Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-61
567 A nemzetgyűlés 61. ülése Í9Í6. évi szeptember hó 17-én, kedden. 568: előadó úr igen szép' beszédéből én ezeket vettem ki. . . /• • , Minthogy ez történik, de -ez u jjá építési feladatkört mégsem hagyják mostohán -és ez a miniszternek a hátsó szakaszok szerinti a jövő ben is feladatköre lesz, én ezt a javas Latot ebből a szempontból bírálom, hogy mi van benne és mi hiányzik belő'e. Mert a közeli jövőt nézve, jobban szerettem volna, ha az újjáépítési tevékenység ke-" rült vo^na előtérbe és a távolíahbi iövő heíye't á közvetlen nyomorúság dolgai oldódtak voíná me°% illetve vezettettek vo^na a1 megoldás irányába, így azonban, mint szakember, aki ezekkel a kérdésekké'! is foglalkozitaan, ezt a javaslatot, elismerve, hogy sok benne-a jóindulat, a , magám részéről aggályosnak látom, s előre leszegezem ii't a nemzetgyűlés előtt, amint egy > másik törvényjavaslat tárgyalásakor tettem, amikor még TK>resztes Fischer Ferine tilt ott a miniszteri székben,2* 56 megmondtam: ez a javas' lat olyan eredendő hibákban szenved', amelyek -nek fo'yománya ,és következménye \ nem lesz r más% mint hogy a rendeletek és "törvények tömegá'v vonja maga után, a minisztertanácsok a hatásköri összeütközések egész lé^iójáff'kaipják ineg. szóval n magánost, aki eddig dolgozott, nemhogy előbbre vinné, hanem/ még na: gyobb nehézségbe és hátrányosabb helyzetbe juttatja. (Uay van! a szabadságpárton.— Mozgás a kommunistáknál.) Pedig nagyon sok dolog van a javasltadban, ami nagyon "BTÁT>. ha : olyan időben hozzák ezt a javaslatot, amikor nem erről a nyomorúságos és helyreállításit kiváró Magyarországról van szó* hanem egy olyan Mao-varors^ágról, amely «.lérkeze't az alkotások időpontjához^1 I^v, ha nézem magát a iavasláttot és- az indokolást,; azt veszem észre, ho<ry az indokolásban sokkal több van, müet a javallatban. A javaslat rtóntokban sorosa fel a (miniszter hatás•~\ körét. Ha poncok alapián történik a törvény-1 szerkesztés, nem"'tudhatok mást, mint azt, hogy ezek ,a hatáskörök taxativo vannak Tne°:álla>pítva. Ha azonban megvi7so-álom az indokolást, akkor k'bújik a szög a zsákból,'. poawi. az indokolásban benne van, hogy ez a hatáskör változtaitb^tó, f/b., szóval a taxáéi ó nem is 'töké1 et es. Ha már most megvizsgálom a törvény já/ vaslat egyes poncait, azt kell látnom,'hogy a sze^énv építésügyi miniszter minden egves kérdésben folytonosan mániszte^ársaitól kér hozzájavnlást. Aki a bürokráciát ismeri, nagyon jól »túdia, hogy mit jelent ez. MindesrviJr jninisz^ériumban a bürokráciának egy/légiója' van. amelynek kezén keresztül^ kell mennie az il Vő intézkedésnek, a hozzájárulást mindenkitől 'meg ke1! kapni, ennek a vége pedig az lesz, hogy építésügyi igazsnai' ásunk téliesen meg;lassul és nehéz lesz a magánosnak saiát ügyéban megkapnia egy érjítési engedélyt vagy mást, éppen e miatt a helyzet miatt. Méltó'zi^'sssan'ak csak1 -Végignézni ezt^a törvényjavaslatot. Az egyik helyen -a bQ lügyminiez'or hozzáiárulása szükséges, a niás'k helyen a köz^kedésü^yi miniszteré, a népjóléti miniszteré, a fővárosi közmunkatanácsé, folytonos hozzájárulásokból alakul ki a tevékenység. Ezt a magam részéről nem' tartom1 'beívelnek és mae-át az építésrendészetet és <a, 2 éní^ésügyet nem (tartom o'yannak. hogy az a belügyi4gaz-, gatás keletéből kivonható tettük Én az építés-i ügyeket illetően viiészaadnám az autonómia teljes jogkörét, legfeljebb irányítást adnék az autonómiának. Az 1886:XXII. te.-ben hatalmas küzdelem utáu vívta ki az autonómia magának ezt a jogot, hogy- a városok egyrésze b'zon^os tekintetben építésrendészeti kérdéseket old ion ineg. Joguk van még a községeknek is építési szabályrendeletet alkotni, joguk van erre a városoknak, vármegyéknek, az éjpítésrendészet eddig nem volt állami üggyé teve,', nem f volt centra1 izálva, ezeket a kérdéseke* az autonómia oldotta meg, amely a legnagyobb kapcsolatban vau a magános útján az é'ettel. Ezt ma is így • tartom helyesnek, Égy miníszi'er fel adatát c^ak abban látom,, hogy" az ál'alános irányelveket ide vonatkozólag megadja, italán még továbbmenve megadja az, építési szabályzatot, a normákat, amelyekhez alkalmazkodni kell, ezen túlmenően azonban konkrét ügyek : ntézése régebben csakis jogorvoslatok útján került a miniszterekhez, a központi kormányzathoz, most \ pedig ebben a kérdésiben, egészen másképpen áll a, helyzet, ' Az indokolásban azonban arról is szó van, hogy a miniszter gondoskodik az építésügyi és t közimunkaügyi miniszter hatáskörébe vont építkezések gazdasági és pénzügyi feHételeinek biztosításáról. Pénzügyi feltételek biztosításáról pénzügyminiszter, nélkül gondoskodni nem lehet, tehát ismét van egy olyan kérdés, amelyben ez a minisztérium is <most bizonyos fokig -gyámkodás alá kerül. Mondom:, az építésrendészet kivételét aggályosnak látom a rendes közigazgatás keretéből és sokkal helyesebbnek tartanám, ha ebben a tekintetben a megjavított régi állapot .maradna fenn. Sokkal helyesebbnek tartanám, ha azt az ügykört és azt a feladatot, mely az, újjáépítés — vagy ne mondjuk, hogy újjáépítés, hamesni helyreállítás •— feladatkörében penne van, egy ember intézné, aki ebbpm a tekintetben az egvénnek is a hóna alá nvulhatna hitel és más kérdésekben a hely^ j zet elősegítse re munkálkodnék. Én jobbnak tartanám a régi táreanélküli ügykört, mint eat a feladatot. Nem is akarok most e felett a t. Nemzetgvfflés e'Őtt vitázni. Idővel majd, meg méltóztatlak állapítani, hogy ennek' a tárcának.ilyen m ódon va 1 ó beáHítása a t bürokrácia dzsungel -jét szanoxítottq é<* a neh^^égekpi* ezen a téren méginkább növelte. (Erőss János (k^g) államtitkár': Hadd csinálják a szolgabirók a műszaki ügyeket!) Nem a szolgabírókról van itt szó, a községekről van itt szó, tessék a községi igazgatást megcsinálni. Miért nincs itt a községi igazgatásra vonatkozó törvény javaslat Mindent előbb megcsinálunk, die a falusi kérdéseket nem intézzük eL. : A közmunkát illetően a másik mejegyzésem az, hogy az indokolás többet mond, mint a törvényjavaslat rendelkezői része. Az indokolásban a közmunka terén nagyobb jogok vannak beálíítva, mint a rendelkező részben, ""Erre én figyelmeztettem az előadó urat, mondván, hogy helyes volna , azt magába a törvényszakaszba , bevenni, mert az indokolás, nem vonhat maga ^ után imperativ következményeket, nem'teheti lehetővé, hogy az indokolás alapján parancsokat és rendelkezéseket adjanak ki. -T. Nemzetgyűlés! Még azzal a kérdéssel akarok foglalkozni, hogv mi nincs ebben a gaxyasla^b^n, illetőleg ebben az átszervezésben benne. Mondom, nekem az álláspontom" az, hogy sokkal helyesebb lenne az ujiáépítési és .helyreállítási feladatot most is előtérbe helyezni, mert ezok à károsodások ma is még mindig fennállanak. Nem a távoli jövőre^ hanem a közel jövőre gondolok. Ha már tárcát akarnak a-dni az újjáépítési miuiszterneik, ha egy ^egész bü-^ > . ' /
