Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-63

787 A nemzetgyűlés 63. ülése 1946. reakciós társaság «Jómnál és tartja kézéiben a hatalmat Európa felett, Hanem itt áil a ha* talmas; a világ egyhatodát lefoglaló szocialista szovjet világbirodalom. Ilyen tények mellett tehát nem kell félni attól, hogy ismét előállhat, egy weimari bukás és nem lehet ezen a címen a magyar munkásságnak és a magyar parasztságnak esetleg széles nagy tömegeit megfosztani a választójog és a választhatóság lehetőségétől. (Gyurkovits Károly (sz,d): Miért voltak nyilasok? Nem kellett volnai nyilasoknak lenniök! — Egy liang a szociáldemokraiapárton; Nem volt kötelező!) Erre a kérdésre mindjárt válaszolok önnek. Azt kórdezP ti képviselőtársam, hogy miért voltak ezek fasiszta párttagok, miért voltak .nyilas párttagok? Nagyon fontos kérdés, amelyet* ön feltett és mivel embertársainkról van szó és mert munkásokról és parasztokról van. szó, fontos, hogy egyszer ezt a kérdést ^őszintén, becsületesen ebben a Házban is megvitassuk és megnézzük, hogy ennek mi van a háta mögött, T. Nemzetgyűlés! ^ Miért léptek be olyan tömegesen az emberek"— munkások és parasztok — a fasiszta pártokba? Engedjék meg nekem, hogy erre a kérdésre talán egyik legill ctékesebb és köztiszteletben álló nemzetgyü-. ' lési képviseliőtársunknak és volt belügymioiiszterünkneik, Erdei Ferenc képviselő úrnak azt. a nyilatkozatát idézzem, amelyet 1943-ban tett , a szárszói konferencián. Azt mondta Erdei Ferenc ..képviselő ; úr, hloigy

. (ot'vïssa): »egyfelől a belső újjáépítés meghiúsulása, másfelől a külpolitikai eseményeik hatalmas forradalmi' anyagot halmoztak feli a magyar társadalomban és ez abban a formában keresett érvényesülést.. .« ( s Elnöki A képviselő; úr beszédideje lejárt. Dénes István (pk):^ Tisztelettel kérem beszédidőm meghosszabbítását. Elnök: A képviselő úr nem kaphat meghosszabbítást, mert, a. házszabályok 96. §-a Czt kizárja. (Felkiáltás a szabadságpárton: Harminc perc!) A házszabályok %. §-a szerint csak a pártok kijelölt szónokai részére adható meghosszabbítás. Szíveskedjék beszédét befejezni. ' Dénes István (pk): Röviden befejezem beszédemet. -Erdei Ferenc azt mondja, hogy (tovább olvassa): »...ahogy a körülmények' megengedték, tehát a széVőjobboldali politika formájában. A nyilasmozgalom vezetői legnagybbrészben abból- az elégedetlen és exisztenciáját vesztett középosztályból toborzódott, amely már a Gömbös-kísérletban is jelentékeny szerepet játszott, tömegét pedig^a gazdiasági válságot erősen sinylő kispolgárság, parasztság é* frissen beözönlőit munkásság adta, amely még nem régen került be a gyárakba és a városokba a falujából -és még nem esett át a munkásmozgalom iskoláján.« | Tehát Erdei Ferenc megmagyarázza, hogy a körülmények hajszolták ezeket a nyomorult forradalmi hajlandóságú embereket oda, ahova kerültek. T. Nemzetgyűlés! Szakasits Árpád t. képvisel őtársunk és miniszterelnökhelyettes űr most' 23-án a következőket mondottal . (F.e'B-kiáltások a szúdáld mok?H:-párton: Emlékezünk rá!) Azit mondotta a képviselő úr azon a nagygyűlésfen, èmelyet : tartottak, hegy (olvassa): »a szocializmus jelszavaival elkábított munikástömegek mentek be ezekbe a fasiszta pártokba és nyilaspártokba» hogy ott évi szeptember hó 26-án, csütörtökön. 788 • - ' f' ' aztán még jobban kizsákmányolják őket.« T^hát t. Nemzetgyűlés, ha a szociáldemokratapárt vezére és a parasztpárt vezére szerint is : a szocializmus eszméivel' elkábított tömegek oda mentek, ahova akkor lehetett menni, felteszem a kérdést, ezek számára'1

nincs megbocsátás? (Zentai Vilmos (szd) államtitkár: A megbocsátás nem a képviselőséggel kezdődik!) Ezek számára azt kell mondani, hogy örökre méltatlanok arra, hogy a közügyeikkel > egyáltalában foglalkozhassanak? Kérdem, vájjon szabad-e most már, amikor a baloldal -megerősödött... Elnök: Szíveskedjék beszédét befejezni, képviselő úr! / (• Dénes István (pk): T. Nemzetgyűlés! Sajnos, be kell fejeznem beszédemet. Azzal zárom beszédemet, hogy ezeknek a szempontoknak 'figyelembevételével és ímegrágásávall s új alkotások megvalósításával magát a törvényjavaslatot elfogadom. Elnök: Szólásra következik? Kiss Károly jegyző: Slachta Margit! Slachta Margit'(pk): T. Nemzetgyűlés! Az < egész Ház hagy szellemi elvezettéi kísérte az elő.adó úr fejtegetéseit, nagy " megnyugvással hallotta azt, hogy az erkölcsi szempontom anynyira. hangsúlyozta s kiemelte, hogy az összeférhetetlenség nem annyira jogi, mint inkább erkplcsi körbe tartozik. A báj csak az, ha azuitáin maga a törvényjavaslat nem tesz ugyanerről ai meggyőződésről tanúságot, vagyis nem veszi ugyanolyan fontosnak az erkölcsi moz, zanatokat, hanem inkább formai, materiális ' , összeférhetetlenséget keres és állapít meg. Az ' előadó úr is az erkölcsi mozzanatok -közül főképpen a lelki függetlenséget emelte ki, a többiekre kevésbbé tért át ' (Az elnöki széket délután 2 óra 36 perckor Kéthly Anna foglalja el.) A lelki függetlenség valóban az egész törvény javaslathaik a lelke, azonban ez szintén * , csak — hogy úgy mondjam — egy nagyszerű megállapítás, mert kérdezem, hogyan biztosítja valójában ezt a lelki függetlenséget ez a'törvényjavaslat, amely tekintettel van mindenféle" N részletre, állásra, körülményre, árnyalatra, de a dolog lényegét nem ragadja meg? Az. előadó úr azt mondotta, hogy ha a képviselő az államban lévő legnagyobb hatalomtól, a kormánytól függne, akkor ném volna meg a szabadsága, és akkor a parlament csak . álpiarlament lenne. Kérdem, vájjon a legnagyobb hatalom-e az országban a kormány? Vájjon a kormány független-e, vájjon a kormány nem a pártoktól függ-e. Amikor tehát á képviselők lelki függetlenségéneik biztosítására' előterjesztenek a parlamentben egy törvény jayashttot, nem kellene-e gondoskodni arról, hogy megszüntessék a at a körülményt, > amely a képviselők lelki függetlenségéi; lényegében Öli meg? Amire én gondolok, az a pártfegyelem, -Ameddig pártfegyelem létezik, éspedig olyan értelemben, ahogyan most. van, hogy. a kéovisclőknek engedélyt ke1

!, kénrök, hogy szólhatnák e es mit szólhatnak, s hiába hivatkoznak a lelkiismeretükre, ami éppen ázvelőadó úr által , hangsúlyozott erkölcsi kprbe esik, addig, mélyen L Nemzetgyűlés, kár evvel a törvényjavallattal foglalkoznunk, pihenhetünk, el lehet nspolni ai Házat, mert hiszen úgy teszünk, mintha egy fel nem épített, vagy csak falaiban létező házra felraknék a cifraságokat, a díszítő