Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-34

131 A nemzetgyűlés 3á. ülése 19á6. évi május hó lá-én, kedden. 132 a 3. §. szövegezése igényelt meggondolást. Az igazságügyi kormányzat eredeti .javaslata ugyanis az volt, hogy & törvény hatálybalépésekor a törvény rendelkezéseit már dkalmazní kell a fennálló házasságokra is. Volt olyan elképzelés is, hogy csupán az ez után kötendő házasságokra alkalmaztassanak a törvény intézkedései. Az előbbi megoldás, vagyis az, hogy csak az ezután kötendő házasságokra alkalmaztassanak^ a törvény intézkedései, szerzett jogokat kétségtelenül nem sértett volna, a bizottság, mégis az eredeti szövegezést fogadta el, azzal a meggondolással, hogy a mai körülmények között, midőn az egész társadalom ilyen válságban van, midőn annyian kénytelenek áldozatokat hozni, helyes, ha; ilyen idejétmúlt és demokratikus társadalomba nem illő jogintézmények egycsapásra távoznak el jogéletünkből még akkor is, ha ez esetleg egyes nem túlságosan érzékeny jogi érdekeket érint. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat szervesen beilleszkedik demokratikus fejlődéünkbe és remélhető, hogy megindítója annak a folyamatnak, amely magánjogunkat megfelelően modernizálja és végeredményben eljutunk odáig, hogy mindnyájunk álmát, a magánjogi törvénykönyvet az eddigi rendszerekkel szemben éppen a demokratikus törvényhozás fogja megvalósítani, tisztelettel kérem, méltóztassék a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadni. (Taps a Ház minden oldalán.) Elnök: Kíván-e valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a volt rendi megkülönböztetésekből eredő egyes házassági vagyonjogi és öröklési jogi szabályok hatályának megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni 1 (Igen!) Ha igen, úgy a tiemzetgyűlés a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében' általánosságban a részlete» tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a törvényjavaslat részletes tár gyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Kiss Károly jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. fait, amelyeket a nemtegyűlés hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Napirendünk anyagával végeztünk, ezért javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket folyó hó 21-én, kedden déli 12 órakor tartsuk a további intézkedések céljából. Bejelentem, hogy Vásáry József képviselő úr a napirend megállapításához kért szót. A képviselő urat illeti a szó. Vásáry József (pk): T. Nemzetgyűlés! Amikor az elnök úr napirendi indítványával szemben azt kérem, hogy nemzetgyűlés ím menjen szét, hanem folyamatosan tartson ülést és a holnapi interpellációs nap után, csütörtökön tűzze ki tárgysorozatára a gazdasági és pénzügyi helyzetünk megvitatását, akkor távol áll tőlem, hogy politikai fogásból, vagy zavarkeltésből jöjjek ide. Idejövök ezzel a kérdéssel azért, mert lehetetlen mindenkinek nem éreznie, aki felelőssé* get érez a nemzet sorsáért, hogy gazdasági éledtünkben valami rendkívül nagy baj van. Sokkal jobban ismerem a gazdasági életet, hiszen eleget kínlódtam vele, mintsem azt kívánnám itt a kormánytól, hogy csodadoktor módjára megoldja a bajokat és a nehézségeket, s a nyomorúságból ós szenvedésből máról-holnapra paradicsomot varázsoljon. Vannak azonban igenis olya» körülmények, amelyeket nem lehet elhallgatni, amelyek felett nem lehet napirendre térni. Nagyon jól tudjuk, hogy minden politikai rendszer biztonságosságát, erősségét és irtőtállását az adja meg, ha rend, nyugalom van a gazdasági életben és az emberek meg vannak békélve sorsukkal. Éppen tegnap este hallottam egyik - külföldi rádióba a, hogy Németországon segíteni kell, mert a kétségbeesés több fasiszitát nevel, mint Hitler és Mussolini együttvéve. Ez így is van. A kétségbeesés és a nyomor a legrosszabb tanácsadó. Éppen ezért mindent el kell követni, ha* mód és lehetőség van rá, hegy az ország gazdiasági helyzetén segítsünk. Ha van nyomorúság és nem lehet elkerülni, akkor annak mindenki legyen részese, mert mindenki megnyugszik a nyomorúságban, ha azt látja, hogy annak mindenki egyformán részese, mindenki megnyugszik a nyomorúságban, ha azt látja, hogy mikor ő pusztul, akkor a másik oldal sem gazdagodik és nem szerez illetéktelen vagyont. Megnyugszik, ha azt látja, hogy a kormány a maga hatalmával igazságot szolgáltat és egyformán mér mindenkinek. Amikor^ tehát ezt a kérdést itt felvetem, akkor méltóztassék megengedni, hogy néhány körülményre felhívjam a figyelmet, hiszen úgysem sok idő áll rendelkezésemre. Amikor Debrecenben megindult az alkotmányos élet, akkor mi mint kisgazdapárt,^ de úgyis mint a kormányban résztvevők kértük, hogy a legszigorúbb kötött gazdálkodást vezessük be és igyekezzünk az árakat és béreket, azoknak e^vmá fihoz való viszonyát, valamint a fizetéseket lerögzíteni, mert ha megindul az infláció — hiszen előttünk áll a múlt szomorú példája — akkor annak csak gyász, pusztulás és keserűség lesz a következménye. Sajnos, ez nem sikerült. Hivatkozhatom arra, hogy még a múlt nyáron, az új termés betakarításakor magam is kértem, vegyünk mindent zár alá és azt mondottam, hogy ha ai beszolgáltatott i kenyérből mindenkinek megszabott áron lehet kapnia, akkor ahhoz az iparcikkhez, ami van, igenis megszabott és megfelelő áron szintén hozzá kell mindenkinek jutnia. Ha kevés jut, akkor kevés jut, de a keveset igazságosan osszák el. Nagyon jól tudjuk, hogy az úgynevezett agrárolló békeidőben is rendkívüli bajt okozott. De hol volt az az agrárolló a mostanitól. 1935-ben 20 százailék volt az agrárolló. 1940-ben 3.5 százalékra menit le. Ezzel szemben kezemben van a Statisztikai Hivatalnak egy hivatalos megállapítása, aimelyből csak egy megállapítást ismertetek. Amíg az ipari termelvén vek árai a mezőgazdasági árakkal számítva kereken az 1938. évi áraik 400.000-szeresére emelkedtek. — ez április l-re vonatkozott — addig a mezőgazdasáerí termeivényefcnél^ a forgalmi árakat alapulvéve az összehasonlításból azt látjuk, hogy a mezőgazdasági termeivények kereken 1,600.000szeres drágulást értek el, egyéb szükségleti cik. kek pedig 2.800 000-szeresi Vagyis a forgalmi árak alapulvételével a mezőgazdasági cikkek drágulásának mértéke majdnem kétszerese a mezőgazdasági termeivények drágulásának. Gyakorlati példákat is fogok felsorolni.