Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-61

í 577 A nemzetgyűlés 61. ülése 1916. évi szeptember Hó 17-én, kedden. 578 „mat nem szavazhatok, de nem is jelentem ki, hogy bizalmatlan vagyok vele szemben. Majd meglátjuk, hogy mit tesz, ahhoz fogjuk mérni a véleményünket» Mindenesetre, ha sikerül neki egy négyzetméter tetőt zsindellyel befedni, vagy egy köbméter téglát berakni a falakba, mar akkor előrehaladt. • Én a javaslatot magát, az u ó dot. minthogy jobbnak tartom, mint az elődöt, nem mondom, , hogy elfogadom, de nem utasítom el. (Derültség á kommunistapárton. — Egy hang ugyanoit: Nemi evangélikus maga? — Taps a szabadságpárt soraiban-) '" ;-l Elnök: Szólásra következik? Szántó Vezekényi. István jegyző: Dénes István! Elnök: Dénes képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárton.) Dénes István (pk): T. Nemzetgyűlési Ez a törvényjavaslat lényegileg a legéletbevágóbb( javaslat, a magyar munkásságnak, a magyar dolgozóknak életkérdése. Tálán ha megint egy Kassa—Drózdy vita lett volna a Házban, telt ház lett volna, (Kováts László (msz): Lehet még, nincs tisztázva az ügy!) de minthogy ilyen életbevágp fontos kérdésről van szó, bizony/meglehetősen kevesen vesznek részt a nemzetgyűlés ülésén. \ÍP. Nemzetgyűlés! Az okos lakásreform többet ér, mint egy tucat büntető paragrafus, mondotta List Frigyes, a kiváló büntetőjogász. A l'akáskérdés eminenter erkölcsi kérdés, a dolgozó osztályok, részére pedig elsősorban az életkérdés központjában áll, írja Rhein professzor- Az otthoni túszok és nyomor örökké tönkre fogja tenni mindazt, amit az iskolai oktatásnak el kellene és el kell érnie. T. Nemzetgyűlés! Hallottuk a kommunistapárt szónokától, hallottuk a szociáldemokratapárt, a. kisgazdapárt szónokától, hogy ezen az áldott földön, Magyarországon, ahol annyi terület és annyi szorgalmas kéz van, barlanglakók vannak, Pest tövében, Borsod megyében ' és az ország különböző részeiben az emberek óriási része pincelakásokban lakik, Budapest, lakosságának 80%-a, csaknem az egész munkásság, a tisztviselőosztály nagyrésze egyszobakonyhás vagy kétszobás lakásokban lakik, jóformán a legnagyobb nyomorban, zsúfoltságban. Ez a kérdés nemcsak Budapest városát érinti. Ez a törvényjavaslat most már érintij — hála Istennek — az egész ország lakosságát. Ha megengedi a t. Nemzetgyűlés, csak néhány adagot olvasok fel a »Lakáskérdés — lakásprobléma« című munkámból, amelyet :' a reakcióval szemben írtam meg annakidején(Halljuk! Halljuk!) A törvényhatósági joggal felruházott varosokban a házak száma 99.364, a megyei várorosok lakóházainak száma 216.476. A kis- és nagyközségekben, ahol a lakosság zöme, 6 millió lakosunk lakik, 1,084.451 lakóházból tiszta , vályogház és sárból épült ház 712.451. A kevés téglából, sok vályogból épült házak száma 372-000*. T. Nemzetgyűlés! A falusi lakosságnak, 6 millió dolgozó magyarnak 85%-a vályoglakásokban és viskókban él és, tengeti életét ebben az országban, Budapesten és minden városban szintén ugyanez a helyzet. Ezek a statisztikai adatok megtalálhatók és megkaphatok a különböző statisztikai munkákban. Ha at. Nemzetgyűlés megengedi, arra a kérdésre térek rá, hogy miért nincs lakás, miért nem épülnek lakóházak, lakások és mi a lakás-KEMZETOTÜLÉSI NAPLÓ HL drágaság oka? Ez a központi kérdés, ezt keli nekünk feltárnunk. Általánosságban meeráilapították, hogy amíg a lakosság 10%^kail szaporodik, addig a lakások, a házak 3%-kai követik ezt a szaporodást, tehát fokozatosan 'és állandóan óriási lakás- és házépítési ínség van eb* ben az országban. Bechtler alpolgármester úr és a kommunistapárf; képviselője felvetette azt az eszmét, hogy olyan hata|mat kell adni a miniszter kezébe, hogy a régi, 1881-es kisajátít*•: törvényt megjavíthassa; az ingatlanoknak, telkeknek kisajátítását nagy mértékben lehetővé kell tenni, sőt még azt is mondotta Bechtler alpolgármester úr, olyan brutálisan kell ezt megcsinálni, hogy vége legyen anna,k, hogy egyes telektulajdonosok az országban meggátolhassák a házépítést, építkezést és a korszerű haladást. Minden felszólaló beszédéből az csen dűlt ki, hogy valamit tenni kell A remédiumot, az orvosszert a kisajátításban látják, míg a kormányzat épçen ma megjelent rendeletében a házadómentesség kiterjesztésében látja, T. Nemzetgyűlés! Engedjék meg, hogy e jóakaratú ós jószándékú intézkedések I mellett felvessem a,kérdést, vájjon nagyobb mértékben segíteni fog-e a lakásépítkezéseken, az üzletépítkezéseken, ha a kisajátítási jogot megadjuk a.kormányzatnak? Felvetem a kérdést, vájjon az a házadómentesség, amelyet a minisztérium megadott 15—30 esztendőre, alkalmas-e arra, hogy tényleg- megoldja ezt a. problémát, ia lakáskérdést,? Szerény véleményem szerint nem alkalmas, mégpedig azért nem, inert ezek az intézkedések •— úgy a kisajátítási jog kiterjesztése, mint a házadómentesség kiterjesztése és megadása — egyetlen^ dolgot fognak előidézni, a, telekspekulációt Abbaai a pillanatban, mihelyt a kormányzat kimondja, hogy,a városnak erre vagy arra a területére megadja á házadómentességet, a telekspekulánsok bekalkulálják előre a " 30 esztendőt és annyival drágábban adják a telket. Amint pedig megtudják, hogy kisajátítási joggal akar élni a főváros vagy az állam az ország valamelyik területén, a telekspekulánsok rögtön felemelik a telkek árait és a kisajátítási bizottságok verekedhetnek, vért izzadhatnak, rendkívül magas árakat kell megadniok. T. Nemzetgyűlés! A ház- és lakásépítésnek egyik legnagyobb baja éppen az, hogy drágák a telkek. Akik építkezni akarnak, kénytelenek drága telkeket megvásárolnir

és ennek következtében drágán kell, hogy építkezzenek, emiatt drágák a lakbérek is.x

Fel kell vetnem a kérdést, hogyan lehet mégis megoldani azt a kérdést, hogy ezt a (telekspekulációt meg tudjuk szüntetni. Én a, t. nemzetgyűlés tagjainak figyelmét csak Budapest város területeire hívom fel. Budapesten van, mondjuk, 30.000 beépített telek, ezeknek 50—60%-a* rosszul van beépítve, földszintes, egyemeletes ház, nem a3:Ta ta helyre való/ De van ezenkívül 20.000 be nem épített telek, amely úgyszólván néhány család vagy intézmény kezén van, ezek kartellben vannak egymással, eszük ágában sincs építkezni, hanem azt várják, hogy Budapest munkás, dolgozó népe. utcákat építsen, villamosokat hozzon rendbe, autóbuszokat indítson, szóval fejlessze a fővárosit és várja, hogy szaporodjék Budapest népe, mert minden ilyen \haladás, amelyet a dolgozó nép hpz létre a maga alkotásaival, mindig a telekérték emelkedésére hat ki. Minden haladás mindig a telekérték emelkedését vonta maga után. ", Egy példára hívom fel a figyelmet Az 37