Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-63

795 À nemzetgyűlés 63. ülése 1946. évi szeptember hó 26-án, csütörtökön. ,796 gyón ©dk hivatalos szerte- képviselője volt, azoknak'egy része ott foglalt helyet. Ebben a vonatkozásban tehát igaz ugyan, bogy most tágatuban érteimezzuk ügy kicsut a képviselői ÖSbizeiermetetlenseget, a lelsónazban azonban ebben a> vonáluozásban aiag-ulig volt össze­íemetetleinseg, e<supan a főispánok voltak, ki­szorítva a lelsönazböl­igen t. î\ emz,etgyulés ! Különösen foglal­koznom • kell JJeneis István képviselőtársam Leiiszodalásavial, mert az 'szerény véleményem isaeriuit r agy, i féii-eér Lésen alapszik.' illírre a félreértésre szeretnek rámutatni. Dénes Itsi­van igen t. képviselőtársam aiiudait^a vá­lasztójogi törvényre es kiiogásol.ta'a törvény­j^vasiatôan foglalt reniaeilüezesejiiet, amelyek a; nyiias párttag okát zárjak ki a képviselö­váiasztasoiá.iDoi. -^ Dénes István képviselőtársamnak szerény yélemenyem : szeriht egyben van abszolút igaza. Ez a kérdés nem tartozik ide, az össze­íerJietetieinségi törvényjavaslathoz, ez egy választójogi probléma es ezt aminakidejáa ott kellett volna elintézni. Miután azonban a pártok, a demokra;tiikus pártok és a kormány­zat rájöttek arra, hogy ezt a kérdést a választó­jogban rosszat oldották meg, most idenozták. Ez az ,, általános törvenyiszerkesz.tes szem­' pongábói hiba, nem. éppen valanii szép tör­vén yszerkesztes, nem válik a törvény tiszte­le lére, de általános és megokoit gyakorlat,, mert ha az ebből- folyó károkat másképpen akarta volna a kormány és a nemzetgyűlés eüminálni, akkor nem tudtunk volna, inetvé a, kormány nem tudott voina mas niegoiiaást találni, minthogy egy külön törvényjavaslatot kellett volna hoznia a választójog reformjáról és ezzel egyidejűleg előterjesztenie. Ezt azon­ban, azt keli mondanom, általános szokásként sohasem szokták tenni, hanem egy ilyen""na­gyobb jelentőségű törvény reformja, revíziója akkor következik be, amikor noveliáris útón több különféle, későbbi időben észrevett hibá­ját egyszerre reparálják. Számos eset forauitelő a múltban is, hogy bekerült a törvénybe egy-egy paragrafus, amely szigorúan és logioe tulajdonkeppen oda nem ' tartozik. ÉrdeimÜeg azonban nem tudok Dénes István t, képviselőtársam álláspontjá­ban osztozni. Tudniillik itt van előttem a választójogi törvény, az 1945 : vili. te, illetve annak ll- Fejezete, amely szabályozza a választói jogosultság és a választhatóság kér­dését. Tökéletesem egyformán szabályozza, két v kivételtől eltekintve. v ^ A 6. i megállapítja, hogy nemzetgyűlési (képviselővé az választható, -akinek a válasz­tás időpontjában választójoga van, osak két/ kivétel van: tekintet nélkül arra, hogy a7 - vá- < lasztói névjegyzékbe fel'van-e véve vagy nem, tehát — hogy úgy mondjam —'a- választható -t'g van ebben a tekintetben tágabban meg­lapítva, mint a választójog és azután nem választható képviselővé — ez egy megszorítás — a honvédség éis a rendőrség tényleges szol­gálatot teljesítő hivatásos állományú tagja. Ez a választójog és Vi választó jogosultság. Az összeférhetetlemiségi törvény javaslatiba r ^most bevett rendelkezés nemi ériíiti a választójogot, csak a választhatóság kérdését. Kimélyíti tehát a differenciát a választójog és a választ­hatóság között. A választójogot per abszolúte nem érinti, arra vonatkozólag semmiineimü rendelkezése' nines. (Dénes István (pk) : Helyes, ' akkor rendben van!) Ami Dénes István képviselőtársamnak további kritikáját illeti, arra vonatkozólag, hogy ez a ikérdés politikai terméiszetű, amire ' különben nem tartoznék ' válaszolni, mert hiszen ez ax kormány feladata, csak felhívom a figyelmet arra, hogy az összef érhetetleaség jelenlegi megállapításánál a pillanatnyi ve­szélyek kiküszöbölésére gondolt nyúlván a kormányzat és gondolnak a demokratikus pár­tok, amikor elfogadják ezt a, törvényjavasla­tot. Természetesen nincs semmi akadálya an­nak, hogy ha a megbocsátás szelleme később majd ebben az országban úrrá lesz, a legköze­lebbi választójogi törvény megalkotásánál, vagy az. összeférhetetlenség noveliáris rendezé­sénél máskép, esetleg enyhébben 'fogják ebe­ket a^kérdéseket megoldani. Máris jelezhetem azt, hogy tudomásom, szepint — mert hiszem itt fekszik előttem a javaslat' — a demokra­tikus pártök megegyeztek egymással aziránt, hogy a 9. § (3) pontjám egy lényeges változ­tatást eszközölnek, mert hiszen nem kétséges, , hogy ezek alól is-lehetnek szükséges kivételek­• rr Végül még Slachta Margit igen t. képvi­selőtársamnak két felvetett kérdésére akarok felelni. Az elsőre, a függőségre előbb már vála­szoltam. Az eljárási szabályoknak és a jelen javaslatnak egyszerre, való tárgyalását kívánta igen t: képviselőtársam. Méltóztassék azonban, megengedni, hogy rámutassak árra: ez lehetet­len. Amíg nem tudjuk, hogy miben áll a tör­vény, hogy milyen lesz!, addig .nem lehet az arra a törvényre applikálható, annak a végre­hajtásához szükiságes eljárási szabályzatokat »megcsinálni. Az tehát nem történhetik meg, hogyha-bizottság közben már tárgyalja ezeket^ az eljárási szabályokat, s az sem, hogy ebbe a ' törvényjavaslatba foglaltuk volna be* részlete­sén ezeket a szabályzatokat, (ügy van! a sza­badságpárt oldalán.) Ezt nem akarták meg­tenni éppen azért, hogy ezzel elaszfikusabb legyen. Ha a Ház később úgy látja, hogy a szabályok nincsenek elé? jól megalkotva, vál­toztathat ezeken a szabályokon. Éppen ezért az volt a kormány intenciója, hogy ne a törvény kenetén belül szabályozza az eljárási szabályokat. Ha 'már nem így nyert megoldást,, akkor egyszerre nem: tanácskozhatunk azoknak megalkotása felett, csak akkor, ha az összefér­hetetlenségi törvényt a \nemzetgyűlés ,már .el­fogadta, ha ezt- készen kapja' az a bizottság, amely majd hivatott ezeknek szabályait meg­állapítani. ' Arra vonatkozólag, hogy a törvény addig nem hatályosul, mint szakember —"hiszen nem tartozom iái kormányhoz, — azt hiszem, meg­nyugtató fele'-etet tudok adni igen t. képviselő­társamnak. Addig, míg a,zt a bizottságot a nemzetgyűlés meg nem alkotta, míg az össze nem ül és sajátmaga vagy -esetleg a nemzet­gyűlésnek ettől eltérő határozata következte­ben más bizottságok által megállapított eljá­rási szabályok megállapítva nincsenek,; addig úgy sem tud' összeférhetetlenségi kérdésekééi foglEikozni, addág nem tud/e tárgyban a nem­zetgyűlésnek javaslatot elkészíteni és addig a nemzetgyűlés " Összeférhetetlenségi kérdésekben nem* dönthet, tehát a törvény ai gyakorlatban amúgysem hatályos. (Helyeslés a szabadságpárt ' soraiban.) Végül ugyancsak Slachta Margit igém tvkép- ' viselőtársamnak még egy megjegyzésére kívá­nok . szintén abszolút megnyugtató felemeltet adni. Azt méltóztatott mondani, hogy ebben-az esetben olyan képviselők is kerülhetnek eset­lég a -magyar parlamentbe, akik nem magyar í ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom