Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-60

*Ö27 A nemzetgyűlés 60, ülése 1946. évi \ t " egyesület általános politikai felfogását fejezte ki, ezért az egyesületet a Fegyverszüneti Egyezményben foglalt kötelezettség teljesítése­képpen fel kellett ; oszlatnom. Meg kell állapítanom továbbá azt, hogy az Alszegi Gazdász Egylet feloszlatása, a Ma-­gyár Parasztszövetséggel való fúzió jogszabá­lyokban előírt jóváhagyása előtt történt és az Alszegi Gazdász Egylet feloszlatása a Ma­gyar Parasztszövetség nagykőrösi helyi cso­portjának működését semmiképpen sem gá­tolja. A volt Alszegi Gazdá§z Egylet / tagjainak szabadj választására van bízva, hogy bélép­nek-e a Magyar Parasztszövetségbe vagy nem és a belügyminiszternek ilyen irányú esetleges beleszólása sértené az egyesületi szabadság elvét. ' , i Meg kell állapítanom végül azt, hogy az Alszegi Gazdász Egylet tulajdonát képező székházat ezidőszerint Nagykőrös megyei vá­ró« községi iskolaszéke és óvoda! felügyelő­bizottsága községi óvoda, céljaira, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége ugyancsak ovodla céljaira igényelte ki. A székház tulaj­donba adása tekintetében ezidőszerint érdemli döntés mé^^em történhetett, mert a törvény­' hatóság első tisztviselője részéről az/ adomá­nyozás aíapjánl szpkráló leltár és telekkönyvi kivonat méer nem érkezett be. Budapest, 1946 augusztus 23. Eajk László s. k.« Elnök: Patonay képviselő urat a viszonvá­lasz joga megilleti. Patonay Elek (kg): T. Nemzetgyűlés! In­terpellációmban magam is rámutattam arra, hoffy az egyesülef vezetősége 1938-ban, amikor építkezései következtében nehéz helyzetben, volt, kénytelen volt igénybe venni a városi képviselőjét és a bankvezetőjét. Hogy ezek azután, 1938 után háborús bűnösök lettek, ar­.ról azok a 'kisembiereík, akik ebben az egyesü­- létben vannak, nem tehetnek. (Orbán László (kp): Már J938 előtt is bűnös volt Milotay!) Az Alszegi Gazdász Egylet feloszlatása 1946-ban történt a 283.566/1946. sz. BM. rendelet> v tel. Az Alszegi Gazdász Egylet a Parasztszö­vetsóghez 1945 július 8-án tartott rendkívüli közgyűlésében csatlakozott tehát nem áll az. hogy később történt meg a csatlakozás. A ibel­ügyminiszter hrat valószínűleg tévesen infor­málták. Majdnem egy évvel hamarabb történt meg az egyesület csatlakozása a Parasztszövet* séghez és az egyesület új tisztikart is válasz­tott. Az a kisparásztság; amely az egyesületi életet kedveli, inkább társadalmi egyesületek­ben szervezkedik, semmint korcsmában töltsev el- az, idejét, nem tudja, megérteni, hogy egye­sületi helyiségét ne kaphassa vissza. Ezek a kis parasztemberek, akik a városnak ugyan­azon a részén laknak, s akik egyhangú köz­gyűlési határozattal csatlakoztak a Paraszt­szövetséghez, ma is azt várják, hogy a bek ügyminiszter úr^ székházukat minél előbb bo­csássa rendelkezésükre, hogy az egyesületi éle­tet tovább folytathassák- (Döbrentei Károlyné (kp): Tegyék ki a gyerekeket az óvodából? — Egy hang a szabadságpárt soraiban: Adjanak nekik más helyiséget! — Zaj.) Erre a közbe­szólásra válaszolni csak azt lehet, hogy kö­rülbelül 200 méterrel odébb ott van a város­inak egy nagyon jó kőépüleíű óvodája, amely­nek tetőjét többszörös felszólításunkra mind­, ezideig a város nem hozatta rendbe, tehát ott nyugodtan lehetne folytatni az óvodai tanítást. szeptember hó 12-én} csütörtökön. 528 (Orbán László (kp): De Milotay volt az elnök! — Zaj.) Azt nem vitatom, hogy azon a címen ezt is el lehet venni. De a Parasztszövetség igénylése szintén bent van. A helyiséget a kisparasztság 80 év alatt filléreiből teremtette ' meg, felépítvén a székházat, tehát kéri, hogy bocsássák azt rendelkezésére.. Remélem, hogy a belügyminiszter úr té^ ; ve s információját mégegyszer /it fogja vizs­gálni és ezt a helyiséget a Parasztszövetség nagykőrösi szervezetének rendelkezésére fogja bocsátani. Ennek reményében a választ elfogadom. Elnök: Kérdem ^ t. Nemzetgyűlést, mél­tóztatik-e a belügyminiszter úr válaszát tudo­másul venni? (ígenf) A " nemzetgyűlés a vá­laszt tudomásul vette. Következik a földművelésügyi miniszter úr írásbeli válasza Erdei Mihály képviselő úrnak a sertéspestis elleni szérumok tárgyá­ban július 24-én ' előterjesztett interpelláció­jára. KéreM a jegyző úrnőt, "" szíveskedj ék a választ felolvasni. • , Ratkő Anna jegyző (olvassa): »T. Nem­zetgyűlés! Az Erdei Mihály nemzetgyűlési képviselő úr folyó évi július hó 24* napján".a sertéspestis elleni szérumok tárgyában hozzám intézett ' interpellációjában foglaltakra váia szóm a következő: , A .háborús cselekmények folytán öltó­anyagtermelő intézeteink súlyos károkat szen­vedtek s oltóanyagkészleteik egy részét, a ser­téspestis elleni szérummennyiséget pedig csak­nem teljes egészében elveszítették. ; A. felszabadulás után ezen a téren is nagy lendülettel indult meg áz újjáépítés és már igen rövid itiő múlva az állatorvoslásban hasz­nálatos összes oltóanyagok •—•kivéve a sertés­pestis elleni szérumot — hatóságilag megálla­pított alacsony áron korlátlanul voltak kap­hatók: ' ; " A sertéspestis ,elleni oltóanyag: szérum és viras csak sertésből termelhetők s înivel a há­borús cselekmények következtében az ország sertésállománya is katasztrofálisan megfő- • 'gyatkozott, eleinte az ennek a szérumnak a termeléséhez elengedhetetlenül szükséges minőségi sertések sem állottak kellő mennyiségben ^rendelkezésre. Sajnos, az ezen a téren mutatkozó nehézségeiket a sertésállo^ mány gyors helyreállítása sem oldotta meg, mert a szérumtermelők az inflációs pengőért sertéseket nem tudtak vásárolni s így a ser­téspestis elleni szérumtermelést csak igen szűk keretek között indíthatták meg. Ezen a bajon csak hatósági sertésigénybevétellel lehetett volna gyökeresen segíteni, de a külünböző be­szolgáltatásokkal amúgy is túlterhelj gazda­társadalmunkat \ ettől meg akartam kímélni, így egyedüli "megoldásként a szérumsertés'- és takarmány cser ét választottam, mert -ezek az elsőrendű termelési tényezők — adott körül­mények között —- csak ily ínódon voltak biz­tosíthatók. A cserekulcsot, a közellátási mi-' niszter úrral egyetértve, a békeparitásnál lé­nyegesen alacsonyabban állapítottam meg és mint drágítási, áremelő tényező, egyedül a szállítási költség jelentkezett. Természetesen történtek cserék élelmiszerek ellenében is, mert a szérumtermelők alkalmazottainak kollektív szerződése szerint járó kalóriajuttatás csak ezen az* úton volt biztosítható, de ezek a cserék is a békeszínvonalon mozogtak. Sajnos, a sertéspestis elleni szérum be­/ . f

Next

/
Oldalképek
Tartalom