Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-63

783 A nemzetgyűlés 63. ülése 1946. nein> zárja ki a választási törvény a választó jogból azokat a hírlapírókat és kiadókat, akik valamelyik fasiszta lapnak vagy folyóiratnak kiadói vagy hírlapírói vagy vezetői voltak. T. Nemzetgyűlés! Most, nem' a kérdés lényegévej foglalkozom, t. i. hogy ezeket ki kell-e zárni vagy'nem kell-e kizárni, hanem pusztán a törvényalkotási technika szeriipont, .iából ismertetem ä kérdést, hogy vajion helyes-e, ha most az Összeférhetetlenségi törvénybe vesszük: be ezeket'a kizárásokat, ahelyett, hogy .csinálnánk egy novelláris, a vá: lasztójogi törvényt ('kiegészítő törvényt és abban kodifikálnánk, hogy ezek " nem lehetnek választhatók, vágy nem leheifcnek választók sem, T. Nemzetgyűlés! Most egy fonák, logikátlan helyzet'következett be. Tudni ÍM k, amíg a választási törvény a tisztséget viselt fasiszta párttagoknak, ha igazolták őket, vagy^ ha jóvátették Irhájukat, megadta a választhatóságot és a választójogot, ezen összeférhetetlenségi 'törvény 9. §-ának (3) pontja nem adja meg a választhatóságot az egyszerű'volt párttagoknak sem. t Tehát, aki tisztséget - viselt, annak megadja, aki nem vi self tisztséget, annak nem adja meg. Itt ellentmondás van, igen t. miniszter úr, és ha megadták a választójogot azoknak a tisztséget v'se1 töknek, akiket igazoltak, akkor itt is meg JÈelîene szüntetni az összeférhetetlenséget ^ azoknál, akik nyilas vagy, l nemzetiszocialista, vagy más párttagok voltak, de őket feltétlenül igazolták vagy 1941 június 22-e után kiléptek, hibájukat jóvátették, antifasiszták lettek, vagy* egyéb , érdemeik vannak. Nem lehet tehát azt monv dani, hogy a párttagokat feltétlenül kizárom és velük szembén feltétlen :

összeférhetetlenséget állítok fel, nííg a tisztséget ' viselt jobb-< oldali párttagokkal szemben . csak feltételes •összeférhetetleniség esé+e. áll fenn, -T. Nemzetgyűlés! Hasonló politikai Összef érhetétlenség! eseteket konstruál az 1925 : VI. te. —'-a Be'hlen-féle választójogi törvény •— 10. $-ának (G) pontja, amely azt, aki a proie tárdiktaturának,./a tanácsköztársaságnak népbiztosa vagy , népbiztoshelye t»(ese volt, vagy valamelyik forradalmi törvényszék vádibiztosa, vagy vezető tagja volt,, vagy politikai biztosa volt, kizárta a választójogból, de aki kommunista volt vagy kommunista vezetőtag volt ugyan, de ebbe a három kategóriába nem tar tozofct, azt nem zárta ki a választójogból és nem . zárta ki a választhatóságból. (Frirkas Imre (kp): Agyonverték!) Persze, hogy agyonverték, ez igaz^ nem erről beszélek. Agyonverték, megkínozták, üldözték, ez kv'tán félül-áll,v' most azonban csak az összeférhe'!ietle»ségi tör vény és a választójogi törvény közötti párhu zam tekintetében vizsgálom eZt a kérdést.Es mi történt, t. Nemzetgyűlés? Egy izbet az egyik képviselő bejelentést tett egyik képviselőtársa ellen azon a címen, hogy a tanács^ köztársaságnak tagja volt, tehát népbiztos és - politikai biztos volt. Az ügyet az összeférhe, tetlenségi bizottság elé tették át. Ennek kérdésére a főkapitányság átírt, hogy az illető sem politikai biztos nem volt, sem a tanácsköztársaságnak tagja nem volt, tehát népbiztos nem volt, ennek következtében az össze férh etet lens égi bizottság az összeférhetetlen1 ség esetét néni állapította meg, mert az illető csak kommunisa vezető volt, párttag volt. a választási törvény 10. §-ának (6) pontja pedig csak az ott meghatározott ^ vezet ökre mondotta Uí szeptember hó 26-án, csütörtökön. 764 ki azt, hogy nem választhatok. Ennek követa kéziében az összeférhetetlenségi bizottság erre való hivatkozással kimondotta, hogy ez á volt képviselő, aki kommunista párttag és vezető volt, nem összeférhetetlen. /"' . Mármost, t. Nemzetgyűlés, nálunk is e* . az analóg eset áll itt fenn: a tisztséget viseltekre kimondja a választójogi törvény es az Összéférhetetlentségi törvény is, hogy ha iga-Y zolták őket. nem összeférhetetlenek, de az^egyszerű párttagok esetében, bár a választójogi törvény nem mondja ki, hogy összeférhetetle nek^ vagy nem választhatók, az összeférhetet lenségi törvény kimondja ezt. T. Nemzetgyűlés! Amint hangsúlyoztam, az összeférhetetlenségi törvény járuléka a vá lasztási törvénynek. Az összeféirhetetlenségi törvényben magában sëm több, sem kevesebb nem lehet, mint amennyi a választási törvény ben van. Az összeférhetetlenségi törvénynek egyeznie kell és pontosan fednie a választat* törvény rendelkezéseit. Ez logikus, ezt az1 ösz^ szeférhetetlenségi bizottságok döntései a múltban is nem egyszer leszégezték. En csak egyet vagyok bátor felolvasni, amely a következőkéopen» szól (olvassa): »Az ösi?zeférhetetlen&égről szójló törvény nem foglalkozhatok a paszsziv választói joc meghatározásával« — amiként ezt az összeférhetetlenségi törvényjavaslat teszi — »mert azt, hagy. valaki minő feltételek mellett lehet országgyűlési képviselő« — vagy nemzetgyűlési képviselő — »a választási törvény "határozza meg. Az összeférhetetlenségi törvény csak arról intézkedhetik, hogy a választási törvény értelmében szabályszerűen megválasztott képviselő mily feltételeik alatt tarthatja meg vagy vesztheti el képviselői helyét.« • ,' • / T. Nemzetgyűlés! Ez a törvényjavaslat a választási ;

törvényalkotás, jogát vindikálja magának és választási törvénybeli új rendelkezésekét tartalmaz, ahelyett, hogy tisztái csak alkalmazkodnék a választási törvény ren d étkezéseihez. Ezért szerintem a törvényjavaslat i die vonatkozó része alkotmányellenes és. ellenkezik magának az összeférhetetlenségnek a lényegével, céljával és rendeltetésével. De, t. Nemzetgyűlés, szerény felfogásom szerint - ellenkeznék az "osztó- igazsággal is az. hogy valakit megválasztanak^ nemzetgyűlési képviselőnek egy tételes, érvényes választása törvény alapián és azután utólag jöjjön elő egy olyan törvényjavaslat, amely egy új összeférhetetlenségi okot kreál és amelynek alapján a képviselőt mandátumától megfosztják. Az összeférhetetlenség lényege az, hogy képviselőt a képviselői megválasztástól képviselői mandátumának lejártáig eltelt idő alatt végzett cselekményeiért kell 'felelősségre vonni ós az ezen időtartam alatt kövieteu magatartását kell vizsgálat tárgyává tenni. hogy összeférhetetlen-e vagy nem 1 Hiszem ós remélem, hogy az igen t. miniszter úr a 9. § (3) .bekezdését világosan fp .•galmazza meg és ugyanazt a jogot megadjr az egyszerű^ párttagnak, amelyet megadott az előző pont, a (2) bakezdiás és amelyet megad az alaptörvény, a választási törvény 5. §-a a tiset&éget viselteknek abban az esetben, in feltétlenül igazolták őket, vagy antifasiszta magatartást .tanúsítottak, vagy 1941 júniur-22-e előtt .' kiléptek valamelyik fasiszta pártból. Remélem, ugyanolyan elbírálás alá esik