Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-56
^ À nemzetgyűlés 5$. ülése Í9i6. fogalmazva; sokszor értelemzavaróan/ (Ügy van! Ugy van! a szabadságpárton.) és egyes magyar alaptörvényekkel ellentmondóan láttak napvilágot. Nem felesleges -munka tehát az,, ha a nemzetgyűlés minden egyes mondatot átrág, mielőtt a magyar törvénykönyvbe iktatja. Bennünket, a nemzet méltósága, is kötelez erre; de felelősek is vagyunk, ezért és az utókpr kritikáját ezekért a rendeletekért, amelyek ' immár törvények lesznek, elkerülni nem fogjuk. Ezt a módszert, sajnos, átvették jelenleg is, hiszen a legtöbb esetben -olyan gyorsan születtek meg a rendeletek, hogy az egyes paragrafusokat mérlegelni, azok kihatásait min-deTM. _ egyes fázisukban átgondolni idő sem volt- Azt hiszem, hogy a nemzetgyűlésnek .sem vo»H ideje erre, mert nem hiszem, hogy a .törvényhozók között eery is akadt volna, aki a 137 rendeletet a rendelkezésre álló rövid idő alatti résaiLeiteiben áttanulmányozhatta < volnál /hogy azok valóban minden egyes részletükben megfelelnek-e a magyar nemzet érdekeinek. Ezeket bocsátottam előre» mielőtt egy ren- l deleiét kiemeltem volna és azt teljes részleteiben ismertetném; nem a hírhedt B-lista rendeletet, amely sok módosításával remélem a mai napig sínes lezárva, hanem egy másikat, amely szintén számtalan magyar embert .érint: a\ .nyugdíjrendeletet. Ezt annál 'nehezebbnek és súlyosabbnak tartom azokra nézve, akikét érint, mért noha legtöbbjük egy életet murikában töltött eb vagy valamilyen más jogviszonnyal, — amire később kitérek — szerzett jogokat, őket meg nem hallgatva és hatalmi -tényezők nem lévén, számba sem véve, elítélik' és megfosztják jogaiktól, legtöbbször életlehetőségeiktől, ami igazán semmivel nem indokolható. • A magyar nemzetgyűlés egyelőre nem ismeri a költségvetést, tehát költségvetés állapján nem tudjuk megállapítani azt, hogy mekkora terhet tud ez a nemzet nyugdíj teherként elviselni, és mekkorát nem. Költségvetés nélkül ezt megállapítani nem lehet: itt csak valaki leülhetett és határozott, hogy honnan lehet valamit elvenni. Márpedig, ha mi egy^ új demo- . kráciát akarunk felépíteni, hiszem és vallom, hogy az államnak elsősorban az elesetteken, az elhagyottakon, a szegényeken, a védteleneken kell segítenie és nem elsősorban azokat megnyirbálni, amikor még nem is tudjuk, milyen fokig ván erre szükség. T. Nemzetgyűlés! A 6800/1946. számú rendeletet,237 amely á Magyar Közlönyben június 14-én jelent meg, most törvényerőre emeljük-Egészen furcsa ellentmondó^ dolgok vannak ebben, amire szeretném a nemzetgyűlés figyelmét, mielőtt szentesítené, felhívni. A rendelet 1. §^a általában leszögezi, hogy kik tartoznak a rendélet hatálya .alá. A 2, § arról intézkedik, hogy az ellenőrzést — úgy látom — az igazoló bizottságnak kell lefolytatnia% Ez ellen kifogásunk nem is lehet. De egy kicsit'furcsálljuk a 2. | 2. pontját, hogy az özvegyasszony férje előéletét is vizsgálat tárgyává teszi, ugyanakkor, amikor nagyon szociálisan és helyesen a 3. § harmadik pontja megállapítja, hogy ha a férj még bűnösnek is találtatik, a feleség igényt tarthat Özvegyi nyugdíjra. E!z olyan ellentmondás, amelyet — őszintén szólva — nem értek. De a 3. §«ban van egy egészen furcsa, szerintem a magyar közjoggal teljesen ellenkező rendelkezés is, mert a 3. § 5. pontja kimondja: a bizottság határo- > évi augusztus hó 28-án, szerdán. 324 zata ellep jogorvoslatnak — és most kérem fi-. gyelni — ideértve, a közigazgatási és más Bírósági eljárásokat is, helye nincs..-- A magyar állam is követhet el hibákat. Neki is vannak Jogviszonylatai a magyar állampolgárokkal. Ezért alkották a közigazgatási bíróságot, hogy a kis egyén' az állammal szemben a .demokrácia elvei szerint tudjon hova fordulni jogorvoslatért- (Igaz! Ügy van! a szabadságpárton.) Ezért elképzelhetetlen, hogy a legkiszolgáltatot- ; tabb kategóriát fosszuk m|eg ettől a lehetőségtől. De tartalmaz a rendelet további része is v érdekes \dolgokat , amelyek mélyen érintenekf nagyon alapvető kérdéseket Hiszem, hogy megfontolás után ezt nem tették volna. Az 5. § (a) pontja kimondja, hogy ha 45. életévét még nem töltötte be az Illető, — és éppen erről -szeretnék beszélni mint nő — akkor nem , kap nyugdíjat, holott a 45 éven aluli nyugdíjasok között'a legnagyobb rész özvegyasszony. Kér*- v dem, hogyan képzelhetik, hogy ha egy 45-év körüli, vagy mondjuk, csak 35 körüli nő, niáról-hplnapra egyedül marad, miből tartsa fenn magát? Milyen szociális igazság az, hogy a férje után járó és az általa már lefizetett nyugdíjjárulékot márói-holnapra nem kapja meg. Csak egy halvány vigasza van a rendelet szerint: »majd ha az állam helyzetei megengedi, lesz jogorvoslás«. De kérdem, hogyan van joguk költségvetés nélkül megállapítani, hogy ezt az igen nehéz helyzetbe került osa- / ládot előre így sújtsuk? A 7- § arról intézkedik, hogy ha a nyugdíjas jövedelme a tényleges szolgálatban állóét meghaladjap akkor a nyugdíjat be kell szün- ' tetni. Mar az összes közalkalmazotti jövedelmek olyan alacsonyak, hogy ha teszem fel, egy özvegyasszony, akinek minimális nyugdíja .van, ahhoz nagy keservesen, mondjuk, 50 forinttal ' többet keres, mint a férjének jelenlegi tényleges fizetése volna, azt ettől a szerzett jogától megfosztani mindennek mondható, csak nem humánus és nem szociális elbánásnak. Ugyancsak bizottságok állapíthatják meg, hogy mikor vehető,el és mikor nem vehető el a nyugdíj. Megint hármas ad hoc bizottság, amelynek határozata ellen jogorvoslat nincs. iZaj' — Egy hang a szabadságpárton:'Lépjen be ia köimmunistapártbiai! — Egy másik hang ugyanitt: A bizottságnak biztosan van fizetése!) Itt van előttünk ez á rendelet, amely az egyetlen szociális vonatkozású rendelet. Ha itt ilyen hibákat követünk el, akkor milyen hibák lehetnek a többi 136-ban, amelyet nem tudunk • átnézni? A magam és pártom nevében határozati javaslatot terjesztek be a Házhoz (olvassa;) »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az 1946 : VI. törvénycikk alapján kibocsátott és jóváhagyás végett a nemzetgyűlésheg: beterjesztett rendeletek közül a 6800/1946.'számú rendeletet emelje ki s ezt fontossága és, 'elvi jelentőségű tartalma miatt törvényterveztet formájában a nemzetgyűlésnek tárgyalásra terjessze bé.« ^ A rendeleteket, illetve fr, javaslatot nem tudom- elfogadni. (Taps a szabadságpárton) Elnök: Szólásra következik? Vörös Vince jegyző: Dénes István. : Dénes István (pk): T. ' Nemzetgyűlés! Nekem is kifogásom van a rendeletek egy része ellen, tudniillik az egyesületekkel szemben hozott intézkedéssel szemben. Ezek nem tájékoz- , tatják kellőképpen a nemzetgyűlést, és miután )
