Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-62
727 A nemzetgyűlés 62. ülése 1MB. mány^ megmentése érdekében ez & kormányzat mindecideig isemmiit sem tett. Pedig bogy ihilyen katasztrofális méreteiét öltött az 'állatáúíloinány pusztulása, csak egyetlenegy vármegyéből, abból ia vármegyéből, \amel.yeit, képvj•se'ini hivatott vagyak:, olvasom fel az adatokat. Zala vármegyéiben az elmúlt óv őszén,- október havátoain, szarvasmarhából még, vóit 151.000 darab. Ebben az eszteridőbein már csak 109.960 darab van. A múlt évben méa- volt 27.000 ló, ebben az évben már, csak 11.322 ván.; 1938-ban volt 55.000 birka, ebben az esztendő'ben már es'aik 4552 birka van Zaila vármegyében. Kérdem, hogy a koiTmánynaík van-e valamelyes progframmja árra, hogy miképpen segítsen nemcsak Zalarvánmegye, hanem az egész Dunám túl, _ sőt mondhatnám, a Nagy-Magyar-Alföld Ínséges vidékein*, is ebben a katasztrófában? (Vásáry József (msz): Semmi gazdasági Programm nincs!) "Véleményem •szerint mindenekelőtt haladéktalanul, be kell vezetni az intervenciós1 felvásárlásokat. Most. a forint életbeléptetése alkalmával, abból a célból, hogy az új pénz fluktuáljon és kikerüljön a gazdaságii életbe, okos, dolog lenne még pénzügyi szempontból is, ha intervenciós felvásárlásokra biabnyos összeget bocsátana a nénzügyi kormány a közellátásügyi» illetve a földmívelésügyi minisztérium rendelkezésére. S Véleményem szerint továbbá, meg kellene tiltania a közellátásügyi kormányzatnak, hogy kereskedők más állatokat felyásárolhassanàk azokon kívük, laomelyek vágásra alkalmasak, nehogy tenyészállatainkat, a legnemesebb állományt, amelyre legnagyobb^ szüksége van a mezőgazdaságnak, ^vásárolják fel vágás céljaira. Igaz, hogy a baj orvoslása különösen azért nehéz, mert a MÄV a tarifájában nem hajlandó állatszállítás.céljára semmi engedményt tenni.; Zalában ma egy nagyszerű tehén 600—700 forintért vásárolható, de ha azt a'tehenet megvesvá —mondjuk — egy fejérmegyei vagy egy b aranya-megyei gazda, ahol még tartanak táplálékot ilyen állatok számára,1 700 forintot kénytelen vasúti költség címén fizetni, úgyhogy többe ikerül a vasúti költség, mint maga az állat. így természetesen ezek a távold megyei gazdák, akik rá volnának szorulva állatállományra, nem tudnak állatot vásárolni és nem tudják azt átszállítani. Hitelkeretet kellene a miniszter rendelkezésére bocsátani, hogy azokat \ a gazdákat, akik! állatokra szorulmak, részben kisegítse, tészben pedig néhány esztendei hitellel maga az állam vásárolja meg az állatokat és ossza ki. Milyen magyszerû, ideális programm lenne például, ha a földmívelésügyi kormányzat az uj gazdákat, ezeket, az apró, kisembereket, akik a múlt esztendőben és ebben az esztendőben jutottak földhöz, s akik ma csak kecskésgazdáknak neveahetők, mert jó, ha kecskéjük van, ezekben az Ínséges időkben ellátná állatlal! i Ezeknek az embereknek a földművelés megindításához azonban nemcsak iág'ayonó állatra, hanem tenyészállatra is ézükségük van. Milyen nagyszerű állapot lenne, ha az ínséges vidékek tehénkéit a kormjány összevásárolná és odaadná az új gazdáknak, vagy pedig azoknak a régebbi gazdáknak, akik még ellátást tudnának, biztosítani a imarhaállo-1 many számára! (Széchey Béla (kg): Hiszen ínég a mintagazdaságoknak sincs!) Me?r kellene szerveznie a korn'lánynak a évi szeptember hó lS-án, szerdán, 728 hitelkeretet. Véleményem szerint 40 milliós Büölesönnel keresztül lehetne 'ezt vinni. A föld'hözjuttatottak lassan, három esztendő alatt, letörleszthetnék az államnak tehénkéjüknekvagy; pedig igásállataiknak árát és ezt az öszsze'ret a kormány bátran adhatná kamatmentesen is. T. Nemzetgyűlés! Az' 1941:XIII. tc . megalkotta a törvényhatósági állattenyésztési alapokat. Ezek az állattenyésztési alapok ma * teljesen elsorvadtak. ; Tönkretette őket az a kétszeres infláció is,, amelyet a simapengőnél ' ós az adópengőnél tapasztaltunk, de a gazdák adózási képtelensége is. Gazdasági lehetetlenülés1 , állapotában volt ez az ország mindmáig és még ma is jóformán abban van, úgyhogy a gazdák nem. tudják fizetni az adóikat.' Ezek az alapok a maguk jövedelmét, a maguk tőkéjét azoktól a gazdáktól kapták, akiknek te-' nyészállaíaik voltak. Eszerint *a mai napon ezek láss alapok teljesein ki vannak -merülve és ha a gazdák vissza is nyerik adózási képességükét, ebben az esztendőiben egyáltalán nem, - de a jövő tavasz előtt még mindig nem lesznek ezek az alapok abban a helyzetben hogy az állatokat fel tudják vásárolni, Pelig óriási fontosságú volna, hogy felvásárolják részint az anyaállatokat» részint1 az apaállatokat, mert ebben az országban bikában 2000 darab a hiány és 1800 kanra is volna1 szükség. Evvel a felvásárlással megelőznénk azt, hóerv vidéken zugfcanokkal dolgozzanak, amelyek azután . állatállományunkat tökéletesén lezüllesztik és abba az állapotba, hozzák, hogy nemes, szép jószágaink helyett csenevész, hitvány -állatállományira kerül sor, amely a betegségeket is jobban/felszedir-i ' Az alapoknak is kellene körülbelül 10 mííftiö. forint hitelt nyújtani,, amelyek azután már a tavasszal felvásárlások, illetve eladások után lassan vissza is tudnák ezeket a pénzeket fizetni, (Széchey Béla (kg): Ott vanak a mecseki hegyilegelők!) fáért ilyenformán vagv üresen maradnak, az anyaállataink, vagy pedig olyan zugaoaállatokkal fedeztetik őket, amelyek egyáltalán 'alkalmatlanok egy nemesebb állattenyésztés kifejlesztésére.' Ha tudott ' a kormányzat, illetve a Gazdasági Főtanács" a paradicsom-, a konzervipar . számára három millió forintot folyósítani, akkor tudhatna ínséges _ vidékeken az állatállomány megmentése céljaitól is bizonyos áldozatot hozni, nein is a Főtanács,, hanem az állam. De a Főtainácsnak is -kellene áJáíiyi érzékének lennie, hogy ilyen fontos mezőgazdasági célok érdekében és ilyen országos 'katasztrófa r idején ebiben a i dologban is éppen olyan kuláns le'• jgyen, mint' volt a nagyipar felé,. a konzerve ipar felé, amelynek termékeit természetesen itt Budapesten bizonyos kedvezményezett cégek hozhatják forgalomba. Ezeknek — mint említettem — megadta a kölcsönt, de ugyanakkor a gazdaságokkal, a mezőgazdasággal szemben már sokkal mostohább eljárást tanúsít. T. Nemzetgyűlés! Minthogy interpellációmban, amelyet a miniszter úr el fog olvasni, ' részletesen felsoroltam az orvoslás .mikéntjét, módozatait és körülményeit, azok ismétlésével nem akarom untatni a t. Házat, hanem kérem a miniszter urat, hogy az általam előterjesztett interpellációt yegy& fontolóra. (Belyesh's a szabadságpárt soraiban.) 111 óök : A képvise]ő - ûv intev\n-11 ációját a
