Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-61
S49 A nemzetgyűlés 6î. Mêse 19àè. >> ' • , leïoeii már megallapíüiatttiik ~ mert hiszen nem ez az első eset — hogy a kormány nehéz átmeneti időkben, amikor az ügykörök összefonódása/' clasztázatJau, Vägy azoki több kézben összefonódása nem teszi lehetővé pontos megállapításukat és. rendszerezésüket, kerettörvényt hoz elénk, amely lehetővé teszi a kérdésnek rugalmasabb átmeneti kezeléséit. Igaz ( ugyan, hogy a törvényjavaslat — ha megnézzük. — bizonyos kérdésekben taxatíve sorolja fel áz ügykörökéit, amelyek az újjáépí; tési minisztérium hatáskörébe tartoznak, mégis, mint ez a javaslat indokolásából kitűnik, ar jelen törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után is felmerülhetnek olyan kormányzási feladatok, amelyek ezidőszerinit miniszteri hatáskörbe „ utalva nincsenek, vagy 'pedig, amelyeket ezidőszerint más miniszter gyakorol. Ha ez nem így volna, rendkívüli nehézségekkel járna egy későbbi időpontban, ha a szükségletek úgy kiyánnák, nias ügyköröket a miniszteri ügykörbe bevonni, már pedig, amint a későbbiekben én is meg fogom próbáln.i igazolni és bizonyítani, erre igenis szükség van és szükség lesz. Ez á rugalmasság különben az első felelős magyar minisz- -. térium megalapítása óta több izben jelentkezik törvényhozásunkban. Nem kívánok vissza-' : menni egészen addig, ameddig az# előadó úr tette, aki >az: Árpádok korának törvényalkotásaiig ment' vissza, megelégszem azzal,- lia visszamegyek az 1848 : III. törvénycikkig, ámelj-* a maga eredeti alakjában negyven évig volt érvényben és az ügykörökét — mint mpltóztatiik tudni — két miniisztéyium között o|ztotta meg, úgymint egyrészt a közlekedés-és közm unkaügyi minisztérium, másrészt a földmíve<'pésügyií ipari 1 és kereskedelemügyi minisztériumok között. 1889-ben, ameddig ez a törvény érvény< ben volit,, Baross Gábor idejében a na/gy mértékben fejlődő <• magyar mezőgazdaság és föjdmívelés érdekében a földművelésügyi minisztériumot külön minisztériummá szervezték, alakították át. A gazdasági, élet fejlődésének és differenciálódásának következtá, ben^ fellépő új követelményeknek jelentkezése^ képpeii pedig 1935-ben az 1935: VIL te. alapján az iparügyi minisztériumot választották. el a kereskedelemügyi minisztériumtól és , Önálló minisztériumként állították fel. Ezidő után^ azok az ügykörök, amelyeket a jelen törvényjavaslat felsorol, nagyobbrészt aziparügyi minisztériumhoz^ tartoztak- Akkor az volt a kormány meggyőződése, hogy az ipar problémái indokolttá és szükségessé teszik egy külön minisztérium felállítását. Ez a konstrukció azután fennmaradt az ország katasztrofális összeomlása utáni időkig, aimikor, is az ideiglenes nemzeti kormány — níint ez ugyancsak kitűnik a törvényjavaslat, indokolásából — 3950/1945. M. E. számú rendeletével a háború pusztításai következtéiben az épületekben szükségessé vált helyreállításokat, valamint az egyéb köz- és magánépítkezéseket a munkálatok tervszerűségének, szakszerűségének, de legfőképpen a városrendezési szempontoknak biztosítása oéljáfcól az ország egész területén az •> Országos Építésügyi Kormán y biztosság hatáskörébe utalta. Ezzel egryidejüjeg azonban az ideiglenes nemzetgyűlés, illetve a rendes /nemzetgyűlés során rendeleti úiton, mégpedig a 2660/1945. M. E. számú rendelettel gazdasági csúcsminisztériumként az újjáépítési ügyek minisztévi szeptember hb 17-ed/kedden. 550 riumát állították fél, 'amelynek éíeő; minisztere éppen Nagy Ferenc miniszterelnök úr volt. -\ - - '•••.•<.-. Az idő azonban bebizonyította, hogy helyesebb a felmerülő homogén problémáka1 egy minisztériumnak a kezében meghagyni» mégpedig a szakminiszter kezében és helyes, ha csak ott teszünk változtatásokat, ahol az szükséges. Mivel pedig a fennálló jogállapot szerint a legtöbb építéssel, városrendezéssel és- köí.munkával kapcsolatos ügy az újjáépítési miniszter felügyelete alá tartozott, továbbá, mert a Gazdasági Főtanács hatásköré . ről szóló 12.000/1945. M. E- számú rendelet az újjáépítésig miniszter gazdasági Csúcsminiszteri jellegét teljesen megszünteti, a kormány a minisztérium kereteinek fbővítése révén az egységes ügyintézés, irányírtás, valamint a kezdeményezés és felügyelet biztosítása é$ a legmagasabb rendű* szakszerűség biztosítása érdekében jelen törvényjavaslattal egy kézbe, az ép^ésügyi és közmunkaügyi , miniszter kezébe kivánja a vezetést tenni. Amint az előadottakból megállapítható^ a magyar jogtörténetben a precedensek egész sora van arra, hogy bizonyos miniisa'ériumok a feladatok és ügykörök szaporodása esetén megosztassanak, illetőleg új ügyköröket és, hatásköröket nyerjenek. Ennek megfelelően tehát pártom, à független kisgazdapárt nevében elfogadom a javaslat kiinduló pontját, indokolásával egyetemben, de elfogadom magát a javaslatot is, mert a jelen törvényjavaslatot demokratikus vívmánynak tekintem. Azok közül a vádak közül» amelyek demokratikus - államberendezkedésünket érik, egyik leggyakrabban hangoztatott tétel, amelynek jogóssságát mi nem egyszer ezek-* ben a padsorokban is elismertük és kénytelenek voltunk elismerni, az, hogy a. demokratikus igazgatás népi ugyan, de nem szakszerű. A^ most benyújtott törvényjavaslat ezen kivan változtatni, ezit kivánja megcáfolni azzal, hogy olyan új szakigazgatási ágat kivan megszervezni és egyúttal olyanoknak a felelős minisztériumban való képviseletét "Diztosítam» akik eddig kellő felismerés hiányában érvényre nem juthattak, illetve* jogaik törvényesen nem biztosíttattak, annak ellenére,, hogy szinte valamennyi fejlett demokratikus államrendszerben a szabályozandó szakigazgatási ágaknak az érvényesítése kormányZatilag is biziíosítva van. Érdem béli ^hozzászólásom előtt, t. Nemzetgyűlés, fel szeretném vázolni, hogy milyen jogállapot uralkodik jelenleg vagy uralkodott eddig a szabályozandó kérdések tekintetében azért, hogy véleményt alkossunk arról, mennyire időszerű és indokolt ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása. A városrende-. zésről és építésügyről szóló 1937 : VI. itc- szerint elsőfokú építésügyi hatóság Budapesten a polgármester, a törvényhatósági jogú és megyei városokban a polgármester, kisr és nagyközségekben a járási főjegyző. Másodfokú építésügyi haitóságok Budapesten és környékén a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, törvényhatósági jogú városokban a közigazgatási bizottság építésügyi albizottsága, megyei.városokban, valamint kis- és nagyközségekben az alispán. Harmadfokú építésügyi hatóság a belügyminiszter. . . : ;; Míg a városrendezés kialakítására szánt terveket, továbbá , az általános és részletes rendezési tervet a -székesfővárosra és környékére vonatkozólag a Fővárosi Közmunkák1 Ta-35*
