Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-58
». 459 A nemzetgyűlés 58. ülése 1946. évi szempontból az öt és. tísf, év közt, sokkal nagyobb ^különbség, mint például az egy év és az öt év közt, mert a cselekmény jellege és súlya egészen ' más. (Zaj.). Kérem tehát' az igen t. Nemzetgyűlést, bogy méltóztassék mellőzni a képviselő úrnak ezt a két indítványát. Nem. v tudom elfogadni harmadik indítva-; nyát'sem. Ha megvan a mentességi irat, akkor azt nem vizsgálhatja az ügyész, de azt vizsgálnia kell az ügyésznek, hogy vájjon olyan bűncselekményről van-e szó, amelyre a bíróság előreláthatólag nem fog öt évnél súlyosabb büntetést kiszabni. Ezt az igazságügy-minisztérium nem tudja megállapítani, mert ehhez ' adatokra lesz -szükség. Egyébként is ez a törvény minden kifejezésével és minden rendelkezésével jäimuT az eddigi törvényeinkhez.. A büntetőtöryénykönyv" szerint az eljárást kizárja az elévülés, de^ megtörténik néha, hogy az elévülést csak bírói ítélet állapítja meg olyan bűnesetekben, amelyek nemzeti szempontból nem olyan fontosaki mint amilyen fontosak ! ezek a y fasiszta bűncselekmények. Semmiféle kár nem háramlik az illetőre abból, ha az ügyész ellene eljárást indít és ott tisztázódik a helyzet- Szerencse dolga, hogy ( halállal büntetendő cselekménnyel van vádolva „és a bíróság meg fogja szüntetni az eljárást azért, mert nem tart öt évnél súlyosabb büntetést-kiszabhatónak, de-hogy minden ilyen ügy, — esetleg lesz párezer, — ieljöjgÖn a minisztériumba és így1 az akták elnyeléssel fenyegessék az ügyosztályokat, erre a minisztérium nem is -vállalkozhatok, mert mindenegyes., esetben kénytelen lesz az ügyet az illetékes ügyésznek kiadni, hogy nyomozza ki á. bűncselekmény körülményeit. , Kérem tehát, méltóztassék- a törvényjavaslat 1. §-át Lénárt képviselő úr módosításával elfogadni, Lévay képviselő úr módosításait pedig elutasítani. (Taps a szociáldemokrata, a kommunista és a kisgazdapárt oldalán:) Elnöki Szólásra következik? Vörös Vince jegyző: Tolnai József! , Elnök; Tolnai József képviselő urat illeti a szó. -Tolnai József (szd): T. Nemzetgyűlés!'Előttem szólott Lévay -képviselő úr a javaslat szellemét úgy igyekezett magyarázni, helyesebben átformálni, hogiy minden nyugatra menekült egyént talán köztársasági •kitüntetésre terjeszszünk fel, ha hazajön. (Lévay Zoltán (msz): Ezt nem mondtam! Mindegyikre nem mondtam!) Az előttem fekvő törvényjavaslatnak kettős célja van. Egyrészt a felelősségre vonás azokkal szemben, akik megrabolták és kifősz-" tották a magyar nemzetet, másrészt a megbocsátás azok felé, akik megkárosították ugyan a nemzetet,, de nem üres kézzel jönnek haza és így velük szemben a nemzet nagylelkűséget tanúsít. 'Bármennyire helyesnek tartom is v. a törvényjavaslatot magát, annak egész szellemét ' azonban éppen Lévay képviselőtársammal szemben túl lojálisnak tartom és nem vagyok hajlandó a »Móric gyere vissza, mindent megbocsátunk!,« álláspontjára helyezkedni. . Az 1. §-nál hiányolom az intézkedést' arról, mi legyen azokkal az .egyénekkel, akik már a javaslat benyújtása előtt hazajöttek nyugatról, de éppen olyan bűnösek lehetnek, mint akik kintmaradtak és,csak később tértek haza. Milyen büntetést kell szabnunk ezekre? A miniszter úr volt szíves elfogadnixLénárt képviselőtársamnak azt a javaslatát, hogy a megbocsátást ki kell terjeszteni azokra, akik már augusztus hó 30-án, pénteken, j 460 itthon vannak és hazahoztak valamit. De kérdem mi lesz azokkal, akik itthon vannak mái*, de nem hoztak haza semmit? (Lénárt Iván (kg) : Azokra a javaslat nem vonatkozik!) Miért nincs visszamenő hatálya ennek a törvényjavaslatnak? (Lénárt Iván (kg)* Képviselő úr akkor nem érti ezt! Itt csak azokról/van szó, akik hazahoztak Valamit! Ha nem hoztak haza, vagy nem gyűjtöttek semmit, akkor rájuk nem vonatkozik!) "Igenis állítom, jöttek haza olyan nyugatosok, akik a nemzetnek rendkívül'nagykárokat okoztak, aztán egy-két hónapra inter-, nálták' őket, de semmi más büntetést nem kaptak. Kérdezem : ha most valaki a Teleki-téren280 megvett két vánkost, nemzeti hősként áll elénk, elfoglalta régi^ állását^ beült régi pozíciójába, az egy-két hónapos, internálással megúszhatja? (Lénárt Iván (kg): Szó sincs róla!) Tisztelettel javaslom, méltóztassanak a javaslatot úgy módosítani, hogy annak visszamenő , hatálya legyen azokra, akik a felszabadulás óta hazajöttek már nyugatról, dr e korábban megrakott zsebekkel mentek el az országból. Miről van itt szó. igen t. Nemzetgyűlés? Nemcsak nálunk, hanem az egész világon mindenhol büntetik^ azokat, akik lopnak, rabolnak-Lehet fokozatokról beszélni, lehet a dolgokat enyhíteni és szépíteni, de (Lénárt Iván (kg): Azok a népbíróság elé kerültek és a népbírcság el is fogja ítélni.őket. De mi közük ezeknek ehhez a törvényjavaslathoz?) állítom Lévay képviselőtársammal szemben, hogy sokkal ^súlyosabban ítél a törvényjavaslat, mint •a népbíróság. Az én tiszteletteljes álláspontom tehát ebben a kérdésben az, b-ogy ne szépítgessük a törvényjavaslatot és a' bűneseteket, amikor Magyarországon — különösen a régi rendszer idején — megtévedt cselédeket, didergő, * fázó embereket, vagy munkanélkülieket, ha fát loptak, kenyeret vagy egy zöldpaprikát elloptak, ' a legsúlyosabban megbüntették. (Lénárt .Iván (kg): Azt lopták magánosoktól, de nem a magyar nemzettől! Különbség van azért a magyar 'nemzet vagyona és a magánosoké között! — Zaj.) Lévay képviselőtársam védi azokat az elvetemült gonosztevőket és hazaárulókat, akik a magyarság ősi ellenségével összejátszva,- a .rfemzet vagyonát hitvány életük és kiváltságos osztályhelyzetük megmentése érdekében elrabolták. Nem vagyunk hajlandók ezeket a keblünkre Ölelni és nem vagyunk hajlandók ezt a törvényjavaslatot ilyen szellemben tárgyalni. A mi álláspontunk az,'hogy meg kell büntetni és meg kell csúfolni mindazokat, akik egy haldokló és utolsó vonaglását élő nemzetet fosztottak ki. Ezért a ma'élő generáció és a jövő nemzedék részére példát# kell statuálnia ennek a nemzetgyűlésnek és kimondania, hogy • ezek a nyugatosok nem közönséges bűnözők,! hanem elvetemült gonosztevők. (Lénárt Ivan (kg): Szívesen megbélyegezzük,őket, de akkor nem hozzák haza a magyar vagyontárgyakat, márpedig az a fontos, hogy hazahozzák!) Méltóztassék nyugodt lenni, így is hazahozzák! (Lénárt Iván (kg) : Lehet, hogy megőrzik, de akkor kintmar adnák!) Haza| fog jönni mindenki, de nem vagyok és nem vagyunk hajlandók fasiszták mentegetésére. (Szolnoki István (kg): Szó sincs róla! Mi sem! — Ternay István (msz): Hát akkor minek tárgyaljuk?!) A világtörténelemben volt már példa arra, hogy hadseregek felszerelésükkel együtt az ellenfél oldalára átpártoltak, de arról nem tudok, hogy államférfiak, közalkalmazottak, gyárigazgatók, földesurak, civilek és uniformizált