Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-63

789 A nemzetgyűlés ) 63. ülése 1946.^ évi szeptember hó 26^-án, csütörtökön. 790 elemeket, de magukkal az alapokkal nem. törődnénk. En tehát az egész . javaslat legnagyobb gyengeségét abban látom, hogy a lényeget nem érinti, ia képviselők függetlenségét nem biztosítja. De hogy ez .nem történt meg, annak nem mondanám, hogy éppen psiak a kormány az oka: annak okai önö'k*t. képviselőtársaim, akik egy ilyen állapotban mindenféléi címeken es indokokkal megmaradnak. Ha ez aiz állapot megfelel a t. képviselő úriaknak, akkor méltóztassanak •"tudatosítani, hogy egy, álparlamentnek _ aktív vagy passzív; szerepre beosztott*,fi \ gurái, de nem egy .államnak, a demokrácia jol•zőjével feldíszített országnak, a független rep-! rezentánsai, (Egy hang a szóciáldemokratapárfon: Szerénynek neim lehet nevezni! — Némethy Jemő (imsz)'.t

Senki &e>m tiltakozik!) Ugyanezt ^az állításomat igazolna az a tény> hogy a törvényjavaslat összeférhet©'len&eget lát minden kis állásban t

lévőknél, mondjuk es'y minisztériumi altisznél —mertjhiszen az^is állami alkalmazott, vagy pedig'egy takarítási állásba:» lévő egyénnél; —;dè nem _lát ösezer i'érhei ellenséget á Iegvezetőbb pozr'ci ókban lévőknél. Holott szerénv nézetem szerint éppen fordítva, áll a dolog. Ennek indokolása — úgy halijuk — abban áll, hogv nincs elég vezeío embere, az brszáenak. Ha tehát így van, hogy nincs elég hozzáértő, megfelelő szakembere az országnak ég ezért nem összeférhetetlen, Ka a legvezeiőhb állaim i pozíciókban lévő egyének egyúttal képviselők is. akkor mi .érvényesül itt? Vájjon az ügyet sz-olgáljub-ec vagy oedig talán párt szempontot? Mert, ha az ország érdekét tekintenek és azt mondanók, hogy minden heiyre a legmegfelelőbb embert, r akkor volna ember, volna hozzáértő!.. Van elég szakember de azok mind nyugdíjban vannak, nyugdíj nélkül, és erre azután elő kell szedni mindenünnen olyan embert, aki éppen akad. (Derüliséa a szociáldemokratapárton.) Igv tehát a pártszemrjoiit érvényesül és igenis fennáll az Összeférhetetlenség. Ismét csak ä kis mellékdolgokra figyelünk, a kiesi, senkinek ártani nem tudó emberkéket regulázzuk meg, de' akiknél az összeférhetetlenség csak úgy kiált, mert h^ézen ni:gy munkakörök központjai, azokra kimondja a törvényjavaslat, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség. (Nén:ethy Jenő (misz): A pártmozik is megmaradtak!) A \következí> dolog, mellyel ^foglalkozni szeretnék, a sietés kérdése.' Miért sietünk'? (Zentai, Vilmos (szd) államtitkár: Na mrJétr'U) Akármilyen nagyszerű volt az indokolás, erre a kérdésre a feleletet — elnézést kérek az előadó úrto', aki iránt igazán mély nagyrabecsüléssel viseltetem, »— nem tartom kielégítőnek. (Néniethy Jenő (mez): Sokat pihentünk eV pihenni fogunk! Azért sietünk ma!) »Azzal indokolta a sietséget "hogy most azért . sietünk, mert a múlt parlamentek nem tudták ezt a kérdést tető alá hozni. Lehet, hogy félreértettem, de így értettem. Ha 'tehát'a múltban neim tudták tető alá hozni, akkor ml tető alá hozhatjuk, nem sietve, mert így csak fél vagy negyed tető alá hozzuk az ügvet, amelybe áz CSQ mindenumnen becsorog. (Némethy Jenő (msz): 'Ennek egyáUalábia'n nincs teteje!) Talán ennek e, sietésnek az eredmény e^ az, hogy összesen 15 szakaszból áll ez a törvényjavaslata Mindenesetre nagyszerű, ha minél rövidebben tud egy törvény a dolgozókró i intézkedni, mert hiszen annál áttekinthetőbb. Mégis van ennek egy bizonyos határa és amikor ezt a sok szempontot tizenöt szakaszba nem tudjuk belesürítem,* akkor megint egy meilékszempoiitnak, — a sietésnek ,— áldoztuk fel á lényeget. Az előadó úr azt is mondotta, hogy ez a -törvényjavaslat csak akkor léphet majd hatályba, ha az összeférhetetlenségi bizottság megkapja az eljárási szabályzatot. Én' ezt ellentmondásnak látom a siettetéssei szemben, mert ha addig, ameddig az a bizottság nem kapta meg az eljárási szabályzatot, ez a törvény nem lép érvénybe, akkor miért sietünk? Vagy -ha olyan sietős a dolog, akkor miért nem dolgozhatunk párhuzamosan? Mi itt. a ránk eső részt végezhetjük, ai bizottságra vonatkozó eljárási szabályzat pedig parallel készülhet. _ *• • Ha már erről van itt szó, akkor egy kis kitéréssel felteszem a kérdést, — lehet ezt is asietség szempontjából feltenni -— hogy miért nincs benn ebben a törvényjavaslatban annak megállapítása, hogy kükből fog állani az összeférhetetlérfségi bizottság? Rendkívül fontosnak tartanám, ha ebben" a javaslatban benne volna'az is, hogy-ellenzéki képviselők is helyet fognak benne foglalni. Ha ez a törvényjavaslat valóban őszintén biztosítani akarja a parlament ' nívó ját, az erkölcsit emelkedettséget és a mostani általános erkölcsi lazulásnak akar ellengőzt adni, akkor bizonyára olyan tagokat fog a nemzetgyűlés ebbe a bizottságba beválasztani, akik tárgyilagosan fognak Ítélni az összeférhetetlenségi kérdésben. Mert ha ebben a bizottságban is- csupán a koalícióban levő pártok képviselői lesznek, akkor nagyon közelj. a f eltevés,v

hogy esetleg nem fog tárgyilagosan rtélkezni. De ezt csak. úgy kitérőben voltam bátor megjegyezni. Felteszek, még egvnár kérdést aninfagy magamnak, de mindnyájunknak is, hogy miért nem intézkedik a törvényjavaslat a következők tekintetében. Rendkívül nélkülözöm például, hogy nem,állapítja meg az összeférhetetlenséget idegen állampolgárokkal, vagy kettős állampolgárságú egyénekkel szemben. (Helyeslés a szabadságpárton.) T. Nemzetgyűlés! A régi összeférhetetlenségi törvény, habár az idegen katonaság tagjait, kizártai de egyes esetekben megengedte, hogy kettős állampolgárságnak a nemzetgyűlés tagjai lehetnek. (Egy, hang a kommimistapárton: De csak egyes esetekben!) A mai rendkívül zaklatott, viharos idők, azt gondolom, neim alkalmasak arra,, hogy esetleg idegen állampolgárok a nemzetgyűlés tagjai lehessenek- (Üwi van! a szabadsáavárt&n ) Mikor egy magasabb, emelkedettebb mentalitás volt általános, amikor az idők nyugodtak voltak, azonkívül egyes vonatkozásokban, például Ausztria és Magyarország, vagy Magyarország és Amerika között érdekellentétek, összeütközések nem igen foroghattak ferm,, inkább érthető volt ez, ámbár a magam részéről azt hiszem, abban az esetben sem szavaztam volna meg ezt, de a mai időkben, amikor minden országnak rázzák az alapjait ezek a mostani vulkanikus-erők, akkor bizony a nemzeti csa-' Iád tagjainak vigyázva kell összehuzódzkodniok és nagyon meggondolniuk, hogy kinek adnak hatalmat önmaguk felett. (Helyeslés a szabadságpárton.) További kérdésem: miért nincs a javaslatban paragrafus azokra a nemzetgyűlési képviselőkre vonatkozóan, akiket valamilyen bűncselekmény tekintetében váddal/ vagy gyanúval illetnek? Miért nem intézkedik ez a törvényjavaslat ilyen esetekben akkor« ha a vádí 50*