Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-34
125 A nemzetgyűlés 34. ülése 1946. (Az elnöki széket 11 óra 24 perckor Kossa István foglalja el.) Ezzel megszűnik az a káros állapot, hogy politikai, illetve világpolitikai okok és körülmények magának a munkásvédelmi apparátusnak, a mr-nkáevedelem nemzetközi szer^ze+ének a működését annyira befolyásolják és annyira károsítják, mint ahogyan ennek példáját éppe n a világháború idején és annak viharai között láttuk. Igénytelen véleményem szerint ez igen lényeges módosítás, amelyet örömmel kell fogadnunk azért, mert azt hiszem, a munkásvédelem híve és minden barátja ennek a munkaügyi szervezetnek jelentőségét kellően becsüli és kellően taksálja. Mi, a munkásosztály képviselői, ezt az intézményt az elmúlt időkben gyakran bíráltuk, de azért nem tagadjuk meg a jelentőségét, és elismerjük hasznos és áldásos működését a nemzetközi szociálpolitika szempontjából; hi' szén — csak egyetlen körülményre mutatok rá ebben a tekintetben — a munkaügyi hivatal az alatt a negyedszázad alatt, amíg dolgozott, több mint 60 egyezménytervezetet dolgozott ki és több mint 60 egyezménytervezetet cikkely eztek be a különböző országokban, így pl. Magyarországon is. Ezek az egyezménytervezetek vonatkoztak a minimális munkabérekre, az öregségi, rokkantsági biztosításra, az anyavédelemre, a mezőgazdasági munkásság védelmére és így tovább. Mi kénytelenek voltunk a munkásérdekek szempontjából ezeket az egvezményeket bírálni, kénytelenek voltunk ebben a Házban is rámutatni arra- ho^-v maga az'eirésys intézmény nem olyan összetételű, nem olyan szerkezetű, mint ahogyan a munkásérdekek dikltálnák. Leginkább arra murattunk rá, hogy az elmúlt időkben milyen hátrányára volt a munkaügyi hivatalnak például az a körülmény, hogy az egyes országok kormányainak kiküldöittei B f munkáltatók kiküldötteivel együtt majorizálták a munkaügyi hivatal egyes elhatározásait és így azok az egyezmények, azok az haltározatok, amelyek a munkaügyi hivatalban ilyenformán megszülettek, nem jelenthették ennél a szerkezeti összetételnél fogva azt, hogy ott a munkásérdekek kellő mértékben érvényre jussanak. Mindazonáltal taga^haM+lmi -ennek az intézménynek fontossága, jelentősége. Magyarországon természetesen még az is hozzájárult ehhez a helyzethez. îiogy a régi magyar rezsim azokat az egyezményeket, amelyeket becikkelyezett, amelyeket ratifikált, a maga, részéről legtöbbnyire kirakati örvénynek tekintette (Dénes István (pk): így van!) és bizony nagyon-nagyon sok kritika fért ezeknek az egyezményeknek a végrehajtás áh oz. T. Nemzetgyűlés! Ez volt a helyzet és nekünk az a reménységünk, hogy most már a jövőben ezen a téren is valamelyes haladás következik. Ezért is üdvözöljük ezt a javaslatot, mert úgy látjuk, hogy nagyon messzemenő intenciókra, szándékokra mutat a jövőt illetően. Elismeréssel nyugtázzuk azt a tényt is, hogy az Egyesült Nemzeteknek ebben az elhatározásában megnyilvánult az a törekvés, hogy még a békekötés előtt rendbehozzá.k ennek a nemzetiközi munkásvédelmi organizációnak a dolgát, hogy segítsenek eniek a fogyatékosságain. Örömmel üdvözöljük — mint mondottam — különösen a 2. cikknek ezt a negyedik bekezdését, amely azáltal, hogy lehetővé teszi a Munkaügyi Hivatalnak azt, hogy ezentúl ő maga évi május hó 14-én, kedden. 4^5 vehessen fel tagokat, ennek az intézménynek az önkormányzatát, autonómiáját is fokozza és ezzel a fokozott autonómiával is kívánja magát az intézményt szolgálni. Örülünk annak, hogy az új helyzetben a munkaügyi hivatal már rekonstruált, helyrehozott, megerősített szerkezettel élheti azt a hivatást, amelyet be kell töltenie a nemzetközi munkásvédelem terén és azt hisszük, hogy ez a körülmény fel fogja kelteni világszerte a munkásosztály érdeklődését s ha voltak munkásrétegek, amelyek eddig nem tanúsítottak elég nagy érdeklődést ezzel a nemzetközi organizációval szemben, akkor ezek a most életbeléptetett módosítások rá fogják bírni- a munkásságot mindenütt világszerte arra, hogy nagyobb érdeklődést tanúsítsanak eziránt a nemzetközi hivatal iránt és fokozottabb .mértékben kísérjék figyelemmel; nagyobb vonzóerőt fog maga a Hivatal is gyakorolni. Ez az nagyjában, amit ennek a javaslatnak elfogadása érdekében szükségesnek .tartottam elmondani s arra kérek engedelmet, hogy még egy-két szempontra néhány mondattal rámutassak. Arra akarom a t. Házat kérni, gondolja meg, hogy a két háború mérhetetlen szenvedései után elsősorban a világ dolgozói a^ok, akik a hatásos szociálpolitikai védelemre nemcsa,k hogy igényt tarthatnak, hanem akik joggal hivatkozhatnak arra, hogy a nemzetközi szociálpolitikai munka és a munka védelme életszükséglet, bizonyos fokig életmentést jelent a nemzetközi munkásosztály szempontjából. ODénes István (pk): így van!) Gondolják meg, hogy helyre kell hozni a pusztításokat, amelyeket okoztak éppen a világháború ideje alatt történt fokozott kizsákmányolással. Gondoljanak arra, mit jelentett például a militarizált munkaidő és a militarizált munkabér, milyen sebeket ejtett ez a helyzet a munkásosztály testén és ezek a sebek azok, amelyeket majd a nemzetközi szociálpolitikai védelmi tevékenységgel gyógyítani kell. Már a huszonöt esztendővel ezelőtt elfogadott charta, amely a nemzetközi munkásvédelemről szól, nagyon helyesen mutat rá bizonyos szempontokra, amelyek ezt a nemzetközi munka s védelmet annyira szükségessé teszik. Ez a huszonöt esztendővel ezelőtti elhatározás többek között megállapítja (olvassa): »A munkaviszonyokból következik, hogy a népek nagyrésze nagy igazságtalanságnak, nyomornak és nélkülözésnek van kitéve, amiből oly elégületlenség származik, amely a világ "békéjét és összhangját veszélyezteti.« Rámutat arra., hogy a szociálpolitikának, a munkásvédelemnek a fentemlített vezérelve az. hogy a munka ne tekintessék csupán árunak vagy kereskedelmi cikknek. ' •'• -;,""*• Gondoljon a t. Ház végül arra, hogy szervezettség nélkül és szervezett munkásvédelem nélkül a munkásnál, a proletárnál elesettébb társadalmi lény nincs a világon. Nem túlzás, t. Ház, csak éppen tragikusan jellemző, hogy Karl Marx egy alkalommal, amikor példázta a munkás helyzetét, a selyemfonó hernyót hasonlította a bérmunkáshoz. Ez nem túlzás, icéak tragikusan jellemző képlete a sze*rvézet iiélkül, a szociálpolitikai védelem nélkül ^álló munkásnak, csak tragikusan jellemző példázata annak, hogy igenis, az eltaposöttság a társadalmi helyzete a munkásnak, ha ő maga nem védekezik szervezettség útján és ha a társadalom nem védi őt szociálpolitikai intézkedésekkel. .
