Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-36

171 A nemzetgyűlés 36. ülése 1946, Ezért szükségesnek tartom a eséplési ellenőr­zést és a kenyérgabona terméseredményének nyilvántartását, mert csak ezáltal látom bizto­sítva az ellátatlanok részére a napi kenyér járandóságát és jóvátételi kötelezettségeink teljesítését.« (Az elnöki széket 12 óra 37 perckor Kossa István foglalja el.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­leti a szó. Piatrik János (kg): T. Nemzetgyűlés! 1946 március 3-án megjelent az 52. számú Ma­gyar Közlönyben a 10.400 K. M. számú rende­let, amely a gazdálkodóknak 1946—47. évi terme­lési és beszolgáltatás! kötelezettségét szabá­lyozza. Az említett rendelet 1. §-a kimondja, hogy mindaz a szántó- és szőlőterület, amely földadónyilvántartásba van felvéve és amelyet az 1946. évben tényleg szántóföldként haszno­sítanak, beszolgáltatásra kötelezi a tulajdonost. A rendelet 3. §-a kimondja, hogy a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik egy kataszteri holdat meg nem haladó szántóterületen vagy egy félkataszteri holdat meg nem haladó szőlőterületen gazdálkodnak. \z országban nagyon sok ember kapott félkatasztráslis hold földet vagy szőlőt, de na­gyon sok olyan ember is van, akinek egy pár négyszögöl hiányzik az egy hoUd.hoz^ Ezeknek nagyobb része nem csupán ,a földből él, — ért­hető is, mert abból megélni nem lehet — hanem iparból, kereskedésből és egyéb biztos kereset­ből tartja fenn magát, így ezek kibújnak á be­szolgáltatási kötelezettség alól. ; Á2. § első pontja azt mondja, hogy a gaz­dálkodó úgy köteles gazdálkodni, hogy 1946 tavaszán szántóterületének legalább fele őszi és tavaszi kalászosokkal — ideértve a kölest is — legyen bevetve, 1946. évben pedig köteles akkora területet bevetni búzával, árpával, zabbal vagy kölessel, amennyi terület meglévő őszi búza-, rozs- és árpa vetésterületével együtt szántóterületének felét kiteszi, vagyis ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó úgy köteles gaz­dálkodni, hogy terméséből a . rendeletben meg­határozott, mennyiségű beszolgáltatást telje­síteni tudja. Kérdem, a miniszter urat, mi történik ak­kor, ha az illető saját hibáján kívül nem tudta földjét idejében felszántani, mert néni volt igavonó marhája vagy nem volt vetőmagja, vagy a szárazság miatt vetőmagját sem kapja vissza 1 ? Nagyon sok földhözjuttatott földje már a megkívánt mennyiség felét sem fogja megteremni, mert hiányzik a trágya, hiány; zik az Őszi szánta* s ehhez hozzájárul a késői vetés, a műtrágyahiány stb. A 3. § első pontja azt mondja, hogy az a, gazdálkodó, aki az 1946. évben egy katasztrális holdnál nagyobb, de öt katasztrális holdat meg nem haladó területen gazdálkodik, köte­les holdankint beszolgáltatni 60 kg. gabonát, 60 kg. burgonyát, 20 kg. olajos magot és 7 kg. élőállatot. Igaz, hogy a 2. § mindazoknak ki­vételez félkatásztráíis holdat, aKiknek az 1937. év február hó 1. és 1946. év június hó 30. napja között élő gyermekeik voltak, illetve vannak, vagyis ez annyit jelent, hogy a gazdálkodó minden gyermek után katasztrális holdankint a beszolgáltatás 50 százaléka alól mentesül. Elgondolásom szerint a miniszter űr fi­gyelmét elkerülte az a tény, hogy fenti ren­ew május hó 22-én, szerdán. 3 72 delet ugyanolyan mértékben kötelezi beszol­gáltatásra azokat a törpebirtokosokat, akik homokos talajon gazdálkodnak, mint azokat, akik jóminőségű és sikértalajon gazdálkodnak. Mert mi történik azzal a gazdával, akinek öt gyermeke, de csak négy katasztrális hold földje van? Rossz, homokos talajon gazdálkodik, rétje nincs; ha a szántó felét be is vetette őszi rozs­zsal, közepes termés esetén is csak 10 mázsa rozsa termett neki, árpa semmi, tengeri ter­més semmi, mesterséges takarmányt nem ter­melhet, amivel legalább egy darab jószágot birna nevelni, a rossz, homokos talajban még burgonyát sem bír termelni a saját szükség­letére, sok esetben még a vetőmagot w alig kapja vissza és diónagyságű burgonyája te­rem. Az olajosnövény is kiszárad az ilyen földben. Hogyan fog ez a család beszolgáltatni 120 kg. búzát, olajos magot és élőállatot? Egy rövid példa az előbbiek alapján. Tíz mázsa rozsa termett a gazdának. Be kelil szol­gáltatnia 120 kg. rozsot, szükséges van 210 kg. vetőmagra, a cséplés 100 kg., mezőőr, pásztor, kántor stb. 70 kg. Ennek a szerencsétlen em­bernek tehát az összes kiadása 500 kg. rozs. Marad saját szükségletére 500 kg. rozs — hetedmagával! Ebből még lejön vámőrlésre 75 kg. Marad tehát egy-egy családtagja részére egész évi ellátásra körülbelül 61 kg. rozsliszt. A homokos talajban búzát nem termelhet, így tehát fehér lisztre nem is számíthat, vagyis néha, jelesül ünnepnapokon még egy kis tész­tát sem ehetik a családjával, ami úgyis a leg­főbb eledele a szegény parasztembernek, aki nézetem szerint sokkal nyomorultabb állapot­ban van, mint amikor cseléd volt és éhbérért dolgozott. Számításom szerint — mint cseléd­nek — háromszorannyi jövedelme volt, mint így. Ezzel nincs kisegítve a szegény ember, ezért az öt holdon aluli kisbirtokosokról oly­képpen kell gondoskodni, hogy ők is emberek­hez méltóan élhessenek, (ügy van! TJgy van!) Elnök: Lejárt a képviselő űr beszédideje. Piatrik János (kg): Szíveskedjék megen­gedni, még öt percig, ez fontos, a nemzet ér­dekében fontos. Elnök: Lejárt a képviselő úr beszédideje. 69 Szíveskedjék beszédét befejezni. (Nagy Vince (pk): Csak befejezheti!) Piatrik János (kg): Sajnálom, ez fontos a nemzet részére, nehogy odajussunk, ahol ámult évben voltunk. (Egy hang a pártonkívülieknél: Már ott vagyunk!) Elnök: Képviselő úr, ne méltóztassék az elnökkel vitatkozni, a házszabályok nem enge­dik meg a beszédidő meghosszabbítását. (Köz­beszólás a kommunistapárt soraiból: Maguk hozták a házszabályt!) Piatrik János (kg) : A 3. § (3) bekezdése azt mondja, hogy az a gazda, aki 5 holdon felül, 20 holdig terjedő birtokon gazdálkodik, 5 katasztrális hold után az (1) és (2) bekez­dés szerint eszközli a beszolgáltatást, 5 holdon felül pedig, 15 hold után már 70 kg. búzát szol­gáltat be holdankint. Hol itt az arány az 5 és a 20 holdas birtokosok között? A 20 holdas gazdának 50 mázsa gabonája termett, tehát a felhozott számítások szerint saját szükségle­tére 1500 kg. rozsa marad, az 5 holdon aluliak­nak pedig csak 425 kg. Ez tehát nézetem szerint nem arányos és nem igazságos. A 20 holdas

Next

/
Oldalképek
Tartalom