Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-61

ms A nem&tgyfilês 6X ülése Î9i6. êui szeptember hó 17-én, kedden. 566 vnlt, egyedül a fővárosban 1OO.0OO ájryrájáró és -albérlő élt, a házasságkötések száma pedig 12.000 volt. _ Äz ország lakosságának fete földes, padló uelküli szobában lakik, tehát országos viszonv-i latban is igen nagy feladatok vannak, de ha a fővárosnál maradok, ki kell ielentejiem, hogy az .Auguszta-telep és a Valéria-telep sürgős eltávolítása az első feladatok közé tartozik. Aki megnézi a telepek bármelyikét, megállapíthatja, hogy nem alkalmasak emberi lakásra, tele vannak férgekkel, patkányokkal. De nemcsak a főváros területén lévő baraktelepek vaníliák ilyen állapotban, hanem ugyanezt mondhatjuk a pestszentlőrinci szükséglakóleleure és a - sashalmi szükséglakótelepre is(Marosan György (sízd): Van egypár vidéki városban is így!) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Van tehát itt elég feladat és.éppen azért, mivel ilyen nagy feladatok vannak, nem lehet arra hivatkozni, hogy a munkanélküliség kérdését nem tudjuk megoldani. Meg- kell oldanunk és ezekre^ a munkákra fedezetet kell találni, ha máskéo nem,, a közmunka váltság- progresszív emelésével vagy külön céladóval. Igen, külön céladóval! Felhívom 'a; nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy a húszas évek után Bécs városában külön lakásépítési adóból óriási mennyiségű lakást építettek. A munkané'küliséget levezetitek azáJT'al, hogy évente 60ÛO lakást építettek. (Marosán György (szd): Fizessék meg a. gazdagok!) Nekünk is* meg kell talalnunic m lehetőségeit] erre,, igenis, há "kell, külön céladóval, de nem szabad idegenkedni attól sem, hogy a közmunkaváltság progresszív alappn legyen kiépítve; az-4 gondolat"is félve 10sdik, hogy a nagyobb lakosok lakbéréből a többlet-bevételt elvegye az állam, vagv a fővárosnak adják még .a lehetőséget, hogy a közület ezt megkapja és belőle lakásokai építhessen. Ugyanis r

igazságtalannak és helytelennek találom a kormány részéről, hogy a lakbéreket olyan módon állapította meg, hogy akinek modern és nagyobb lakásokból álló" háza van, annak nagyobb jövedelmet biztosítunk, mint ahnak, akinek proletárok által lakott/ bérháza van. Ha már megállapítottuk, ezt a többletet, rendblen van, a nagyobb lakások bérlői tudnak is fizetni, de a többletet vegyük el a közületek javára és használjuk fel arra, hogy lakásokat \ építsünk. A pénzügyi fedezet 'előteremtésénél nem szabad visszariadnunk drasztikusabb eszfcözölktől sem." Ha lehetett a háború során a vagyonnál is nagyobb értéket Jelentő emberi életet is feláldozni, nem lehet szent és ^érthetetlen előttünk a vagyon és a hagyjövedelem, amikor az élet megmenté'séről vau szó. (Ügy van! Ügy van! — Taps a szociáldemokratapárt soraiban. Szórványos taps a kommunistapárlon.) Nemcsak a városok, hanem a községek és falvak sokat szenvedett dolgozói is remélhető-. leg rövideseh érzik majd ennek a törvényjavaslatnak a hatását. Hód nyílik maid arra,' hogy egységes tervek szerint felégíthessük 'a városok dolgozóinak egészséges, levegős lakásait, amelyek munka után pihenést és nem terhet fognak jelenteni; kialakítjuk a községek és falvak korszerű településeit s ezzel mérföldkövet rakhatunk le az ország szociális fejlődésének útján. • , x A törvényjavaslatot általánosságban elfogadiom. (Taps a sgociáldhmokratapárt soraiban. Szórványos taps a kommunistapárt és a kisgazdapárt oldalán.) , . _ , " i ^ Elnök: Szólásra következik? Szántó Vezekényi István jegyző: Hegymegi Kiss íál! Hegymegi Kiss Pál (msz): T. Nemzetgyűlés! Fiöitem felszólalt igen t. képviselőtársaim a kérdéssel a jövőt illetőleg foglalkoztak. En elismerem, hogy van távolabbi jövő és van közelebbi jövő.. A távolabbi jövő feladatai nagyon szépek, a közelebbi jövő feladatai pedig nagyon nyomorúságosak és nehézségekbe ütköznek. Sa.jr.uos, ezzel a javaslattal mi a távolabbi jövőről tárgyalunk, arról, hogy milyen lehet ez az p*:

: S?ágj de a közelebbi jövővel ennek a javaslatnak, alapján áz én meggyőződésem szerint keveset foglalkozunk. A világháború után, amikor a nemzeti társadalom a ma\ga demokratikus kormányát megalkotta, nagyon sok' új ' miniszteri tárcát szerveztek. A sok miniszteri tárca egyúttal jelenti a kormányzásba is több embernek a beleszólását, de jelenti egyúttal' a bürónak bizonyos tekintetben való megerősödését is, úgyhogy mi most az utóbbi időben voltaképpen elbürokratizálódunk, és minden vonalon a bürokrácia hatásait érezzük. . Még megértem, hogy ú:i államminiszteri állásokat kellett a, 48-as törvényekkel szemben szervezni, mert az államminiszterek a koalíció biztosítékai; azt -is megértem, hogy egy kényszerű szükségesség, mint amilyen a közellátás során felmerült, a közellátási tárca.élére egy szakember beállítását kívánta meg; sőt tovább megyek: azt is megértem, hogy ha abból az elesettsegünkből, amelybe bennünket ez a háború és a német iüvázió döntött, fel akartunk támadni, eg-y újjáépítési minisztert kellett odaállítanunk, aki ezzel a kérdéssel foglalkozzék, pzek mind elfogadhatók, ha a feladatokat ezzel megoldjuk. /Azonban a múlt esztendőben, kivéve egyes kiváló munkásteliésítményeket, amelyéket a hidaknál láttunk, azt* láttam, hogy itt a magános állott élő és nehézségek ^kozepette, de mindenképpen igyekezett segíteni mind a fővárosban, mind a vidéken- a maga nyomorúságos-helyzetén, amelybe a feldúlások folytán került. Az egyes esvén tevékenysége volt az, amely bennünket odáig juttatott hogy mégis bizonyos tekintetekben más ma az pirszág egyes részeinek a

képe. Ellenben méltóztassanak . megengedni, hiába méltányolom én a hatósági és társadalmi szervek munkáját, a mai nehéz körülmények között ezek a y szervek semmiképpen sem tudtak olyan eredményt felmutatni, amely az egyénnek ezzel a tevékenységével szembeállítható; Ez az igazság. Most az újjáépítési minisztériumot, ezt a •miniszterséget. — -mondjuk így. mert most lesz csak újjáépítés*-minisztérium — átszervezik az alkotmány különleges módján, nem olymódon, hogy az újjáépítési miniszter állását megszüntetik, hanem újjáépítési miniszter helyett egy építésügyi miniszteri állást kreálnák, illetőleg az újjáépítési. miniszterséget egyenesen oda szervezik át. És mondjuk meg őszintén, ennek a javaslatnak voltaképpen az a lényege, hogy • a tárca átszerveztetvén, az újjáépítés, amelyben én a \ helyreállítás feladatát ertem, csak másodlagos feladatként jelentkezik, ellenben az építésrendészeti kérdését kiemelve, ennek egy külön tárcát adnak és az újjáépítési miniszter a jövőben építésügyi és közmunkaügSn miniszter lesz. legalábbis á javaslatból és" az 36*