Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-60
529 A fiemzeigyülés 60. ülése 1946. év szerzését ily módon szabályozó és még február hó elején kiadott rendeletemre kevés közület szervezte meg a kollektív »sertésért;, szérum« csereakciót s ezért az ország sertéspestis elleni szérnm szükségletét nem lehetett teljes mértékben biztosítani. Az ezen a téren felmerült panaszok legnagyobb része azonban alaptalan volt, mert bár természetes, hogy ha valaki egy-két malacát oltatni akarta, az Oltóanyagért nem tudott cserébe sertést adni, de az is természetes, hogy a kollektív alapon szervezett közösségeknek erre módjuk lett volna és va beszolgáltatókat akár terménnyel, akár pedig a beoltott, malacok leölésekor kártalaníthatták volna. A cserénél az oltóanyagszükséglet fedezésére az oltandó sertéseknek csakrkb.' 3 százalékát kellett volna szérumtermelés céljára átadni, a sertéstartók legnagyobb része azonban még ettől is idegenkedett és inkább vállalta a pestisjárvány lényegesen nagyobbszázalékos elhullási kockázatát. :, Hyen körülmények között természetesen nem tehetünk mást, mint hogy a cserei útján forgalomba hozott oltóanyagon felül csak a háború által leginkább sújtott vidékek sertésállománya, valamint a kötött bérű és egy-két! sertéssel rendelkező kisemberek sertései részére juttatunk, a mindenkori készlethez merten, készpénzért is oltóanyagot, hogy így* a tehetősebbek nemtörődömsége folytán^ veszélyeztetett szegényebb népréteg egy-két sertését megmenthessük. -Az interpellációban említett egyes eseteket kivizsgál fattatm s megállapítottam, hogy bár'a fenti szabályok szerinti szérumbeszerzés /évén a védekezésre mód lett volna, a sertés'tlartók e lehetőséggel általában n«m éltek és ígv a kérdéses helyeken a sertésálliomány 10—15%-a pestisben valóban elhullott, illetőleg kényszervágatott. A stabilizációval a helyzet lényegesen megváltozott. A cserealapról le kellett térni csórnivei minden reményünk megvan v .arranézve,/ • hogy* a szérumtermeÍők a sertéspestis elleni szérum termeléséhez szükséges minőségi sertéseket, valamint a sertéstakárimányt ezentúl már pénzért is a'"kellő mennyiségben vásárolhatják meg, a cseréhez kötött beszerzést: szabályozó rendeletemet hatályon kívül helyezem. Az állat orvoslásban használatos összes oltó- és kór jelző anyagok — így a sertéspestis elleni is )— ma már korlátlan mennyiségben, készpén-' zért ie kaphatók. Az oltóanyagok forint-árát az 1938. évi január hó 1-i pengőárak háromszorosában áHapítolttiam meg s így a csak 2.56 szorzószáma árszintet mutató mezőgazdaíságunknak az egyéb ipari cikkekkel fennálló jelentékeny árfészültségét ezen a-téren a legkisebbre csökkentettem ugyanakkor, amikor a népjóléti miniszter úr az emberorvoslásban használatos gyógyszerek, gyógyszerkülönlegességek és iserobakterioló-" giai készítmények forintárát az 1938. évi pengőárak négy és félszeresében állapította meg. Az állatorvosi magángyakorlat díjszabásának megállapítása az állatorvosok, szabad! szakszervezetének előterjesztése alapján folyna-., matban van s azt szintén az 1938. évben érvényben volt díjak háromszorosában szándékozom . megállapítani. Ezidőszerint a sertéspestis elleni oltóanyagot, a két régin kívül, a felszabadulás óta létesített 2 újabb, összesen tehát 4 szérumter-KEMZBTGYÜLÉSI NAPLÓ HL ! szeptember hó Í2-én, csütörtökön. 530 melő' intézet termeli, s ha ezeket a kapacitásuknak megfelelő számú minőségi sertéssel el tudják látni,, úgy a közeljövőben a sertéspestis elleni kötelező véd oltások újbóli bevezetésével és a szérumexport lehetőségével, is foglalkozr «hatunk. Budapest, 1946 augusztus 27. Dobi István s.< k.« * ' Elnök: Erdei Mihály képviselő iurat megilleti a viszonválasz joga. Erdei Mihály (kp): Tudomásul veszem a választ. , ' Elnök: Kérdem a nemzetgyűlést, méltóz-í itatik-e a miniszter úrnak az interpellációra adott válaszait tudomásul venni? (Igen!) A ^nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésűgyi miniszter úr írásbelii válasza Bakó Kálmán képviselő úr- • nak a -házhelyek kiosztása és a telekkönyvezés tárgyában folyó évi július hó 24-én előterjesztett interpellációjára. .') Kérem a jegyző úrnőt, szíveskedjék a vá lasizt felolvasni. , Kafkó Anna jegyző (olvassa): »Tisztelt Nemzetgvűlés ! Bakó Kálmán nemzetgyűlési képviselő úr 1946 július hó 24-én interpellációt intézett hozzám a házhelyek kiosztása és a telekkönyvezés tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: Már több alkalommal módomban volt rámutatni a Ház előtt és a Házon kívül is arra, hogy a- nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról szóló 600/1945. M^ E. számií rendelet alapján megindított földbjrtokpolitikai eljárás a magyar történelemben eddisr ismeretlen méretű reform végrehajtását jelenti, amelv így vágy úgy az ország lakosságának több mint harmadát érinti. Az említett minisztériumi rendelet és az! ezt végrehajtó, kiegészítő és módosító jogszabályok« a reformmal kapcsolatos — az ország, jelenlegi helyzetében megoldható — összes kérdéseket szabályozzák ugyan, a végrehajtást azonban nem lehetett minden vonalon egyszerre megindítani és egyidőben keresztülvinni. A problémák fontossága szerint bizonyos ^sorrendet kellett megállapítani. 'y \A közellátás biztosítása a földreform céljaira igénybevett» mezőgazdasági ingatlanoknak., úgyszintén Su földnélküli cselédeknek, mező• gazdasági munkásoknak -és törpebirtokosoknak a termelésbe való haladéktalan beállítását tette szükségessé. Ez a feladat a rendelkezésre álló in erat! an oknak a t jogosult földigénylők birtokába törtérit átadásával nagyrészt már meeroldottnak tekinthető. Ezzel —> nem eeészen másfél év alatt — Magyarországon a birtokmegoszlásban és a mezőgazdasági termelés rendiében gyökeres változás állt be. A házhf'lyrendezés és a juttatott ingatlanok telekkönyvezése csak e feladat megoldása után - következhetett. - , Tudatában vagyok "annak, hogy az ország epedig nincstelen affrártömeffeit nemcsak földhöz, hanem házhelyhez is juttatni kell, hosry a földhözjuttatottak saját otthonaikat felépít- , h essék. A saját lakóházzal nem rendelkező cselédek, mezpsrazdasáeri munkások* és törpebirtokosok földhöz juttatása \addig nem tekinthető befejezettnek, amíg ezeknek saíát lakóházuk — otthonuk nem lesz. A földhözjuttatottak önállósítását enélkül el sem lehet kéozelui. Es etekintetben a kormánynak — véleményem szerint -— a házhelyjuttatáson felül egyéb szo. ^ 34