Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-63

t 755 • À nemzetgyűlés 63. ülése 1946. a törvényjavaslatnak éppen ez a kifejezett célja. A törvényjavaslat az összeférhetetlenségnek lényegében véve három kategóriáját állapítja meg: szabályozza'az úgynevezett hivatali összeférhetetlenséget, szabályo '///IX. H politikai összeférhetetlenségét és szabályozza a gazdasági összeférhetetlenséget'is. A hivatali összeférhetetlenségre yonatkqzó szabályai lényegé"' ben véve nem újak. Célja énnek a hivatali, Összeférhetetlenségnek, annak biztosítása, hogy a nemzetgyűlés tagjai "ne kerülhessenek függő viszonyba a kormányhatalomtól. Ezt az intenciót teljes egészében helyeslem. Van azonban ögy új momentum a törvényjavaslatnak ebben „a részében, a hivatali összeférhetetlenség kérdésében is, mégpedig az, hogy az állami vállalatok, üzemek, intézmények munkásait, mérnökeit, kisembereit, tisztviselőit, tehát dolgozóit általában véve kiveszi az, összeférthetetlen, ség rendelkezése alól. ' Két irányban felel meg ßz a kivételezés a fejlődésnek és a demokrácia követelményeinek Elsősorban számotvet azzal, hogy a modern demokrácia fejlődésének tendenciája odairányul, hogy a kulcsiparok, kulcsüzemek államosításra vagy állami kezelésbe kerüljenek. Ezzel kapcsolatosan tehát nem lehet kívánatos kizárni szé'es, több százezerre rugó dolgozó tömegeket a passzív választójogból. Demokrácia lenne-e vájjon azt követelni, hogy példának okáért Magyarországon az olyan hősi erőfeszítéssel újjáépítési, munkát végző bányászok, vasutasok, vagy a Weiss Manfréd! Művek, a Rimamurány-Salgótarjáni Művek dolgozói ne lehessenek képviselői a nemzetgyűlésnek'? Ugy hiszem, ez nem volna a demokrácia követelménye és ezért csak helyeselni Judjuk a törvényjavaslatnak erre vonatkozóan statuált kivételét. Ez a kivételezés elismerést jelent r a magyar dolgozók felé, elismerést jelent az állami üzemek dolgozói heroikus hősi erőfeszítéseinek irányában. A hivatali összeférhetetlenség esetein túlmenően kétségkívül jelentős újításokat tartalmaz a törvényjavaslat a politikai összeférne1 tétlenség kérdésében. Engedje .meg a t. Ház, hogy erről néhány szót szóljak. Mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy az összeférhetetlenségi törvényjavaslat erre vonatkozó rendelkezései tovább mennek, mint a. választójogi, törvény és ezt örömmel kell üdvözölnöm, mégpedig , azért, mert a .tapasztalat azt mutatta, hoffv hitla volt a fasisztákat választó joghoz engedni az elmúlt választások alkalmával. Ha nem szavazhattak volna*a fasiszták,hanem szavazhatott volna a nyugatpsok, a nem igazoltak , egész, reakciós masszája, -kétségkívül sok nehézségtől és bajtól' lehetett volna megkímélni p, magyar demokráciát. Ilyen hibát a magyar demokráciának mégegyszer elkövetnie nem szabad, s a demokrácia védelmében ezeket a sze" mélyeket, ezeket a fasiszta elemeket mégegyszer urnához engedni nem szabadj nem is fogjuk engedni. (Helyeslés a kommunisttipár* ion.) ' De ugyanilyen hiba volt a választójogi törvény részéről, hogy a passzív választójog határait úgy vonta meg, hogy a rnult rendszer bűnös politikájáért felelős tényezők bekerülhessenek a parlamenit.be

. Ez súlyos hiba volt és feladatunk ezt a hibát korrigálni. . A jelen törvényjavaslat ezt a hibát félig-meddig korrigálja. Nincs helye, t. Nemzetgyűlés, a mi véleményünk szerint a nfagyar demokrácia parévi szeptember hó 26-án, csütörtökön. ÍÖ6 lamentjében olyanoknak, akik közéleti tényezői, és támaszai voltak Horthyék -népgyilkos politikájának és felelősek azért a múltért. Most az /előttünk fekvő tör vény javaslat* kizárja a nyilaspártok tagjait, à MEP-nek és a NEP-nek képviselőit s a fasiszta irányú lapok szerkesztőit és főmunkatársait a képviselőségből-Ez, az utóbbi, és főleg a MÉP és a NEP volt képviselőinek kizárása különösképpen azért fontos, mert az utóbbi időben sajnos újból nagyban folyik a Horthy-rendszer rehabilitálása. Mind gyakrabban hallunk és olvasunk olyan álláspontokat, hogy • tulajdonképpen mindlen jól ment itt és minden szép volt, helyes volt, jó volt egészen 1914 március 19-ig. ; Mind ,gyakra.bbaín olvassuk az újságban, de hallunk még lényegében véve itt a parlamentben is olyasfajta hangokat, hogy alapjában i véve- helyes és jó politikát folytattak a magyar uralkodó körök egészen 1944, március 19-ig. és :

csak szerencsétlen külső körülmények stb. közre játszása volt az oka, hogy az ország katasztrófába került. * ' Lényegében véve ez az álláspont nem más, " mint a Horthy-rendszernek, a Bethlen-rendszernek, a Gömbös-rendszernek és Kállayékuak mentése a felelősség alól; itt az ideje, hogy leszámoljunk ezekkel a mesékkel és legendákkal, amelyeknek nincs más cérjúk, mint hogy az orgoványi gyilkosoknak, Somogyi és Bacsó, Sallai és Fürst gyilkosainak, az újvidéki hóhéroknak,298 a munkások és parasztok elnyomóidnak gyalázatos rendszerét próbálják menteni a feleiősség alól és le akarják mosni Horthyék kezéről a hozzátapadó vért. Nincs más céljuk az ilyesfajta mentegetéseknek és az ilyesfajta új teóriáknak, mint előkészíteni a * talajt a reakció újjászületése számára, előkészíteni^ a reakció rehabilitálása számára. Talán azzal védjük dépünk becsületét, hogy tagadjuk Horthyék bűneit "1 Én úgy. hiszem, hogy azzal nem védjük népünk becsületét, ha a Horthy-rendszer bűneit tagadjuk, hanem éppen megfordítva, az ilyesfajta kísérlettel a magyar népet, s az egész nemzetet Horthyék cinkostársává akarják az illetők avatni. Lehet, hogy egyeseknek - rövid az emlékezetük, de nekünk nem rövid és íni jól emlékszünk arra, és tudjuk, hogy a nemzet katasztrófája nem 1944 október 15-én, á nyilasok bevonulásával, még csak nem is 1944 március 19-én, a németek bevonulásával kezdődött, hanem 1919 augusztusában Horthy fehér lovának a bevonulásával; (Ugy van! Ugy v<an! Taps a kommunista- és c? ^zociáldemokrátapárt soraiban.) és Szálasiék lényegében yéve azt fejezték be, amit Horthyék megkezdték, Bethlenek, Gömbösek, Imrédyék, Kállayék, Sztójayék pedig tovább folytatták-Egyesek azt mondják erre, hogy igenigen, de nem látta mindenki a fejlődésnek ezt az útját. Lehet, hogy nem látták egyesek például a 30-as évek elején, hogy hova vezet Horthyék politikája, de az, hogy nem látták, .semmi esetre Sem menti őket a felelősség, a Jól. Itt az ideje végre kimondani, hogy aki szolgálta a MÉP-et mint képviselő, a parlamentben, az nem szolgálhatja a magyar demokráciát a parlamentben és nem lehet a magyar parlament képviselője. (Taps a i kommunista-és a s zociál democrat apárt oldalán.) Meg kell szüntelni valahára azt a tűrhetetlen helyzetet, hogy itt a parlamentben olyanok szónokoljanak és adjanak leckét a demokráciából, olyanok tartsanak prédikációkat a jogról és a szabadságról, az . emberi ' jogok védelméről akik