Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-56

387 A nemzetgyűlés 56. ülése 1946. nem tudja az utat, Kova. ménjén és hol dolgozzék, a méhészet útján megélhetést és boldogulást biztosíthat a maga számára. T. Nemzetgyűlés! Végezetül kérem a pénzügyi és a földmivelésügyi kormányzatot, hogy interpellációmat lehetőleg sürgősen intézze el, annál is inkább, mert az idejében nyújtott segítség valóságos segítséget fog jelenteni^a magyar méhészetnek, elsőtsorban azért» mert a beetetésnél serkentő hatást -is gyakorol a ménekre, szaporodásra, petézésre serkenti a méhanyát, és a pefcézés következtében a teleltetést azzal tudjuk legjobban biztosítani, ha a méhcsalád fiatal méhekkel mégy a teleltetésbe. Azonkívül, ha a magyar méhészek későn kapják a cukrot, akkor a gyors beetetés következ!tében azt kellőleg .beérlelni nem tudják, a c'ukor megkristályosodik és a kiadott pénz ellenére a család elpusztul. . . Ismételten kérem á magyar földmivelésügyi és pénzügyminiszter urakat, hogy a kérelem nagy horderejére való .tekintettel az ügyet tegyék magukévá. (Taps a kisgazda- és a-kommunistapárt somiban.) - , Elnök: A nemzetgyűlés kiadja. az interpellaciót a pénzügy, és földmivelésügyi miniszter uraknak. ' ' ' • , , Következük CsUngai István képviselő ur interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz az eszperantó iskolai tanítása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. ' ' ' • . \ Szántó Vezetkényí István jegyző (o^vasßa): »1. Tájékozva van-e a miniszter úr arról» hogy a fasizmus elnyomása és üldözése után az eszperantó nemzetközi nyelv terjedése elől a-politikai akadályok elhárultak, és most az eszperantó nyelv a legtöbb országban' nagy mértékben terjed1? Ennek megfelelően milyen elgondolásai vanak a miniszter úrnak az eszperantónak a magyar, művelődési politikába' való beillesztése tekintetében? 2. Figyelemmel kísérte-e t

a miniszter úr, |1+ 1 előleg a közoktatásügyi m-inisztérium azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy az eszperantó az iskolában elfoglalja méltó helyéti Eúnek megfelelően'hajlandó-e a miniszter úr tervezetet kidolgoanj arra nézve, hogy a magyar közoktatás milyen módon ái milyen intézkedésekkel, milyen .. iskolafaj ókba való bevezetéssel közeledjék ahhoz à nemzetközileg kitűzött célhoz, hogy az eszperantó világnyelvet előbb-utóbb "minden állam minden iskolájában kötelezően tanítsák? 3Í Hajlandó-e a mijaíiszter úr intézkedni, hogy az általános iskola óratervében te, szabadon választható tárgyak keretében az elő nyelvek közé az eszperantó is, felvétessék,-« és hogy az eszperantót már az 1346—47. iskolai évben taníthassák legalább azokban az általános iskolákbán, ahol kebelbéli oktató, vagy má« megfelelő" nyelvoktató rendelkezésre áll? 4. Hajlandó-e á miniszter úr gondoskodni arról, hogy a tanító- és tanárképző intézetekben eszperantó tanfolyamok létesüljenek, hogy az iskolákban működő tanítók és tanárok önkéntes jelentkezés alapján részükre rendezendő tanfolyamokon minél nagyobb számban elsajátíthassák az eszperantó nyelvet, végül, hogy az oktatók^ eszperantó tudásának elbírálására és a képesítés megadására Országos Eszperantó Vizsgáztató Bizottság állíttassák fel? 5. Hajlandó-e .a miniszter úr intézkedni, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban az eszperantó nyelvet ismerő és az észpeévi augusztus hó 28-án, szerdán. - , 388 rántó problémát értékelő tisztviselők ' álljanak rendelkezésre, vagy ilyen tisztviselők más állami, hivatalokból H, minisztériumba áthelyeztessenek?, i tí. Hajlandó-e a miniszter úr intézkedni olyan értelemben, hogy a dolgozók részére feL-állított 'középfokú iskolákban a megkívánt egyéb idegen nyelv helyett a vizsgázók az eszperantó nyelvet választhassák mint tantárgyai 'azzal a feltétellel, hogyj a vizsgázók eszperantó tudásának foka — tekintettel e nyelv köniiyűségére —s

a. más nyelveknél megkívánt mértéknél, sokkal magasabb^ legyen? 7. Hajlandó-e a miniszter tir , a kereskedelmi, és szövetkezetügyi miniszter úrnál odahatini, hogy az eszperantó tanítása néhány kereskedelmi középiskolában már az 1946—47. iskolai évben megkezdődjék? 8. Hajlando-e a miniszter úr a külügyminiszter urat megkeresni olyan értelemben, hogy az eszperantó iskolai tanításának fokozatos bevezetésére államközi egyezményt igyekezzék létrehozni, illetőleg az ilyenirányú nemzetközi törekvéseket, amelyeik elsősorban a- kis államoknál tapasztalhatók, szíveskedjék támogatni? - . f ' , 9. Hajlandó-e a miniszter úr az iskolai oktatás keretében és egész művelődési politikájában is mindem eszközt igénybevenni, amely a nemzetközi közeledést 'elősegítheti, — és ezért hajlandó-e mérlegelni Romain Rollandnak azt a megállapítását is, hogy »az eszperantó âdja vissza a hallást a süketeknek, kik évszázadok óta be. voltak zárva nyelveikbe«? Elnök: Az, interpelláló képviselő nrat illeti a szó. Csurgai István (kg): Mélyen t. Nemzet-/ gyűlés! Ezzel a problémával, amellyel most., foglalkozni, kívánok, úgy emlékszem, több mint két évtizeddel ezelőtt foglalkozott első. sorban Giesswein Sándor képviselő és a későbbi, években a;

ázociáldemokratapárt részéről is foglalkozott néhány /képviselőtársam.254

Meg kell, hogy emtítsem^ezt a kérdést, mert ez éppen a mai időkben sokkal fontosaim,' mint esetleg rnás problémák. Húsz hónap .távlatában itt állunk egy ha-' talmas, nagy háború után, ahol embersorokat aratott a gyűlölet kaszája, itt "állunk alig ma7 -, gunkhoz térve, de felszabadítva minden elnyomás alól. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy mint kis nemzetnek milyen káros az, ha gyilkoló fegyverekkel akarnánk a nemzet szabad- -ságát, f ügyetlenségét biztosítani. Nem a gyilkoló fegyverekre van szükség, hanem sokkal értelmesebb' .dolgokra; egyrészt a munka fegyverére, másrészt pedig olyan társadalmi politikára, amely a magyar dolgozó-társadalmat, az értelmiséget és a parasztságot minden viszonylatban be tudja állítani a; magyar nemzet szolgálatába. Ennek egyik alapfeltétele az, amit itt» ebben a teremben is oly sokszor elmondottak egyes képviselőtársaink, egyrészt a jpbboldalról, másrészt a baloldalról amikor kérték egymást, hogy ne gyűlölettel álljunk", egymással szemben. i • Nekem itt az eszperantóval kapesolatban főmotívumom, alapmotívumom az, hogy va lóban, ne álljunk gyűlölettel egymással szemben . esupán azért, mert a jó Isten esetleg más politikai meggyőződésűnek teremtett, vagy pedig -- a /határon kívül tekintek —• ne éljen gyűlölet bennünk egymással szemben csupán ?/ért, mert az egyik magyar, a másik román, a »harmadik orosz, a negyedik francia és így t.n-