Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-34

129 A nemzetgyűlés 34. ülése 1946 így menekülhetnek az igazságszolgáltatás «ujtó keze elől. ugyanakkor, amikor Nagy Péter és Tóth János egy' búcsún véletlenül ös­szeverekednek egymással, esetleg egy bottal fejbeverik egymást és ezért 5 meg 10 évig fegyházban vagy börtönben kell, hogy üljenek. Ez a büntetésnem a demokráciában fenn nem tartható. Ezt a büntetési nemet a büntető per­rendtartás egyéb büntetési nemeivel kell .he­lyettesíteni. A törvényjavaslat III. fejezete tehát akként intézkedik, hogy az öt éven aluli államfogházbüntetés helyett megfelelő időtar­tamú fogházbüntetést, az öt éven felüli he­lyett pedig megfelelő időtartamú fegyházbün* tetést keli kiszabni. A törvényjavaslat záró rendelkezése arról intézkedik, hogy a törvényjavaslat kihirdetési­nek napján lép hatályba és felhatalmazást art az igazságügyminiszternek arra, hogy a vég­rehajtással kapcsolatban a folyamatban lévő ügyekben a törvény alkalmazását ugyancsak rendelettel szabályozza. T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslaton mi­nimális módosításokat eszközölt, illetőleg ja­vasolt az igazságügyi bizottság. Be kell jelen­tenem, hogy mindezekhez a minimális módosí­tásokhoz az igazságügyminiszter úr is hozzá­járult. Ennélfogva tisztelettel kérem és javas­lom, hogy a törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság módosításaival általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóz­tassék. (Éljenzés és taps.) Elnök: Kíván-e valaki a törvényjavaslat­hoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánííom. Felte­szem a kérdést, méltóztatnaik-e a vádtanács megszüntetéséről és a sajtóeljárás gyorsításá­ról szóló törvényjavaslatot a bizottság szöve­gezésében általánosságban, a részletes tárgya­lás alapjául elfogadni? (Igen!) Ha igen, akkor a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot a bizott­ság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat cí­mét felolvasni. Kiss Károly jegyző (felolvassa a törvény­javaslat címét és 1—7 §-ait. A nemzetgyűlés a címet és az 1—7 §'&kat hozzászólás nélkül el­fogadta.). Elnök: Ezzel a nemzetgyűlés a törvényja. vaslatot részleteiben is letárgyalta. Napirend) szerint következik a volt rendi megkülönböztetésekből eredő egyes házassági vagyonjogi és öröklési jogi szabályok hatá­lyának megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Jármay Gyula előadó urat illeti a szó. Jármay Gyula (kg) előadó: T. Nezmetgyű­lés! Amikor az 184S. évi törvényhozás az úr­bériséget és az ősiségét eltörölte, elvileg meg­teremtette az állampolgárok között a törvény előtti teljes egyenlőséget. Mindazonáltal a köz­bejött események, a szabadságharc és az ab­szolutizmus következtében az 1848-as törvény­hozásnak azt az utasítását, hogy a miniszté­rium a magánjogi törvénykönyv javaslatát terjessze az országgyűlés elé. már nem volt mód végrehajtani és így következhetett be az, hogy az 1861. évben megtartott országbírói ér­tekezlet által szerkesztett ideiglenes törvény­kezési szabályok még mindig meghagytak ma­gánjogunkban olyan jogintézményeket, ame­lyek a régi rendi megkülönböztetéseken ala­pulnak. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ II. évi május hó 14-én, kedden. 130 Ezek a jogintézmények a házassági va­gyonjogban és öröklési jogunkban találhatók fel. Nevezetesen az általános magánjogi jog­szabályok a házasság megkötésével szerzemé­nyi közösséget alapítanaik meg a házastársak között. Köznyelven szólva ez annyit jelent, hogy a házasság alatt előálló vagyonszaporulat a házasságnak akár halál, akár bírói felbontás következtében 'történt megszűnése alkalmával a házastársakat egyenlő részben illeti. ' Ettől eltérő szabályozás maradt meg azonban ma­gánjogunkban a nemes, az úgynevezett hono­rácior és a jászkun házastárs javára, mert az ilyen rendből való, illetőleg egyes jászkun te­rületeken lakó férjek továbbra is főszerzőiknek tekintettek és, a házasság megszűnésekor a túlélő hitves, a túlélő asszony nem részesült a házasság alatti vagyonszaporulat fele részé­ben, hanem csak a szerzeményi vagyonnak reáeső hányadában. T. Nemzetgyűlés! Ezeket a rekvizitumokat van hivatva kiküszöbölni az előttünk fekvő törvényjavaslat. Demokratikus társadalomban semmiféle olyan megkülönböztetésnek nincs helye v amely leszármazáson alapul. Demokrati­kus társadalom más nemességet, mint a munka és_ becsület nemességét, más arisztokráciát, mint a szellem és a lélek arisztokráciáját el nem ismerhet. (Helyeslés.) Ennek következtében ez a javaslat kiküszö­böli mindazokat a különbségeket, amelyek ed­dig a nemes, a honorácior és a jászkun férj ja­vára fennállottak, mivel ezeknek politikai in­dokoltságuk már nincs meg, de nincs meg gaz­dasági és társadalmi indokoltságuk sem. A. ne­messég kérdéséről nem is beszélve, a honorá­cior, vagyis az orvos, ügyvéd, mérnök, szóval diplomás személyekre vonatkozólag meg lehet állapítani, hogy ezeknek felesegei ma ugyan­olyan mértékben résztvesznek az életküzílelem­ben, a gazdasági élet nehézségeiben és munká­jukkal, tevékenységükkel ugyanúgy hozzájá­rulnak a házasság p-azdasági megalapozásához, mint maga a férj. Ha valamit el kell ismernünk ma, az az, hogy a magyar asszony egyik hőse ,ai mai kor gazdasági küzdelmének és ez a meg­állapítás a társadalom valamennyi rétegének asszonyaira, így a- diplomás rétegek asszo­nyaira is vonatkozik. T. Nemzetgyűlés! Az öröklési jog köréhen a rendi megkülönböztetésen alapuló szabályok ma annyira elavultak, hogy egyszerű felsorolá­suk elegendő annak indokolására, hogy hatá­lyon kívül helyeztessenek. A nemes férfinak az özvegye eddig a férj díszhintaját, ruháját gyű­rűjét és az ötvennél nem nagyobb száffift mé­nesnek felerészét kapta, valamint a férj ingó­ságaiból egy gyermekrészt éppen annak ej len­súlyozására, hogy a közszerzemény felerészét nem kapta. Ezt a jogszabályt már alig-alig al­kalmazták, úgyhogy hatályon kívül helyezése voltaképpen nem jelent mást, mint a tényleges állapott lerögzítését A j.PVasAat 2. §-a a törvényes hitbér intéz­ményét helyezi hatályon kívül. Itt- is a rendi megkülönböztetések érvényesültek: a törvényes hitbér a nő házastársi hűségének jutalmául szolgált. T. Nemzetgyűlés! Az írott hitbér intéz­ménye továbbra is fennmaradhat jogunkban, aminthogy általában a törvény összes rendel­kezései nem cogens^ természetűek, tehát mód van arra, hogy a házastársak házassági szer­ződésben ettől eltérőéin is intézkedjenek. Az igazságügyi bizottság, vitájában csupán 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom