Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-61
m À nemzetgyűlés, M. iiíése 1HB. évi szeptember hó 17-én, kedden. 662 jaáesa Állapítja meg1 , addig- a vidéki iőrvényhátó^Aeri ioeú. vámosokra és r>\ervei városokra vonatkozólag ugyanezt az ,illetö városok törvényhatósági bizottságának közgyűlése, illetve képviselőtestü'ete alapítja meg. A jóváhatryás kérdé?ében az iparügyi mhrszter a bel-Qgyminisa »érrel egyetértve jár el, illetve dönt. A továbbiakra nézve elég megemlítenem, hogy fennálló jogszabályaink szerint a városrendezéssel, illetve az építósüggvel kapcsolatos kisajátítások engedélyezésének kérdésében négv miniszter illetékes, .Mindezekből megállapíthatjuk, hogy az építésügyre vonatkozó jogszabályaink bonyolultak, az ügyintéző^ hatóságok eltérőek és, szakszerűtlenek, az építésügyi kormánybiztos hatáskörében összpontosított ügykör pedig, amint art az indokol ás^ is helyesen tartalmazza, végleges rendezést', nem jelent, mert közjogi berendezésünk folytán miniszteri jogkört, különösen pedig rendeletkibocsátási jogkört kormánybiztos nem gyakorolhat. Áz Országos Épíf é f ügyi Kormánybiztosság szerepe .különben a budapesti építkezések során < jogilaer. igen; fuccsa helyzetet teremtett, mert az építési engedélyek kiadásakor tőle kértek először elvi engedélyt. éppen a kiadott rendeleteknek megfelelően, tehát az első határozatot e kormánybiztosság adta ki, de mint másodfokú hatóság ugyancsak ő bíráHa el y à fellebbezést és ha a panaszos nem volt megelégedve és még feil ülb ír á1 a H kérelemmel vagy előterjesztéssel is kívánt é'ni, akkor ugyancsak ő' volt aharmadfokúhatosé0!- E? súlvos bonvodal-' mffkra vezetett. Az építésügyi kérdéseket viszont <2% újjáépítési miniszter képviselte, mint felü'ryeleti hatóság, de nem mint fellebbezési fórum. - . • . Az eddig előadottakból tehát látható, ho<ry a végső döntésié: bizony az ü<ryek Pégy-Öt fórumot, is. meg kelléU, hoery járjanak és mert ez a törvényi avaslat ennek az irracionális ál; Janóinak kíván vésret vetni és a szerteágazó építési üsyek intézését fi^y kézben kívánja egyesíteni. a)egn9<rvobb örömmel elfogadom. T. Nemzetgyűlés! A törvénvi avaslat a minister ügykörébe tartozónak jelöli,meg a műszaki ' és köznnunkaügyi igazgatás me észérvedé1 sét, ami ennek a jáváslatnak/fferinee és aanjot az előadó úr megfogalmazta, legfontssiabb w eae. A szervezést éppen kerettörvény jellegénél « fogva rendelettel fo<?ja megállapítani, fenntartva annak lehetőségét, hogy az ügyintézésre vegyesen haszna1 ion fel önkormányzati, illetve állami tisztviselőket. -,.: En ennek a kérdésnek tárgyalásánál és törvényjavaslatba foglalásánál csupán egyet, tartok döntőnek, éspedig azt, hogy a minisztériumnaik műszaki vonalon nemcsak a központban, hanem a vidéken is meglesznek a maga ügyintéző ezervei. Ha a multat vizsgáljuk, azt látjuk — de ha a jelent nézzük, akkor is ugyanerre a tapasztalatra jutunk — hogy állami költségvetésünkben évről-évre növekszenek. a műszaki létesít-1 menyeikre és a műszaki szolgálatra fordított kiadások anélkül, hogy gondoskodás > történnék , a megfelelő eredmény, a jó hatásfok eléréséről és a fokozottabb ellenőrzésről. Az iparügyi minisztériumnak, amely a múltban mindezekkel a kérdésekkel foglalkozó4 !» egyik legsarkálatosabb hibája és legnagyobb baja éppen az volt. hogy csak miniszteriális vonatkozásban intézkedet't. az alsóbHokú veretes ellenőrzését nem gyakorolta, mert alsóbb fokon megfelelő ügyintéző szervei egyáltalában nem is voltak. Mi. akik ezekkel a kérdésekkel annakidején és azóta is foglalkozunk, jól tudjuk, hogy 1935-ben az iparügyi minisztérium fe'ál ításakor az alsófokú műszaki ügyintéző szervek, az úgynevezett államépí'észéti hivatadok a kereskedelem- éq közlekedésügyi minisztérium keretében maradtak és ott is hagyattak meg. ' Mi volt ennek az eredménye, '^L Nemzetgyűlés, az iparügyi minisztériumra nézve? Az, hogy az iparügyi miniszter, aki pedig egyes kivételes esetekben az összeg tárcák építkezéseit vezette, csak íróasztal melletti*munkát végezhetett, alsóbbfokú intézkedésre, 'eljárásra, mes-f elélő ügyintéző szervek hiányában egyáltalában nem vállalkozott, de nem is vállalkozhatott. Az államépítészeti hivatal, szeimélyzete pedig — leginkább mérnökök és nem építésiek — volt kénytelen az, iparügyi miniszter esetenkénti felkérésére hivatalból, de valljuk be, legtöbbször privátmunkaként az építések ellenőrzését gyakorolnil és az iparügyi minisztérium, illetőleg a köz érdekeit képviselni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat jelentősebb szemé1 yzetszapprítás nélkül az ország építésügyi problémáinak nyilvántartását és ^gondozását egységes módon a legalsóbb fokozatig biztosítani kívánja. Enijeik következtében felhívom a? építésügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy az'építésügyi igazgaitás és felügyelet gyakorlását,, majd % miniszteriális fokozatban megfelelően méretezett középfokú és afeófokú építésügyi hatóságokat úgy szervezze meg, hogy azok a közigazgatás eddigi, csupán jogszerűoégat biztosító tevékenysége mellett egyénén'ékü módon lássák el a szakszerűség feladatát is., Kívánatos volna, Iha ennek során az építésügyek műszaki tevékenysége elvá^asztistnékf, az építési ügyek műszaki szolgálatától. Ha a miniszter úr ezt megteszi, — már pedig a törvényjavaslat elfos^idáisa után módjában lesz ezt meg'enniie, — akkor ezzel a mérnökök régi vágya teliesedik. amikor kijutruaka falura, a vidékre, ahol segítői, s támogatói lehetnek' azoknak a lázasam építeni aíkáró törekvéseknek, amelyek az új. honfoglalás, a föld birtofobavétele után most a falun jë'lentikeznek- Köz^fékyően főleg a házhelyoszfásókra, távolabbfekvően pedig főleg a tel építésekre, a telepítéssel k apcs olato s telep es köz seggek ép ítésér e gondo -lok, mint amely kérdésekét nagjr gonddal kell kezelni, mert ezeknek megvalósításai a városok és. községek jövendő életében igen fontos szerepet fognak játszani. A vidék műszaki kérdésiéinek megoldására nem elegendők, t. Nemzetgyűlés, a múltban kiadott rendeletek, mert tudvalevő, hogy a legjobb! rendélet is csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, a rendeletek gyakorlati megrva'ósitására és keresztül vitelére pedig csak a vidéken, a helyszinen tartózkodó es az építési ügvekben jártas, a feleket díjmentes tanáccsal, esetleg vázlia1 okkal, rajzokkal ellátó* szaikembe rekre van szükség, olyan emberekre, akiknek, szívügye az ország újjáépítése és akik -így azt teljes tudatukkal és odaadásukkal! szollá1 iák. Nem ismerem a renaVet konstrukcióját, de .gondo'om. hogy ez a járási mérnöki szojgá^t megvalósítását tűzi ki • céljául, ami a mérnöki karnak már régi óhaja. Enélk ül -a. viccek, a falvak műszaki irányítása, gondozása és emelése, az újjáépítés szakszerű és takarékos keresztülvitele eli sem képzelhető. És ha azelőtt az volt a jelszó, hogy falura menjenek az orvosokv a
