatóságoknak a jurisaictiója a törvényes, helyesebbea ./most már házasságból született gyermekek elhelyezése és tartása ügyében. Számos más ilyen példa is van jogéletünkben, azonban cisiak ecrre az egyre fagyok bátor-Mh \ vatkpzni. Itt vannak a földbirtokügyek, lakásügyek, stb., amelyek mind át vannak szőve magánjogi vagy közjogi elemekkel. En tehát a jelenlegi szakasz helyett tisztelettel indítváA nyozom a következő új szöveget: »összeférhe- í tétlen helyzetbe jut* az ügyvédi gyakorlatot folytató képviselő, ha nemzetgyűlési tagságárak tartama alatt jogi képviseletet vállal közigazgatási hatóság előtt — ide nem értve (a rendőri büntetőbíróságot — olyan ügyben, amely hivatalból, vagy jogorvoslat következtében nem kerülhet bírói jogkört gyakorló hatóság elé.« A bírói jogkörnek,x

a bírói jurisdictiónak a közigazgatási hatóság által való gyakorlása esetén tehát aa ügyvéd-képVJ&e'lőre az összeférhetetlenség nem áll fenn és a törvényhozói méltóságot és törvényhozói tisztességet ez a fogalmazás ugyanúgy megvédi, m,int a Javas-1 lat eredeti szövegezése. Tisztelettel kérem tehát az igen t. nemzetgyűlést, hogy módosító indítványomat elfogadni szíveskedjék. (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán ) Elnök: Kíván még valaki a 4. §-hov; hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezároim Az előadó úr kíván szólni. Zsedényi Béla (pk) előadó: T. Nemzetgyűlés! Az igazságügyminisztér úrral egyetértve Jármay képviselő úrnak a módosító javaslatát elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Méltóztatnak a 4. §-t a bizottság eredeti szövegezésében, "szemben Jármay képviselő úr módosításával, elfogadni? (Nem!) Méltóztatnak Jármay képviselő úr módosításával elfogadni? (Igeri!) y

A nemzetgyűlés az eredeti szöveget Jármay képviselő úr, módosító indítványával fogadja el. ím szeptember hó 26-án, csütörtökön. 600 Következik az 5. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. N Kísis Károjy jegyző (feoivissx a törvényjavaslat 5. §-át.) Elnök: Kíyán valaki az 5. §-hoz\ hozzászólni? (Nem!) Szólni senki nem kíván. Kérem a jegjyző urat, szíveskedjék felolvasni Vásáry István/képviselő úr két módosító javaslatát. Kiss Károly jegyző (clvassa): »Az 5. ^ (1) bekezdése helyett a következő szöveget javaslom »Összeférhetetlen« helyzetben van a képviselő, ha megbízásának tartama alatt- olyan hasznothajtó jogosítványt vagy vagyoni természetű kedvezményt élvez, amelynek adományozása, engedélyezése' a hatóság szabad mérlegelésétől függ.« »Az 5. § (4) bekezdésében »a képviselő irányában hatálytalan« szavak után a következő szöveg felvételét javaslom: »A- megbízó irányában érvénytelen a jogot vagy kedvezményt adó hatósági vagy egyéb rendelkezés, továbbá az a szerződés, melynek megkötésé érdekében a nemzetgyűlés tagja a szakasz rendelkezése ellenére eljárt.« Elnök: T. Nemzetgyűlési Felteszem a kérdést, méltóztatnák-e az 5. §gt a bizo'ttsair eredeti szövegezésében, szemben Vásáry képviselő úr két módosító indítvánnyal elfogadni? (Igen! — 'Nagy- Vince1 (msz): A Vásáry-fele rmódoetí-' tást fogadjuk el!) À nemzetgyűlés a szakaszt eredeti szövegezésében fogadja el. Kivetkezik a 6. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Kiss Károly jegyző (felolvassa a törvényjavaslat 6. §-át). Elnök: Slachta Margit képviselőtársunk kért szót. i Slachta Margit (pk): Az előadó úr felvilágosítása az idegen állampolgárságot illetően nem tudott megnyugtatni, mert hogyha a választójogi törvény nem is adja meg az idegen állampolgár számára a választójogot vagy a választhatóságot, de bekövetkezhetik az, hogy valaki idegen állampolgárságot szerez már niiut nemzetgyűlési képviselő. Ez az egyik. A i másik pedig az. hogy nem kaptam semmi választ — és azt nagyon nélkülözöm — a kettős állampolgárokra vonatkozólag. Pedig mind a kettőt rendkívül fontosnak tartom ma, amikor fogalmilag minden lehetséges. Ezért bátor va-4 gyök kérni, hogy ezt a 6. §-t olyanformán módosítsuk, •— roppant egyszerűen lehet — hogy a képviselő összeférhetetlen helyzetbe jut: »1. iia idegen állampolgárságot szerez. 2. Kettős, állampolgárság esetén.« . Elnök: A módosító indítványt az általános vitav bezárása előtt kellett volna benyújtani-. Slachta Margit (pk) : Azért nem_ indítványozom, csak„kérem az előadó urat, ismervén az ő magas jogi felfogását. (Általános derült' ség.) Elnök: Az előadó űr kíván szólni. £sedényi Béla (pk) előadó: T. Nemzetgyűlés! Nem tehetem most magamévá — léppen a törvényszerkesztésnek a komolysága szempontjából — Slachta igen t. képviselőtársamnak a javaslatát, bármennyire egyetértek is vele . érdemileg. (Nagy Vince (mszb Helyes!) De talán hirtelen válaszolva, meg kell mondanom, '• hogv a törvényből, mind a jelenlegi összeférhetetlenségi törvényből, mind a választójogi törvényünkből is folyik az a konzekvencia, hogy -nemcsak hogy mint magyar állampolgár választható, meg képviselőnek, hanem, kö-. teles is magyar állampolgárnak maradni, mert