Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-56

321 A nemzetgyűlés 56. ülése 1916. delkezés történni, mint például, a B-lista kér­désében,^ amikor a nemzetgyűlés háta mögött egymillió magyar ember sorsáról történt dön­tés, hanem meglesz a mód a közvélemény erejének _ megnyilvánulására is. Kérem a kormányt, működhesse ezt a nemzetgyűlést és tegye lehetővé, hogy a falu visszakapja ön­magát. • •. V A javaslatot természetesen nem; fogadom él. (Tctps a szabadságpárt oldalán.) , Elnök: Kíván még valaki a törvényjavas­lathoz általánosságban hozzászólni1 ? (Nem!) Á Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom .és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a- kérdést,.méltóztatnak-e a ma­/•gyár köztársaság kormánya részére rendeletek kibocsátására adott felhatalmazásról szóló tör­vényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául. - elfogadni? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, szíveskedj éhek felállni. (Meg­történik.) TöbbségU . A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot a bizottság szövegezés ében általánosságban, a részletes tárgyalás alánjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tár­gyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedj ék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szántó Vezekényi István jegyző (fel­olvasêa a törvényjavaslat címét és 1. §-át). Elnök: Az elődó úr kíván szólni. -Révészi László (kg) előadó: T. Nemzet^ gyűlés!-'Méltóztassék megengedni, hogy az 1-§-szal kapcsolatban bizonyos módosító indít­ványt tegyek, arra hivatkozással, hogy ezt tu­la jd önképen az alkotmány jogi és közjogi bi­, zottság is. magáévá tette, csupán nyomdahiba, / folytán, maradt ki a beterjesztett ja vaslap szö- ; vegéből. Vonatkozik ez az 1. §. (2) bekezdésére. Tisztelettel javaslom, méltóztassék a (2) bekez- ^ dés' harmadik sorában az »eltérő« szót köve­tőén, úgy, hogy\ az »eltérő« szó után vessző' tétessék, beszúrni a következő szavakat: »to­vábbá közjogi vonatkozású«. Majd azután fel­j olvasom az egész bekezdést, ha módosító in­dítványomat megtettem. . : ; Ugyanennek a bekezdésnek negyedik sorá­ban a ».megváltoztatni« szó után méltóztassék vesszőt tenni úgy, hogy a következő szó kis ú betűvel Írassék. Végül ugyanezen bekezdés hetedik és; nyol­cadik sorában a »nem lehet« szavakat méltóz­tassanak törölni. E módosítások után a (2) bekezdés a követ­kezőképen szólna: »A jelen §-ban foglalt felha­talmazás- alapján nem lehet a Nemzetgyűlés által alkotott törvényektől eltérő, továbbá köz­jogi vonatkozású rendelkezést tenni, a közigaz­gatás szervezetét 'megváltoztatni, új büntettet megállapítani vágy bűntettre nézve a törvény­t ben meghatározottnál súlyosabb büntetés alkal­mazását rendelni, kivéve, az államháztartás egyensúlyának helyreállítására és a közellá­tás biztosítására.« Tisztelettel'kérem e módosí­tások elfogadását. Elnök: Kíván valaki szólni1 ? (Nem!) Szó­lásra senki nem jelentkezvén, kérdem a t Nem- • zetgyűlést,, méltóztatnak az 1. §-t az előadó úr módosításával elfogadni? (Igen!) Ha igen, el­fogadottnak jelentem ki. / Következik & % $. Kérem a jegyző urat, ' sziveskedjék felolvasni. Szántó Vezekényi István jegyző: (felol­vassa p. törvényjo/vásl f 2^—3 § -ait.' A 2. és 3. . S-t a ' nemzetgyűlés hozzászólás nélkül el­fogadja.) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ III. ^^Hfl \vi augusztus hó 28-árí, szerdán, , 322 Elnök: Ezzel a nemzetgyűlés a törvény­javaslatot részleteiben is letárgyalta. Napirend szerint következik az alkot- . ünányjogi és közjogi bizottság jelentésének tárgyalása a magyar - minisztériumnak a nemzeti kormány részére rendeletek kibocsátá­sára adott felhatalmazásról szóló 1946: VI. te. alapján kibocsátott rendeletei tárgyában. _ Révész László előadó' urat illeti a szó. Révész László (kg) előadó: T. Nemzetgyű­lés! A nemzetgyűlés már korábban szükségét látta annak, hogir a magyar köztársaság kor­mánya részére felhatalmazást adjon rendele­tek kibocsátására olyan tárgykörben is, amely tárgyak rendezése tulajdonképpen a nemzetgyűlésnek, helyesebben a törvény­hozásnak hatáskörébe tartoznék. A felhatal­mazást törvény mindenkor kötelezte a mi­nisztériumot arra, hogy ezeket a felhatalma­zás alapján kibocsátott rendeleteket .összefog"­lalva, utólagosan a nemzetgyűlésnek jóváha­gyás végett bemutassa. A magyar köztársasági kormány ennek a felhatalmazási törvényben foglalt kötelezett­ségének eleget téve bemutatta a július' 17_ ig ^kibocsátott rendeleteket és^ kérte, hogy ezeket ia nemzetgyűlés jóváhagyólag vegye tudo­másul. Az alkotmányjogi és közjogi > bizottság * hehatóan foglalkozott ennek a jelentésnek tárgyalásávalj az egyes rendeleteket meg­vizsgálta, megállapítva, , hogy a rendeletek­ben a kormány sehol sem lépte túl azokat a kereteket, amelyeket a felhatalmazási tör­vény megszabott, úgyszintén á nemzetgyűlés elé benyújtás kötelezettségének is a kormány a törvényben meghatározott határidőben ele­get tett, miértis javasolja a t; Nemzetgyűlés­nek, méltóztassék a kormánynak ezt a jelen­tését jóváhagyólag tudomásul venni és a vo­natkozó jelentést irattárba tétetni. (Egy hang < a. szabadságpárt oldalán: Odavaló: iaz irat­tárba!) ' * -, Elnök: Szólásra következik? Szántó Vezekényi István jegyző: Stüh­merné Obersehall Ilma! Stühmerné Obersehall Ilma. (msz) : T. Nemzetgyűlés! Amikor jóváhagyás Yé^ett a nemzetgyűlés előtt fekszenek az 1946 : VI; te. alapján kibocsátott rendeletek, • amelyeket a köztársasági kormány 1946. május 3-ától július 17-ig adott ki, meg kell állani egy pilla- ! natra ennél a, 137 rendeletnél, - amelyet ez a füzet magában foglal. S Ez a 137 rendelet, amelynek * jóváhagyása­most minden valószínűség szerint meg fog történni, .-törvényerőre emelkedik es" a Magyar­-Törvénytárnak részei lesznek azok "a, ren­deletek is, amelyek úgy keletkeztek, hogy áz egyes szakminiszterek a minisztertanács elé • hozták, a minisztertanács pedig jóváhagyta őket, amelyeknél tehát nem volt alkalma, a felülvizsgálatra sem az illetékes szakbizottsági­nak,/sem a nemzetgyűlésnek, s még kevésfebé az egyetemleges nemzetnek, amelyet tulajdoh­képen megillet a törvényhozás joga.. Azt hiszem, ebben az esetben különös figye­lemmel kell lennünk bizonyos jelenségekre és nekünk mint ellenzékieknek a törvényalkotás eme módja felett kritikát kéli gyakorolnunk. Kritikát kell gyakorolnunk több oknál fogva. Elsősorban azertV mert a legutóbbi. 15—17 esz­.. tendőben, körülbelül Gömbös Gyula uralma236 óta. szokásossá vált az, hogy az egyes renuele­tek- és törvények pongyolán, lazán voltak meg-21 ' "

Next

/
Oldalképek
Tartalom