Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-55
279 ['࣠nemzetgyűlés 55. ülése 19Í6. már a háború elején szívós, kemény-és kitartó ellenállásba kezdtek. Először le kellett törniük a német pénzzel, pénzeltN és így -már úgyszólván az egész országra kiterjedő nyilas náci mozgalmat, ami, mert magyar nemzeti jelszavakkal csalogattak karámjukba, roppant nehéz Xeladat volt, de sikeresen végzőldÖtt, mert legalábbis átmenetileg, a magyar ellen-, állas vezetőinek áldozatos éis fáradságos f elsyilágosí tó'- munkával sikerült annyira le járatni ezt <a .mozgalmai hogy a német megszállás bekövetkeztekor még a. németek sem merték őket rögtön hatalomra emelni, mert joggal tarthattak - attól, hogy á magyar nép eruptív felháborodása elsöpri őket velük, a németekkel együtt. ) \ így •' került a' német megszálláskor a Sztójay-féle németszolga kormányra sor, majd további ellenállási munka folytán a Lakatoskormány210 megbízására, amely kormány deleje alatt történt tudvalevőleg Magyarország fegyverszüneti. kérelme, amelyet a németek' Szálasiék erőszakos hatalomra emelésével, akadályoztak meg.. E mellett a magyar -ellenállási munka oly szörnyű guzsbakötöttségben folyt, amilyenre más államokban, különösen a szomszéd államokban egészen bizonyosan - nincs •példa. Gondoljunk csak arra, hogy a nyilasmözgaloan melllett egy német Volksbiumd rmlozigia'lom. is mülködött211 • meglehetiőisien nagy nécmet népi erőkre támaszkodva. Gondoljunk csak az itt működő ötödik német hadoszlopra és nem utolsósorban a hivatalaink.döntő és nem döntő •pozícióiban ülő rengeteg germánra és svábra,. Innen aztán megint nem idézet: Figyelembeveendő az is, hogy ez a német nyomás,,ez;a ráhatás nem egyszerre jött,' hanem . fokozatosan fejlődött ki. így ellene nehéz volt eruptív ellenhatással, vagy hogy kedvencebb • szóval monltüjam: reakcióval védekezni, mert éppen, a gyöngénknél fogtak meg bennünket: sorban adtak vissza ' területeket váz ezer évig birtokolt magyar birtoktestekből, éspedig azt lehet mondanunk; hogy eleinte a nyugati hatalmak asszisztenciája, sőt' hozzájárulása mellett a ma, is örökké érvényes elv alapján: a népek ön-; rendelkezési joga alapján népünk ; néprajzi határvonaláig. Mert nem lehet állítani azt, hogy akármelyik bécsi döntés a néprajzi határvonalon túíment volmat.212 * Vájjon sejthette volna-e akkor a magyar nép, hogy az a tény egymagában, hogy területeket kaptunk vissza,, vagyis, hogy a trianoni szerződések mindenki által elismert durva, súlyos igazságtalanságait némileg orvosolták, egymagában bűn lehessen később,- különösen \pedig a szövetséges nagyhatalmak előtt, akik mindig ezekre a szép és szent elvekre hivatkoztak, mindig a népek szabadságát hirídlették és ünnepélyes nyilatkozataikban ezen 'háború során is számtalanszor lefektették. A mi népünk azért állott éppen a szövetségesek igazságosnak felismert ügye mellé„: és.a németek^ellen és azért áldozta fel .később az országnak szinte az életét, a vagyonát, • mert meg volt győződve ezeknek az eszméknekf • nagyságáról és helyességéről. Az ellenállás vezetői is a szövetségesek igazi ügye és -szava iránti bizalomból biztatták népüket, amely hallgatott is rájuk, biztatták ellenállásra az f ősi ellenség ellen németellenességre,-—- katonai és polgári szaíbotázsra, szovjetbarátságra, angolbarátságra, amerikai barátságra és mindarra, amit népüúk a szövetségesek ügyének előmozdítása érdekében tett és amire ezután bekövetkezett évi augusztus hó 27-én, kedden. -, 280 , az'általam előbb már említett 1944 március. I 19-iki német megszállás,, ami azután az k országra egyedülálló katasztrófát hozott. Megállapítható tehát elfogultság nélkül, hogy az újabb kor egyik legkimagaslóbb történelmi dátuma a magyar történelem- szempontjából 1944 március 19-ike, mert hiszen ez lényegében a magyar népnek, a németségtől évszázadok óta történt, de most már# — reméljük örökre szóló — lelki elszakadását is Jelenti. Ezzel, valamint későbbi felszabadulásunkkal a magyar szabadságharcosok tíz- és tízezreinek, a magyar szabadsághősök százainak, közöttük Bocskaymik, Zrínyinek, Báthorynak, Thökölyt nek, Rákóczinak és Kossuthnak vérével, verejtékével megszentelt ezeréves per' zárult le a magyarság^ és a németség között, amiért Magyarország nép« nemB kér és nem vár jutalmat, mert a- németektől való lelki elszakadása ^ önmagában hordja jutalmát a magyarság számára ; •_ de Magyarország . népe és társadalma, amely a második világháború alatt a rádióban Londont, New-Yorkot, Moszkvát hallgatta titokban, nem pedig Berlint és amely orszá- A gát \a ^ szövetségesek ügyéért a német vanda-, 4lizmusnak valósággal feláldozta ta . repülőgépek és a rádió korában» a legnagyobb mér' tékig elhibázottnak tartana egy 'olyan békeművet, amelyet nem ia neeizeti ttársadalmak igazi arculata, igazi érdeme szerint, vagyis nem nemzeti társadalmakban, hanem megint csak országhatárokban gondolkozva határoznának meg. -;• . .., "' " Kétségtelen, hogy Magyarország német megszállása annak az eseménysorozatnak '. r_ egyik láncszeme, amely a szövetségesek győzelmét elősegítette és így természetesen annak az eseménysorozatnak is egyik láncszeme, amely a németek végső háborúvesztését- okozta. Most vizsgáljuk meg azt is, hogy milyen előnyt' jelentett a szövetségesek számára Ma- , gyarországnak német részről való megszállása. Németországnak Magyarország megszállásával .nyilvánvalóan az volt 'a célja, hogy biztosítsa^ a maga számára teljesen bizonytalanná vált helyzetét Magyarországon és ezzel egész Délkelet-Európában. Célját ugyan pillanatnyilag elérte, közvetlen és biztos összeköttetést \ kapott Bulgáriában, Görögországban és Jugoszláviában harcoló csapataival, ezzel szemben azonban rettenetesen sokat veszített, a. háborús szövetségestárs fegyveres megszállása valósággal erkölcsi atombomba volt a nemetek számára, mert az egész művelt világ harsogó gúnykaoaja és ihegvetése^ közben történtnieg Budapest »hősi« megszállása a németek részéről, és nem lehet kétséges, hogy Magyarország német; megszállása a szövetséges propaganda egyik legkiemelkedőbb, leghasznosabb diadala . volt. De további előnyt is jelentett ez, mert a megszállás természetesen bizonyos számú német hadosztályt vont el a többi német frontról, vagy legalábbis a német -tartalékokból, ami a szövetségeseknek nyilván könnyebbséget jelén-, tett. Ezenkívül . mint ,szintén köztudomású/ komolyszámú román hadosztályt is kénytelen volt Németország számára a román-magyar határra, indítani' és Magyarország sakkbantartására^ ott tartani, mely ( román hadosztályok később Romániának a szövetségesekhez való átállásakor mindjárt akcióképesek is voltak és tudvalevőleg . arra szolgáltak, hogy a •• v 1 Romániában szorult német csapatokat két tűz közé szorítsák. Nem szerénytelenség tehát, ha mi magya\
