Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-34
123 A nemzetgyűlés U. ülése 1946. évi május hó U-én, kedden. M ról van szó, akiket az egyezmény értelmében most már át lehet tenni és nemcsak át lehet tenni, hanem szemben azokkal a magyarokkal, akik egyenlő számban jönnek át, ezektől, mint fölös számban átteendő magyaroktól, még vagyonukat is el lehet kobozni. ,\. - T. Nemzetgyűlés ! Ilven körülmények között azt szeretném ha a külügyminiszter úr itt valóban dokumentálná azt, hogy, amint ő f.mtítette, yaLban egyenlő lé'.számban történik a kiesére lés és ő mi aga tenné m^ar a ta v allatot à-"T*a. hogy az egyezmény V. cikkének (2) bekezdése amely szembeuáll az egyenlő létszámban történő kicserélés elvével, hagyásaik ki a törvényjavaslatból. (Helyeslés és taps a vártonkvvülieknél.y Elnök: A szakasz meg nem támadtatván, elíogidottnak, jelenítem ki. ^Következik a törvényjavaslat 3- §-ának tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 3. §4 felolvasni. Kiss Károly jegyző (felolvassa a 3. §-t.) V Elnök: A 3, .§ meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. (Nagy Vince (pik): Nem fogadjuk el! Fel kell tenni szavazásra!) Ezzel a nemzetgyűlés a 'törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Napirend szerint következik a. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotmánymódosításának becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat targyalusa. Buchinger Manó előadó urat illeti a szó. Buchinger Manó (szd) előadó: T. Ház! A .napirenden lévő törvényjavaslat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotmánymódosításáról és ennek becikkelyezéséről szól. :. Amikor a törvényjavaslatot rövidén ismertetem, méltóztassanak megengedni, hogy rámutassak arrai hogy az első világháború romjain . voltaképpen egyetlenegy jelentős intézmény született meg és ez az úgynevezett Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a munkaügyi hivatal," amely az e l s ° világháború titán megalakult Népszövetség keretében dolgozott. Erről a munkaügyi hivatalról még azt is érdemes megemlíteni, hogy ez a hivatal voltaképpen az elmúlt 25 esztendő alatt, tehát a -. második világháború alatt is folytatta működését, bár bizonyos tekintetben korlátozott mértékben és ez a korlátozás épp annak a következménye volt. hogy a munkaügyi hivatal a Népszövetség kebelén belül alakult, ott is működött és a Népszövetségtől való függősége volt az, ami ennek a különben rendkívül fontos nemzetközi intézménynek nem vált előnyére. Ez a körülmény az, amely ennek az intézménynek bizonyos mértékig való alkotmánymódosítását is szükségessé teszi. Tudniillik annak a ténynek, hogy a munkaügyi hivatal a Népszövetség kebelében élt, velejárója volt az, hogy azok a világpolitikai hullámzások, amelyeknek az elmúlt időkben tanúi voltunk, erre az intézményre, ennek a működésére is kihatottak és bizonyos fokig akadályozták is magának a munkaügyi hivatalnak a műköi'Jését. Voltak ugyanis államok, amelyek világpolitikai, külpolitikai okokból már 25 esztendővel ezelőtt sem csatlakoztak a munkaügyi hivatalhoz; viszont voltak azután államok, amelyek az elmúlt időszakban ugyan tagja volt a hivatalnak és amely az 1921: közi, a szociálpolitikai védelem tekintetében rendkívül fontos intézménynek, de a második világháború idején ettől az intézménytől eltávolodtak, azt otthagyták. Otthagyta például Olaszország, amikor a második világháború kitört, Magyarország pedig, amely ugyancsak tagja volt a hivatalnak és amely az 1921: XA-XIU. te. formájában a munkaügyi hivatalhoz annakidején csatlakozott, a hitlerizmushoz való szerencsétlen sodródás idején és különösen a második világháború kezdetén ugyanesadí elhagyta a munkaügyi hivatalt. T. Ház! Ez mutatja, milyen káros körülmeny volt az, hogy a munkaügyi hivatal a ísepszövetséggel így, ebben a tormájában ősz* sze volt kapcsolva. Erre különben a törvényjavaslat indokolása is nagyon helyesen rámutat, amikor a többi közt azt mondja (olvassa): »A kétféle tagsági minőségnek« — már mint a Népszövetséghez való tartozásnak és a munkaügyi hivatalban való tagságnak — »ez az egymáshoz kapcsolása . a gyakorlatban nem vált be. mert bár a Nemzetek Szövetségének minden tagja szívesen vállalta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagságát, viszont több állam politikai okokból nem kívánt a. Nem« zcték Szövetségéhez csatlakozni vagy az együttműködést vele folytatni, de ugyanakkor célszerűnek találta, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek hatalmi törekvéseket nem érintő tevékenységében résztvegyen. A Nemzetek Szövetségéből való kilépése óta többek közt Magyarországnak is ez volt a helyzete.« Aiiiint ebből az indokolásból is kitűnik tehát, az á körülmény, hogy a Népszövetség és a munkaügyi hivatal szervezetileg egymástól függöttek. az egész nemzetközi munkásvédelmi problémának nem volt előnyére. Ennek az állapotnak megváltoziatását célozza bizonyötí mértékig az az okmány, amely a munkaügyi hivatal alkotmányát módosítja és amelyet most a mi törvényhozásunk is készül elfogadni, illetve beeikkelyezni. . . r '. Engedjék meg, hogy egy-két adattal egészen röviden rámutassak ennek a módo r ításuak a histórikumára : is. A második világháború után a szövetségesek 1945. június 26-án San-Pranciscóbar) megalkották &z Jiîgfvesiilt Nemzetek alapokmányát, és ebben többek közötí kimondták azt is, hogy nemzetközi szervezetet is létés^s^uek a tarsadaíomügyi nemzetközi együttműködés céljaira. Az Egyesül., Nemzetet a'anokmánvának ezt az elhatározását követte 1945. október 15-én, Parisban, a Nemzetközi Munkaügyi Értekezlet 27. ülésszaka, amely 1945. november 5-én elhatározta a munkaügyi hivatal alkotmányának módosítását is. Ezt nevezik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotmánymódosítása 1945. évi okmányának. Ezt az okmányt kívánja a törvényjavaslat magáévá tenni és ebben a formában a magyar törvénytárban is beeikkelyezni. ; Másra az okmány hat, cikkből áll. Az egész szöveg lényege a 2. cikk, illetve annak 4. bekezdése- A 2. cikk 2. és 3. bekezdése szerint a munkaügyi hivatalnak ezentúl tagjai lesznek azok az államok, amelyek 1945. november 1-én tagjai voltak, valamint azok az államok» amelyek eredeti tasrjai voltak, és ismét felvételüket kérik. Végül — és ez a legjelentősebb módosítás — ennek a 2. cikknek 4. bekezdése azt mondja, hogy maga a munkaügyi hivatal is felvehet tagokat. Ez azt jelenti, hogy ezentúl a munkaügyi hivatal tagsága nem kötelezi az illető államot, az illető kormányt arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének is tagja legyen.
