Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-62

725 • A nemzetgyűlés 62. üléte 19Í6. .s körülbelül 20—22.000 menlevelet adott ki, ame­lyeknek alapján ezek a személyek, ha csak, rövid időre is, de mégis mentesültek az akkori úgynevezett kormánynak a rendszabályaitól. (Széchey Béla (kg); Gyászkormány!) Ezek olyan tények» amelyek mellett szó nélkül nem mehetünk el és kénytelen vagyon: a kormányt erről a helyről is felkérni és ï£ gyelmeztetni arra, hogy tegyen eleget e 67%-os magyar katolikus^ tömeg, a magyar katolikus közvélemény kívánságának és tegye meg fai lé­péseket, hogy a Vatikánnal a diplomáciai kap­csolatok minél előbb felvehetők legyenek. B diplomáciai kapcsolat 'felvétele tulajdonképpen à külügyminisztériumtól függ, ott is a külügy­minisztériumnak! politikai osztálya az az "osz­tály, .amelyik előkészíti a diplomáciai kapcso­latok felvételét. Ezen az osztályon tudomásom szerint dr. HeLtai György osztálytanácsos úr vain, akit, sajnos^ személyesen nincs sjaereri­osém ismerni, die mivel tudom, bogy ez^a témlai iimmár másfél éve napirenden van, mégis kény­ttelLen vagyok felállítani a tételt,,hogy talán^ ő is hibás abbam, iilílettve őt is — ha nem is vét­kei» —f mulasztás terheli azért, hogy iái diplomá­ciai kiaposolalt'ok a Szentszékkel még a mai mapig neim jöttek liétre. (Egy hang a szabad­ságpárton: Katolikus «ember? ,-—. Egy másik hang a szabadságpárton: Nem! Biztosain nem!) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt^ Kováts László (msz) : Szerettem volna még néhány körülményre rátérni, de az idő letelt. Ismételtén kérem a kormányt, tegyen meg mindent, hogy a Vatikánnal valló diplomáciai kapcsolatok tényleg felvehetők legyenek. Ez­zel igen barátságos gesztust tesz a kormány az egyház felé \is, amely gesztusnak hatása nem fog elmaradni a magyar közéletre. itilênk taps a szabadságpárton és a kisgazda­párton.) Elnök: A képviselő úr interpellációját a nemzetgyűlés kiadja az osszkorimánynák. Következik Hajdú Németh Lajos képvi­selő úr^ interpellációja az összfkormányhoz. A képviselő úr halasztást kér. Méltóztatnak hoz­zájárulni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hoz­zájárni. • • , Következik Milassin' Korínéi képviselő úr interpellációja a. belügyiminiszterhez. A képvi­selő ÚT halasztást, kér. Méltóztatnak hozzájá­rulni? (Igen!) Akkor következik Mi lassan Kornél képvi­selő úr második interpellációja a földmívelés­ügyi miniszterhez. A képviselő úr erre is ha­lasztást kér. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) À Ház hozzájárul. Következők Losonezy Géza képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. A kép­viselő úr halasztást kér. Méltóztatnak hozzá­, járulni. (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzá­járul. Következik Term ay István képviselő [ úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. A kép­viselő úr halasztást kér. Méltóztatnak hozzá­járulni. (Igen!) \ Következik Kállai Gyula interpellációja a ^miniszterelnök úrhoz. -A képviselő úr halasz­tást kér. Méltóztatnak hozzájárulni? (Iaen!) A /Ház a halasztáshoz hozzájárulj Következik Drózdy Győző képviselő úr interpellációja á földmívelésügyi miniszter úrhoiz» a aailavármegyei ós más Ínséges vidé­kek állatállományára ak megmentése tárgyá­btam. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az itaitwipeilllációt felolvasni, . évi szeptember hó 18-án, szerdán. 726 Szántó Vezekényi István^ Jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter urnák arról, hogy az országosan jelentkező aszálv miatt főképpen Zala vármegyében vég­veszély fenyegeti az állatállományt? Hajlandó-e a miniszter úr Zala vármegye és az Ínséges vidékek állatállományainak meg1 ­mentése céfjáiból gondoskodni arról, Jhogy '1. a közellátási kormány biztosságok inter­venciós vásárlásokat végezzenek, - 2. a kereskedők csatk vágómarhákat vásá­roHhaisiS'anak. i 3. et feles tenyészállialtfoik felvásárlása céljá­ból hajlíandó-e a minisEiter úr la1 pénzügyi kor­mányzattól hitelkeretet igényelni, hogy a vég­veszélynek • kitett állatokat olyan helyre jut­tassák, ' ahol azok megélnek és hajsznosiau f el­hasjználhatók? Hajlandó-e azoknak a gazdálkodóknaks, akiknek állatállomiiánya elpusztult és az újon­nan íöldhözjuttato'titaknak, akiknek sem pén­zük, sem állatjuk nincs1 , gazdaságuk intenzív műveléséhez;, földjeik megmunkálásához ^ elen­gedhetetlenül szükséges ittenyész- és igásáUatio-' kat juttatni olvformán, hoery azoknak árát há­rom esztendő alatt kamatmentesen fizethessék vissza? Tudja-e a miniszter úr, hosry az új gazdáknak állattal) Vailló ellátiásia a földreform sikerének legfőbbi követelménye? , . j ' . , Hailandó-e a miniszter úr a megfelelő lépéseket megtenni abban a?; irányban, hogjr a pénzhiány • miatt nem működő törvényhatósági állattenyésztési alapotk, legalább 10 millió tőke kölcsönnel' kisegíttessenek, hogy az országban mutatkozó 2000 bika és 1800 kan hiányát hala­diéktalanui pótolihaiSSiák? Hajlandó-e a miniszter űr annak a Gaz­dasági; Főtanácsnak, amely a paraddosomkon­zerv-iparniak 3 millió forintot juttatott, » fi­. gyeimét felhívni arra, hogy iát takarmány ínsé­ges vidékek veszélyben forgó tenyészállatai­nak felvásárlás ária három évre szóló 40 millió hiite7 lti szavazzon meg? / Végül — amennyiben esryik természete» és okos megoldásit sem tudná keresztiül vinni — hajlandó-e ä miniszter úr Zala vármearye és a taikarmíányinsiégben szenvedő vidékek pusztu­láisifa ítélt állatállományát bármilyen úton­módon azokba a vármegyékbe juttatni, ame­ílyek az országos aszály ellenére is feli tudná­nak venni bizonyos mennyiséget?« Elnök: Az interpelláló > képviselő urat ililejtd a szó. '• • < > > Drózdy Győző (msz): T. Nemzetgyűlést Bizonyáré mindnyájan olvastunk már az 1863. esztendei aszályról, amiijkor olyan kévé® csapa­dék volt. ebben aiz országban,: hogy nemcsak a termés volt sirailimjs, hanem utániai kétségbe­ejtő helyzet előtt állott era az -ország. Amerre az emberek tekintettek, a végtelen1 országuta­kon hatalmas mtarhaesordiák vagy pedig nyá­jaik! mentek, az ország határai felé, menekülve a szárazság, az insésr és az éhség elől. Akkor volt hová menekülmiök, mert akkor az. ország­hoz tartozott az, erdős és csapadékosabb Fel­vidék és Erdély. Az .Alföld és a Dunánitúl álilatálliományát ez lai szárazság 'neimosafc ;meg­tizedelte, hanem olvan súlvos csapást mért az orszáarra, hogy esztendőkön kereszHil nem tu­' dott helyreálliani a magyar állsitálliomány. Ez az 1863-í magy katiasztrófa ebben .az esz­tendőben Magyaronszágon megis.métlődött^ i el­lenben nem következett be az áHlaitáíiomány mentésének még az a primitív módja sem, ame: lyetJ 1863-iban tapasztalltunk, merít az áliliatállo-46*

Next

/
Oldalképek
Tartalom