Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-63
?97 A nemzetgyűlés 63. ülése 1946. állampolgárok. Ki kell jelentenem, nem kerülhetnek be. Méltóztassék megint az 1945:VIII. itc.-t megtekinteni. Annak 6. §-a értelmében 1 nemzetgyűlési képviselővé az választható, akinek a^yálasztás időpontjában választójoga van ëè: méltóztassék elolvasni ugyanennek a törvénynek 4:. §-át, amely azzal kezdődik, hogy nemzetgyűlési választójoga van minden ma' gyár állampolgárnak, stb. (ügy van! Ugy van, a\ kommunistapárt oldalán.) Ezek szerint tehát c&ák magyar állampolgár választható magyar nemzetgyűlési képviselővé, ami egészen természetes is. Igen t- Nemzetgyűlés! Ezekben voltam bátor előadni a legfontosabb — hogy úgy mondjam — felvilágosításokat. Elhangzottak kritiikák,v 'elhangzó t.tak talán a javaslat indokait megerősítő indokok. Amennyibein ezek a közerkölcsiségre vonatkoztak és annak esetleg különböző időkben váltakozó jellegét emedJteik ki, ezzel kapcsolatban talán annyi a megjegyzésem: lelhet, hogy az erkölcs változik, mint ahogy szokott is változni, de a morálban, az erkölcsben mindig van bizonyos állandóság. Az egyetemes morálban a szeretetnek páran- > osát, mint egy változtathatatlan valamit ismerjük fel, és ugyanígy — amint erre a régiköz-^ jogi irodalom, már számtalan esetben rámu:. tátott — az összeférhetetlenségbein is van bizonyos ' váltó zibathatatlan valami, egy fogalmi Icelléik, ami abban határozható meg, hogy a köz-Jérdeknek mindenkor, mindenféle vonatkozás' ban dominálni kell az egyéni érdek felett^ Hiszen azért választotta meg €fe a nyolcmilliónyi nép a 400 képviselőt, hogy ezek valóban tegyék félre egyéini érdekeiket • és mikorv összeülnek tanácskozni és dönteni az ország sorsa felett, csakis a közérdek vezesse őket. Ez az az egyetemes )paranics, ez aZ a fundamentum, amelyen állnunk kell, Ugy látom, hogy tisztában volt ezzel a kormány is a javaslat megszerkesztése idejéül és — amint Kiss Eoland mondja — a demokratikus pártok is, amikor egy .tisztességes tusakodás tisztességes, eredményét produkálták, ezt a belső alaptörvényt nem felejtették el, és úgy érezték, hogy ezen a fundamentumom államiak és enneik az egyetemes parancsnak a hatása' alatt fogadták el és tették magukévá a javaslatot. Éppen ezért megismétileim már előterjesztett javaslatomat, méltóztassanak a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Éljenzés qs taps a Ház'minden oldalán.) v Elnök; A tanácskozást befejezettnek nyil, vání torn. ' Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről szsló törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A nemzetgyűlés & törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. ! -\ . Kövétke záík a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyz6 urat, szíveskedjék a • törvényjavaslat címét felolvasni. Kiss Károly jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét, melyet a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogad. —- Felolvassa a törvény'javaslat 1. §-dt.) v , Elnök: Az 1. §-hoz Vásáry István kép viselő úr kért e-KÓt. (Felkiáltások: Ninety jelen!)^Vá- " sáry István képviselő úr nincs jelen. Kivan valaki az 1 §-hoz hozzászólni? (Nem!) Ha évi szeptember hó 26-án, csütörtökön. 79Ö szólni senki nem kivan, akkor kéreui a jegyző urat, szíveskedjék a Vásáry István képviselő úr által 1. § ,(4) bekezdéséhez beterjesztett módosító szöveget felolvasni. Kiss Káioly jegyző (olvassa): »Az 1- § (4) bekezdése helyett javaslom a következő szövegét: A minisztereknek és minden minisztérium egy, a minisztertanács által kijelölt államtitkárának, az egyetemek tanáraiinak, Budapest székesfőváros polgármesterének,- valamint a Fő városi Közmunkák Tanácsa elnökének állasa a nemzetgyűlési tagsággal nemösszeférhetetlen.« Elnök: A vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a törvényjavaslat 1. §-át a bizottság szövegezésében eiiogadni, szemben Vásáry István képviselő úr mcdosító javaslatával? (Igen,— Nímf — Nagy Vince (msz): Vásáryét fogadjuk el!) Akik a bizottsági szövegezésit • fogadják el, méltóztassanak feláiiami. (Megldix'érM.) Köszönöm., többség. A neinzietgyűlés az 1. §-t a bizottság szövegezésében fogadta el. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a javaslat 2. §-ának szövegét felolvasni. „Kiss Károly jegyző (feWvnssa a 2. §-t, melyet a nejrnzetgyűles hozzás>zótásJ neikü' elfo 1 gad. — Felolvassa a 3. §-t.) Elnök: , Kíván valaki a 3. §-hoz hozzászólni? (Nem.) Ha szólni senki nem kíván, kérem a jegyző urat, szíveskedjék a Vásáry István képviselő úr által benyújtott módosított szöveget felolvasni. Kiss Károly jegyző (olva^su): »A 3. § (2) bekezdése helyett a következő szöveget javaslom: Nem okoz összeférhetetlenséget a nemzetgyűléstől, vagy _annak valamely bizottságától eredő, továbbá a nemzetközi bíróságban 'közreműködésre kapott megbízás.« Elnök: A vitát bezárom. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a törvényjavaslat 3. §-át a bizottság szövegezésében — szemben Vásáry képviselő úr módosító indítványával — elfogadni? (Igen! — Nem!) A nemzetgyű•lés a %-t a bizottság szövegezésében elfogadta. Következik a 4. §, Kérem a jegyző, urat, szíveskedjék felolvasni- , Kiss Károly jegyző (felolvassa a törvény* javaslat í. §-át). / Elnök: Jármiay képviselő úr kíván szólni. Jármay Gyula (kg)': T. Nemzetgyűlés!' A javaslat 4. §-a az úgynevezett közhenjárási , összeférhetetlenség egvik esetét szabályozzu, ' nevezetesen az ügyvéd képviselőkkel kapcsolatosan. Az ügyvédképviselők helyzetét már az 1901:XXIV. te. is szabályozta, 14. §-ában kimondván, hogy az 5—13- §-okban taxatíve megjelölt esetekben az ügyvédképviselő, amennyiben ilyen ügyekben jogi képviseletet vállal, összeférhetetlen' helyzetbe kerül. Ez a javaslat, amely*most előttünk fekszik, igen helyesen lényegesen túlmejry az 1901. évi szabályozáson. Nem vitás és ezt à javaslat indokolása helyesen állapítja meg, hoery fokozottan kell vigyázni a törvényhozói tiszt méltóságára akkor» amikor ügyvéd-képviselőkről van szó, hiszen a közigazgatási hatóságoknál történt eljárások során az a fél, aki ügyvéd" képviselőt bíz meg képviseletével, feltétlenül előnyösebb helyzetbe kerül, mint az olyan fél, aki egyszerű ügyvéddel képviselteti magát és az a látszat keletkezik* mintha a törvényhozói
