Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-62
091 A nemzetgyűlés 62. ülése 1946. évi évi augnsxtu» hó 7-én ifcaírtatt 48. ülésében interpellációit intézett hazaám,; iamelyben felihívta figyefllmieimet arra, bogy á_ »háború, következte" bein elzüfett,' illetve ^züllésnek induló fiatail leányok megmentése érdekében munkaalkalmat 1 kell teremteni, hogy őket a rendes életbe való visszavezetéssel a magyar társadalom hasznos tagjaivá tegyük.« , . T.- képviselőtársam egyúttal kérdezte, milyen lehetőségeink vannak á kérdés1 megoldására. Sajnos, niár bevezetésként meg kell mon" d&noni, hogy' mint iparügyi miniszternek ezen a téren kevés lehetőség áll rendelkezésemre. Az interpelláció szerint ,a munkahelyekéin el; helyezni kívánt nők- nagy része fiatalkorú leány, akiknek az iparban vaué foglalkoztatá. »ánál különleges sizempaniokra kell figyelemmel lenni. Sőt 14 éven aluli nők aa iparban általában nem is alkalmazhatók. Különösen •úlyos ez a kérdés a jelenlegi fenyegető műn-— kanélküliéég idején. Mindenekelőtt az elzüllött és züllésnek in- . doilt fiatalkorúak neveléséről kell gondoskodni. Ezt 'azért kell hangsúlyoznom, mert az ilyen nőknek az ipairbain munkába való állításiára már a múltban is történtek kísérletek, azonban kevés eredménnyel, niert fegyelmezietieniségükkel a termelés menetét csak aaviatrtáÍL A züllésnek indult nők egyes ipari üzemekben való tanoncként! elhelyezése sem megélhetést, sem pedig) erkölcsi javulást — nevelés nélkül ^— nem biztosíthat. A háziiparban) ennek a rétegnek az elhelyezése már azért sem jöhet szániításba, mert a háziipar nem főfoglalkozás, az csak mellékfoglalkozásként űzhető, tehát teljes megélhetést nem biztosít a véle foglalkozók számára- A háziipari vállalkozók ugyanis egy-egy község lakosságát szervezik be bizonyos készítmények előállítására^ amelyeket az említettek mellékfoglalkozásként szabad idejükben állítanak elő s így a munkájukért járó ellenérték megélihe-, testüknek csak egy részét képezi. s Az interpellációban említett fiatalkorúak ebbe a keretbe nem' illeszthetők be, mert a megélhetésükről nem történik intézmiényesea ' gondoskodás, ezenfelül a leglényegesebb kel" f lékriői- az erkölcsi nevelésről ez "esetben szó sem lehet„_ Nem kétséges, hogy ennek ß- háború következtében ia maigjyar táalsiadalomra nehezedő súlyos1 problémának a megoldását el kell kezdeni, a mjeg'olídáte terén azonban elsősorban faiz edlddgi társadalmi egyesületekre, a Magyar Demokratikus Nők Szövetségére kell gönldoflr nunk- Ezek részére háziipari tanfolyamot kívánok tartani. v Ezen társadalmi egyesületek az interpella-' eíóban említett fiartialkorú nőket összeglyüjtihetnék, erkölcsi nevelés ükrőfl' és feleimeltetéséről írondoskodhatnáíniak. Végül biztosítani kíváuoni t, interpelláló Képviselőtársaimat arról a kéislzségemről, hogy a M. N- D- Sz. csoportjait akár vidéki, akár budapesti viszonylatban ilyenirányú törekvésükbeW.a rendelkezésemre álló keretek között ' támogatni fogom. % Kérem 'a t. Nemzetgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Budapest, 1946 szeptember ' 6. Bán Antal s. k., iparügyi minisízter.« Elnök: Döbiretoíted Kártolyiné " kép vliiseliőlt áriunkat a visizonvállasiz joga megilleti. (Felkiáltások: Nincs jeten!) Kérdtem: a ií Nemzetgyűlést méltóztátnak-e az iparügyi miniszter szeptember hó 18-án, szerdán. 692 úrnak" az interpellációra ". adott válaszát tudó* másul ' venni1 ? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik az iparügyi miniszter úr írás; . béli vállasba Pelvinczi László képviselő úrnak a kézművesipar hitelellátása tárgyában folyó évi augusztus hó 14-én előterjesztett interpel" llációjára. s Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a yá-, laszt felolvasni- / Vôtres Vince jegyző (alvássá): »Felvinczá László nemzetgyűlési képviselő ,úr a nemzetgyűlés 1946 augusztus hó 14éh tartott 52. ülésében a kézművesipar hitelellátása tárgyában interpellációt terjesztett elő, melyet a nemzet- ^ gyűlés a pénzügyminiszter úrhoz, és hozzám, adott ki váilaszadás céljából. A választ a következőkben adom meg: A kisiparosság helyzetének javítása céljából úgy az 1945,, mint aà 1946-os évek folyamán* az iparügyi 'minisztérium többirányú ^ tevékenységet kezdett mes* és folytatott. Ebben a körben a kisiparosság termelésének előmozdítására kétirányú hitelakciót kezdeményezett: | 1. Fedezetéé hitelakciót. 2. A fedezetlen! hiteltek nyújtását. Más irányban is igyekeztem a. kisipar támogatására lenni. A fedezetes hiteleket a kamarák útján in-, ditottam meg. Az iparügyi minisztériumnak azonban erre fedezete nem voilt, ezért 1945 október 24-én 73.145/1945. számú átiratunkban'-a pénzügyminiszter úrtól megfelelő fedezetet kértem, melyre még elintézést nem kaptam. Általános ipari vonalon ellenben- mód nyílt úgynevezett iparinidítási hitelek kiadására. Ebben a Ikisipart is részeltetni óhajtottam és az Ipartestületek Országos Központjának közvetítésével 1945 május 28"áh 2 millió pengőt, 1945 június 25"én 3^ millió penglőt ojtottunk ^szét További összegeket 4 millió pengő erejéig hitelosztályom osztott szét egy véleményező bizottság döntésié alapján, amely bÍ2ot|s ágban hivatalomon kívül iá pénzügyminisztérium, az újjáépítési minisztérium és a Szakszervezeti Tanács kiküldöttei , működtek. Egy további hitelakciót is megindítottam v akként, hogy javaslatba hoztam a múlt év őszén, hogy 300 millió pengőt 100 budapesti és 100 vidéki kisiparos részére adhassak ilyen bizottság véleményezésével. Az infláció rohamos üteme, — bármennyiie igyekeznünk is «3« eseményeket megfogni' — a kisiparosság cseppfolyós állapota, az árak óráról-órára való változása lehetetlenné tett egy átfogó1 ' kö'ícsönakcáót. ; f ! Igyekeztünk más oldalról megfogni a kér.dést. Az ország területén lévő ú. n. központi közműhelyek útján a gépi berendezések nélkül tengődő kisiparosokat géphasználathoz juttat-, ink mai szempontból lényegtelen fúlléres használati díjak beszedésével. Folyamatba tettük a kisiparnak forintala- ' poii hitelkerethez való juttatásának akcióját-ós hiszem, hogy a pénzügyminiszter úrral egyet: értésben miinél hamarabb meg is valósítjuk. A fori ntfcölt »égvetésiben javaslatot tettem ezenfelül ^ a kisinarnak 480.000 forinttal váló" támogatására,. 'BbbŐl 120.000 forint pénz-, gép- és szerszáhisegély útján fog eljutni a kisiparosokhoz^ további összegek/pedig a kisiparosság intézményein keresztül fognák a kisiparosság javára rendelkezésre állni. így például 63.000 forint jut az elcsatolt területekről kiutasítot-
