Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-58

457 > A nemzetgyűlés 58. ülése 1946. év Rendkívül csodálkozom Orbán képviselő úron, hogy Szálasit hozza ide, aki már elvette méltó büntetésé^. (Orbán László (kp): Azt mondja, hogy mindegy: kis bűnös vagy nagy bűnös! — Zaj. — Az, elnök csenget-) A nagy bűnösöket részben felakasztják, (Orbán László (kp): Azt mondja, hogy mindegy: kis bűnös" vagy nagy bűnös!) részben életfogytiglani szabadságvesztés büntetésre ítélik. A tíz év tehát szigorú népbírósági törvényeinket te­kintve nem igen magas grádus, mert a cselek­mények túlnyomó részére életfogytiglani £egy­.házat lehet kiszabni. A komoly cselekmények, a háborús (.bűnösség esetében majdnem min­dig életfogytiglani büntetést vagy halálbün­tetést szabnak ki. A tíz év meglehetősen kö­zepes grádus. (Orbán László (kp): Nem in­gyen osztogatták a tíz évet!) Nem kell tehát félni" a tíz esztendőtől. Ë3n tehát gyakorlati szempontokból az előadott indokok miatt kérem a tíz -évet beiktatni. (Felkiáltások a kommunistapárt oldalán: Meg is kapja!) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Lévay Zoltán ,(msz): Utolsó indítványom egy harmadik bekezdés beiktatásáról szól, amely az első szakasz után a következő volna (olvassa): »Aki à hazaihozatali kormánybiztos' igazolványával rendelkezik, az ellen csak az igazságügyminiszter előzetes hozzájárulásával lehet eljárást indítani.« Ennek rövid indoka az,; — amint már el­mondtam —j hogy ma jóformán mindenhez az igazságügyminiszter előzetes hozzájárulása szükséges. Ha egy közéleti tényező, egy rend-Őr, vagy egy párttitkár ellen kell eljárást indítani, akkor az ügyet először felterjesztik , a minisztériumba. Ha statáriális vagy más eljárást kell', indítani, felterjesztik a minisz­tériumba az ügyet. Jóformán tehát az egészen közönséges cselekmények^ kivételével ma'már az igazságügyminiszter úr... Elnök: Kérem a képviselő urat, szívesked­jék beszédét befejezni. ' . Lévay Zoltán (rnsz) :.... diszponál az ilyen esetekben, nehogy politikai irányban használ­ják ki a helyzetet vagy nehogy visszaélések történjenek, mint ahogy ezt ;'más intéztedé­sekkel kapcsolatban tapasztaltuk.v Ezért bíz­zuk rá az igazságügyminiszter úrra ezeket az eseteket,, nehogy politikuni legyen belőlük és mert nyilván jobban' el fogja tudni bírálni azt, hogy helye van-e az eljárás megindításá­nak egy "ilyen menlevéllel rendelkező ember ejlen, mint az a kis vidéki" ügyészember. Egyébként a javaslatot ezzel a módosítással elfogadom. Elnök: Az ' igazságügy miniszter kíván szólnií Ries István igazságügyminiszter: Igen t. Nemzetgyűlés! Lénárt képviselő úr Javasla­tait elfogadom-elfogadom különösen az új harmadik bekezdést, azért, mert én is igaz­gosnak tartom, hogy azok, , akik minden ellenszolgáltatás felajánlása nélkül őrizték meg a nemzeti javakat, ne kerülhessenek hátrányo­sabb helyzetbe, mint azok, akik esetleg csak ennek a törvénynek a hatása alatt őrzik meg a javakat. (Helyeslés és taps a nemzetgyűlés min­den oldalán.) Nem fogadhatom el^ azonban Lévay kép­viselő úr egyik javaslatát sem. Nemcsak azért nem fogadom el, mert az internálás nem tar­tozik'az én tárcám hatáskörébe és" mem'is tar­tanám lojálisnak,.hogy egy, indítványt a bel-" Ügyminiszter úr - távollétében magamévá augusztus hó -30-án, pénteken. 458 tegyek- Az indítványozó' képviselő úr jogász­tehat nagyun jól tudja, hogy az indítvány ennek a javaslatnak a szövegezésébe sem fér bele. Miért? Azért, mert az internálás egy pre­ventív intézkedés, amelynek Myama;bbatételé~ nel a rendőrség egyszerűen azzal az indokolás­sal indítja meg a& eljárást, hogy az illetőt . az ország gazdasági vagy politikai érdekeire nézve, károsnak tartja. Ezzel foe van fejezve a dolog. Nem fog elkövetett háborús, népelle­lies vagy • egyéb bűncselekményekre hivat- -, kőzni, hanem egy magatartásra,' amelyet ök bírálnak meg. Betennénk tehát ebbe a törvény­javaslatba egy olyan intézkedést, amely egyál­talában nem volna a törvény szövegéibe való, és amely a törvény keretein belül végrehajt­hatatlan volna. y -, • A másik! indítványban tíz'évig terjedő bün­tetlenséget indítványoz a képviselő- úr/ Amikor tói az öt évet megszabtuk, éppen az a prak­tikus szempont vezetett, amelyre. Lévay kép­viselő úr alapítja az ő tízéves határát- AJ nép­bírósági' törvénynek tudniilik van egy sza­kasza,, amely 2-^5 évig terjedhető börtön ki­szabását rendeli el, úgyhogy ezeket a cselek­ményeket egyáltalán vizsgálni sem kell, hanem pusztán azáltal, hogy a visszahazatali kor­mánybiztos igazolást adott, ezek az emberek \ már megszabadulnak á büntető eljárástól. Még az ; sem kell tehát, „hogy az ügyész nyomozást indítson, mert — és itt érti félre a képviselő úr" a dolgot — hem a bíróság és nem az ügyész­ség állapítja meg azt a tényt, Ihogy jelentős, érdemeket szerzett-e az xillető } . hanem a, kor­mánvfoiztos. Ha tehát a hazahozatali kormány­biztos, megállapítja azv illetőről, .hogy a tör­vényben meghatározott vagyontárgyak őrzése körül "jelentős érdemeket szerzett, akkor ezt a körülményt sem az ügyészség, setó a bíróság felül nem bírálhatja. Vagyis,, ha az illető a . népbírósági törvény 17. §-ába ütköző cselek­ményt követett el, akkor minden, további vizs­gálat nélkül az eljárás megszüntetendő. \ Igen 1 Nemzetgyűlés! Az öt évig termed- j hető , szabadságvesztés büntetésnél vannak ' súlyosabb esetçk is. Egy bizonyos határt azon­ban akartam szabni. A képviselő úr azonban , jól tudja, hogy a népbírósági törvény minden- v • egyes cselekményre három büntetési nemet állapít meg és.- tulajdonképpen azoknál a cse*1 ilekményéknél, ahol tíz évet ki lehet szabni, halálbüntetést is lehet hozni. Itt lennének tehát a nehézségek: megállapítani azt,.hogy vájjon a népbír'oság tíz evet fog-e-kiszabni, vagy tizenöt évet, vagy esetleg halált, mért a tapasz­talat azt mutaja, hogy kivéve az egészen súlyos izgatási eseteket, az egészen súlyos háborús cselekményeket, tíz év körüli szabad­ság vesztésibüntetést a népbíróságok ott szab- A_ 'tak ki, ahol közvetve vagy közvetlenül ember­élet is esett áldozatul az illető bűncselekmény­nek. Ha tehát mi a tíz évet fogadnánk el, és elfogadjuk Lénárt képviselő úr helyes javas­latát, akkor megtörténhetnék az, hogy ez alá a kvázi amnesztia alá esnének olyan büntetések, (Egy hang a\ szociuldemőkraftdpárt oldalán: Gyilkosok!) akiket nyolc évre ítélték el em­berölésért, de kint megőriztek két vagont vagy , három pár lovat. (Orbán László (kp): Holnap­után beállítana Horthy Miklós is, fehér lovon! — Derültség-)219 Itt mi nem fasisztákat akarunk menteni, hanem nemzetgazdasági szempontokból értékes dolgot akarunk csinálni, tehát határt fcell szab­ni. Nagyon jól tudja a képviselő úr, aki jogász, hogy nagy különbség van büntetőjogi • j

Next

/
Oldalképek
Tartalom