Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-63

751 A nemzetgyűlés 63. ülése 1946. magyar nemzet és nép életéiben kétségtelenül a ma ilyen idő, (Nagy Vince (unsz): Neun oroszlánétvágyakra!) amidőn az országot _ a, multt bűnei fölé omlott romokból építjük újjá, új fundamentumokra, új falakkal és új fedél­szerkezettel, amidon még a levegőt is ki akar­juk eserélni benn'e/hogy új, egészsséges áram­lások váltsák fel és napfény süsse át s a mí boldog otthonunkká akarjuk kiépíteni és a magunk részére . akarjuk átmenteni inihden időkre és minden poklokon keresztül is. Hz a javaslat egy szerény, dé határozott kísérlet arra, hogy a magyar néjp akaratát * ilyen embereik irányitsiák. Ezért kérecm, bogy 'a nemzetgyűlés a képviselői összeférhetetlen­ségről szóló " előttünk fekvő tör vény jávaslalteíti általánosságban a résBletes tárgyalás alapjául fogadja el. (Lelkes üéps a kisgazdapárt és szuhotfísúgpárt somiban. — IKováts^ László (m'sz): Éljen a tisztulandó közélet! —^Mozgás a leowmunisúapárion.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szó­nokok közül? Kiss Károly jegyző: Bencze Imre! ^Bencze ïmre (kg): T. Nemzetgyűlés! Ta- \ Ián nem' vagyok egészen szerénytelen, ha azt mondom, hogy abban, hogy az összeférhetet­lenségi törvény javaslat már most a nemzet­gyűlés elé került, van bizonyos résziem. Sú­lyos betegségeimből való felgyógyulásom után*, amikor elsöízben találkoztam az egyik bizQtí -sági ülésen az igazságügyniiniszter 'úrral, szóvá tettein, hogy. miért mena lehetne minél előbb a nemzetgyűlés elé hozni ezitl a nagyon is fontos és valamennyiünk függetlenségét ' érintő javaslatot. Meg ke^l azt is mondariom, hogy az igazságügymiiniszter úr nyomban, ki-» jelentette, hogy a. törvényjavaslat olyan stár • diumban van a törvényeiőkészitő osztályon, hogy nagyon gyorsan a parlament elé kerül­het. Ott helyben megállapodtunk abban, hogy amilyen gyorsan csak lehet, a javaslat ide is kerül a Ház elé. . Azt x is meg kell mondanom mindjárt be- r vezetőben, hogy én a törvényjavaslattól vala­mivel többat, vártam, mint amennyit hozott, de mindenesetre Örömmel üdvözlöm azt \ is,'­ami jelenleg a törvényjavaslatban van, mert végeredményben igen komoly ós jelentős lé­péssel viszi előre a képviselői függetlenséget, és a- képviselő erkölcsi öntudatát. Szükség van-e vájjon ennek a törvény­javaslatnak /törvényerőre emelésére? Azt hi­szem, akármiilyen oldalról nézzük a dolgot, igen sok szempont szól amelietty hogy- ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre emelésére igen sürgős szükségünk van. Min/dlen ország olyan mértékben töreked­hetik a maga 'függetlenségéinek elérésére, ami­lyen miéintékben az ország törvényhozása a maga és tagjai függetlenségét biztosítani tudja. Ennek a tételnek sajnos, éppen az ellenkező­jét ismertük az elmúlt reakciós' idők némely szakáiban- Nem kell egyébre céloznom, mànî arra, hogy voltak a törvényhozásnak olyan tagjai; akik külföldi, méimet zsoldban állva) olyan törvényjavaslatot mertek' elŐferjesziteni a magyar országgyűlés képviselőházában — gondolok itt a gyászos emlékű kisebbségi tör­vényjavaslatra — amely törvényjavaslat elő­terjesztését senntyen szempontból, semilyen magyar érdiek nem tétite indokolttá s amely törvényjavaslat előterjesztését egyedül és ki­zárólag a náci Németország politikai és biro­évi. szeptember hó 26-án, csütörtökön. ^ 752 dalmi' terjeszkedési vágya indokolta.297 (Ugy v\m\ Vgy van, à kisgazdapárton és a szabad­ságpárton.) Ha arra gondolunk, hogy ' ilyesmi is tör­ténhetett, akkor élénken bizonyítva van előt­tünk az a tétel, hogy .erre a törvényjavaslatra abból az okból is szükségünk /yah, hogy a nemzetgyűlés tagjainak függetlenségét min­den körülmények között, biztosítsak és min­den külföidli befolyástól mentessé tegyük­(Helyeslés a szabadságpárton.) De más szempontból is szükségünk van ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre eme­lésére: szükségünk van különösen a törvény­hozásnak'és a törvényhozás tagjainak főleg a végrehajtó hatalomtól ' való függetlenítése végett. Teljesem elbépzietlhetetilien és lehetet­len, hogy valaki a kormánytól, mint végre­hajtó ; szervtől függő kinevezéses. megválasz­táson alapuló vagy szerződéses állást töltsön be ós abban aktív tevékenységet folytasson, ugyanabban az időben, amikor egyúttal nem­zetgyűlési képviselői tagságot tolt be, tehát törvényhozó szerepét vállal. Megítélésiem szerint a törvényjavaslat eb­ben a kérdésben nem ment el a maximumig, ameddig a teljes függetlenség biztosítása érdé- j kében el lehetett vagy el kellett volna, menni, nevezetesen nem ment el addig, hogy a köz­tisztviselőnek köztásztviselőii állásáról le kell­jen mondania; 'csak addig ' mént eil* hogy a köztisztviselő megválasztásától mandátumának lejártáig fizetésnéJjküld szabadságot élvezzen. Őszintén meg kell momdianom, hogy csak a mai idők álltai láltoim indokolva a törvény­javaslatnak ezt a rendelkezését, mert most a közlMsztviselői karból olyan emberek ' tudtak politikailag is szóhoz jutni, akik az elmúlt időszakok alatt állandóan a legelnyomoltltjabb helyzetben voltak; s ebből kifolyólag azt js meg kell állapítanom, hogy éppen" a aemokrá­oiáért való kiállásuk teikiatetbevételével mél­tánytalan bánásmód lenne velük szemben, ha őket most visellt jköztisztviselój állásuktól vég­kép meg akarnánk fosztani. Ennélfogva, de csak átmeneti jelleggel, a magam részéről a " törvényjíajvaslatnak a köztisztviselők fizetés­nélküli szabadságolására vonatkozó rendelke­zését magamévá tudont tenni. Meg kell azonban azt is mondanom,, hogy a törvényjavaslatnak azzal a rendelkezésével, amely szerint a köztisztviselőt 'mandátumának megszűnte után egy éven belül képesítésének megfelelő állásba kell elhelyezni, nem tudok száz százalékig egyetérteni, abból az aggályból kiindulva, hogy lehet olyan nemzetgyűlési képviselő köztisztviselő,' aki mandátumának idejét arra fogja*v felhasználni, hogy a mandá­tum megszűnte utáni első esztendőben képesí­tésének talán megfelelő, de korábbi elhelyez­kedésén lényegesen túlmenő» antíál lényegesen jobb elhelyezkedést keressen magának. Remé­lem azonban, hogy a nemzetgyűlésnek jelen­leg köztisztviselői foglalkozású tagjai, akik ezután fizetésnélküli szabadságot élveznek, mandátumuk lejártáig nem erre' fogják fel­használni a képviselőséget, és reméljük azt is, hogy a végrehajtó hatalom birtokosa, a kor­mány ilyenféle kísérleteket, különösen a koa­líciós időben, semmiképpen nem enged érvé­nyesülni. Egyáltalában igen szívesen vettük volna azt az alapelvet tudomásul, úgy ón, mint pár­tom, hogy általában az állam., a törvényható­ságok, a városok és egyéb közületeik minden szakára kiterjedjen legalább a fizetésnélküli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom