Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-54

54. illésé J946. c 's hó 23-áh. pénteken. 236 is mond valami nagyon érdekeset, azt, hogy régente egészen >a Balatonig húzódtak a szíáv­magyar falvak. A másik dolog, amit még kívánnak, hogy a magyar egyesületek, 'ame­lyek »hungarizinusra« nevelik a magyarságot, oszlattassanak fel. De vájjon milyen beleszó­lása van Csehszlovákiának a magyar egyesü­letek miiként való vezetésébe,, (Pcar Viktor (msz): Szemtelenség!) ha csak nem az a hát­tere az ő gondolatuknak, •— lamiit most a szlo­vák propaganda csinált a Szlovákiába való kivándorlással kapcsolatban — hogy kedvező eIkailómmal majd a szlovákok részére Magyar­országon propagandát csináljanak. -Ennek a propagandának feladata utat törni a Pozsony­nál előretört állások (irányába, további szlovák követeléseknek, iaimelyeknek célját már mostan •megjelölik ezzeil a jelszóval,• »egészen a Bala­tonig.« Ezenfelül a néposeretörvónyen is" tiilllcitál­nak. Maga a népcseretörvény a meghozott tör­vények közül' egyike a leggyászosabbnak, (Ügy van! Ugy van! a szabadságpárton.)r ame­lyet fájó érzéssel fognak a hontalanná tett, egzisztenciát vesztett magyiair polgárok szá­monfkérhí és amely törvény indokolatlanul ho­zatott akkor, .amikor a békekötés még nem is jelÖlti3 meg a magyar határokat. Ámde Cseh­szlovákia részéről Masaryk azt kívánja.177 hogy a népcseretörvényen felül Magyarország hozza baizaamég ott maradandó 200.000 magyar pol­gári • (NagyiVán János (msz) : Föld nélkül 0 Főid nélkül, hiszen .ai magyarok ingatlanainak elkobzását kívánja Csehszlovákia. Én most nem térek ki a/'rkm a köveíelésetaíe, amelyek szállításokra, hajózásra, stb.-re vonatkoznak a világpinéi ár állapííiQtifc! feltéte­lek mellett. Nem térek ki a többi követelésre sem, csak az előretolt pozsonyi hídfői említem és a magyar egyesületekbe való beavatkozást, amiinek a magyarságra való nevelés szempont­jából vau fontossága és megemlítem még a harmadik követeillést; hogy a Szent Korona helyeztessék el az Egyesült Nemzetek múzeu­mában. Ezt a hármat egyesítve kérdezem, nem látjuk-e ezekben á követeléseikben aizt.a számí­tást, hogy majd esetleg' egy új konstelláció. xíj felfordulás, talán polgár-, talán egy új világháború lehetőséget ad a . sizíllováík _állam­nak "tarra, hogy Magyarországba betörjön és vele szemben még újabb területi követelések­kel lépjen fel. Mert ha nem ilyenre gondolna, akkor megmaradt volna az érthető jóvátételi köveiteléseknétl. amelyek között azonban szin­tén jogtalan, hogy a bécsi döntés után Ma­fvyar'orszáíí'bnz csaholt fi • en 178 bekövet­kezett háborús károk reparálíassnnlak. És hogy mennyire számiÏ arra .Szlovákia, hogy a magyar nemzeti közérzést itt ^elvize­nyősítse és majd a szlovák befolyást érvénye­sítse, azt az mutatja, hogy fél a magyar Szent-Koronától, fél attól) hogy ez még ma is erő. Ha itt lett volna tegnapelőtt a nagy szent­istváni körmeneten, amely a magyarságot ala­pító szent királyához kapcsolja és' többszáz­ezres tömegben vonzotta oda, láthatta - volna, hogy az úgy vám Ma pedig megkönnyebbülés­sel tudósítottuk magunkban, hogy még így détronizáítan is van ereje a szentistváni ha­gyománynak, hogy a magyar Szent Korona — habár miíziSumba kívántán — még most is itt lebeg az árva magyarok fölötti és inti azi utódállamokat, hogy vannak olyan történelmi erők, amelyek akadályozhatják az ő (illegális terjeszkedési íkövtetelíéseiki&li (Gróh József (kg) : Éljen! Éljen!) De én ebben a szlovák követelésben még mást is látok. Mikor illéphet fel ilyen követelé­sekkel egy 'állam" egy másik országgal szem­ben? Edlléphet akkor, ha az iílletp ország kül-# politikáját elhanyagolta. A mi! esetünkben ez* áll, hiszen (a külföld tájékoztatásáról nem gon­doskodtak. De felléphet akkor, — és ezt látom a'körülöttünk lévő országok magatartásában ~- ha az iltfeífő országot nem becsülik. És itt felteszem a kérdést,'vájjon nem ladtunk-e alá­ppt arra, hogy minket a külföld kevésbbé be­csüljön. Hiszen a sok külföldi, aki itt jár, le­tiport kis• országiiak tekintvén bennünket, nem veszi a fáradságot, hoigy a rólunk való gon­dolatait eltakarja, vagypedig barátilag fejezi ki last, amit rólunk tart. 'Lépten-nyomon lehet ilyen megjegyzéseket -hallani: hogyan? Most, amikor az országcsonkítás küszöbön áll!, Ma­gyarország nem tiltakozik? Magyarországnak nincs egy sziava?. A magyar nép nem kel fel, hogy védje hatórait, miután előzőleg a kor­mány már bejelentette érdektelenségét — ré­gebbről, egy-két hónappal ezelőttrőí "beszélek — a határokat illetőleg? Vagypedig azt mondják a külföldiek, janiikor mentegetjük magunkat, hogy nem a nép akaratából, nem saját magunk elhatározásából tettünk, vagy teszünk most így és így: a magyarok nem tudnak meg­győződésükért áldozatokat hozni? Mindig csak az utili turizmus, ,a pillanatnyi haszon, a pil­lanatnyi megoldás, a pillanatnyi önvédelem la saempont előttünk és az, hogy vannak esz­mék, hogy a meggyőződésnek éltető ereje van, hogy-az_ országok nemcsak kenyérből élnek, hanem igazságokból és szellemi . erőkből is, a magyarságban nem élő tudat? Az együk idegen például háromnapi itt tar­tózífcodas után ezt mondotta: én úgy látom, hogy maguknál nem a fizikai nyomor a leg­nagyobb baj, hanem az, hogy erkölcsileg csúsz­tak le, (Felkiáltások a szabadságpárton: Igaz!) erkölcsileg jutottak zátonyra. Nemrégen egy svéd vendéggel beszélvén, megkérdeztük, hogy külföldön miért van a magyarnak kisebb be­csülete. Azt felelte rá, azért, mert Svédország1 ban minden svéd — svéd, és Magyarországon niagyón sok magyar nem magyar. (Ugy van! Ugy vfln! a szabadságpárton.) T. Nomíáetsyülés! Feltételezik, hogy á:zt a nagy készséget, hogy mindenkinek eleget te­gyünk, aki a külföldről követeléssel lép fel ve­lünk szemben, sasai! a. szerviliizmust, lehet mon­daini. azt a túllieitálást, hogy Jaj, csak meg­tegyünk mindent, ha a legkisebb követeléssel lépnek is fel vélünk szemben, akármiilyen, hal­kan' és -suttogva jelentkezik is az, azt a külföld elismeréssel veszi? Hiszik, hogy h a ez az eset­lesres követelés egy ezeréves múlttal való sza­kítást sürget s. rni ennek eleget teszünk, ezt a külföld honorálja? (Felkiáltások a szabadság­várton: Soha!) Azt gondolják, áll az, amit ne­künk januárban előadtak, hogy a békekötés­kor majd szívesen veszik és majd a javunkra foffják beszámítani, hogy levettük a magyiatr ság fejéről Szent István koronáját? Azt. hi­szik, hogy. ezt a »javunkra számítják be? ÍPerr Viktor (kg): Románia jiavára! számítják be.!)179 Ez mi ellenünk szól, t. Nemzetgyűlés! Lebecsü­lésünk alapja ez a materializmus, bármilyen színre festeti! ruhában jár ia ez a szakítás á transzcendentális meglátással, ez a; meg nem értése az erkölcsii erők dpntő voltának. Lenéz­nek, mert nem értjük, hogy a legbefolyásosabb

Next

/
Oldalképek
Tartalom