Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-50
959 A nemzetgyűlés 50. ülése 1946. dig ez is fontos lenne!) sőt bátor vagyok arra utalni, hogy a pénzügyminiszter úrtól még egyáltalában nem kaptunk expozét inosí, már másfél esztendeje arról, hogy amennyiben megindul a magyar gazdasági élet, mely szükségletek elsőrendűét, melyek másodrendűek és így tovább (Vásáry József (msz): Nem érdekli őket!) és hogy a legsürgősebb feladatok megoldása, nevezetesen a vasutak, a. posta, a távíró, vagy a középületek restaurálása, tudományos intézeteink helyrehozása, á kórházak átalakítása és — amit első helyien kell mondani — a mezőgazdaság aíimentálása, amely ma már legnagyobb részben olyannak látszik, miint amikor egy gyenge palántát a száraz talajra kiültetünk, milyen sorrendben fog megtörténni. • Abszolúte távol áll tőlem annaík; gondolata, hogy a pénzügyminiszter urat ebben a tekintetben mulasztással óhajtanám terhelni, (Zaj a szabadságpárton.) mert hiszen nincs még költségvetésünk, a pénzügyminisztert úr pedig csak a költségvetés során liehet abban t a helyzetben. (Ügy van! a kisgazdapárton.) hogy feltárja, melyek az elsőrendű és melyek a másodrendű szükségletek, hogy módjában álljon a törvényhozásnak megállapítani, hogy ezek között első helyre kell-e tenni a szénbányák és az elelkitromos művek államosí iásat, vagy pedig a második helyre. Nem lévén litt az illetékes miniszter úr, az előadó úrhoz intézem azt a kérelmet, hogy mivel ezek a kéndések nagyon lényegesek és nagyon fontosak, és szükséges, hogy olyképpen oldassanak meg, hogy .Magyarország költségvetésének s Lab il voltát semmi vonatkozásban sem érintsék, (Egy hang a szabadságpárton: A nemzet becsületét se érintsék!) ezt a törvényt csak akkor hajtsa végre, illetőleg ennek alapján a villamos üzelmeket csak akkor vegye birtokba, ha a vételár ki van fizetve. (Lévay Zoltán (rnsz): Akkor, ha fedezet lesz rá!) Ezzel teljesen egyenértékű az, ha megfelelő fedezettel rendelkezik. A lényeg azonban egészen közönséges nyelven kimondva az. hogv a vételár ki legyen fizetve. Ezt a kérelmet szeretném ? miiniszter úr tudomására, hozni. (Taps a kisgazdapárt és a szabadságpárt soraiban.) Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Vajdia Imre (szád) előadó: T. Nemzetgyűlés! Enneka vita alatt álló fejezetnek a második bekezdése a^következőképpen szól (olvassa): »A (kártalanításról külön törvény rendelkezik. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot az iparügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve a jelen törvény hatálybalépésétől számított négy hónap alatt köteles a nemzetgyűléshez benyújtani.« Azt hiszem, a felvetett kérdést egyáltalán nem lenne időszerű most megvitatni, Időszerű és célszerű lesz akkor (Lévay Zoltán (msz): Ha lesz pénz!), amikor'a kártalanításról szóló törvényjavaslat itt fekszik a Ház előtt. Errevonatkozólag a törvényjavaslat imperative renjdelkezik : az iparügyi • miniszter köteles a törvény hatálybalépésétől számított négy hónapon belül javaslattal jönni a nemzetgyűlés elé. A szénbányászat államosításáról szóló törvény már régebben életbelépett. Ott is ez a négyhónapos határidő van. Nyilvánvalóan rövidesen alkalma lesz a nemzetgyűlésnek a kártalanítás kérdésével részleteiben is foglalkozni és nézetem szerint kétségtelen, hogy évi augusztus hó 9-én, pénteken. 960 azok az alapelvek, amelyek a nemzetgyűlést a szénbányászat államosításának kártalanításával (kapcsolatban vezetni fogják, változatlanul alkalmaztatnak majd az elektromos gazdálkodásnál is: Ezek szerint az alapelvekkel és az ezekkel kapcsolatos pénzügyi kérdésekkel nyilvánvalóan rövidesen foglalkozni fog majd a nemzetgyűlés. A törvényjavaslat szellemével és a nemzetgyűlésnek az eddigi vitában megnyilvánult akaratával azonban teljesen ellenkeznék az, ha ennek a törvénynek végrehajtása arra az időpontra ihaiaisztatnék el, amikor a kártalanítási már befejezést nyert, ; vagy csak — mint ahogyan a képviselő úr mondotta — biztosíttatott. Ez a kifejezés gazdasági ^értelemben messzemenő konzekvenciákkal jár. Én tehát, mint előadó, arra kérem a Nem' zetgyűlést, hogv ezt a szöveget változatlanul elfogadni méltóztassék. Ezzel az elfogadássá,! ezenkívül dokumentálja a Nemzetgyűlés 1 azt, amit a vita során már amúgy is kifejezésre juttatott, hogy nem kívánja a kártalanítás életbeléptét a. törvény életbeléptével valahogy összekö'tni. (Taps.) Elnök: Méltóztatnak a 14. §-t változatlan szövegben elfogadni*? (Igen!) Elfogadottnak jelentem ki. Következik a IV- fejezet, a 15. $ tárgyalása. Kérem a jegyző urat» szíveskedjék azt v felolvasni. Vörös Vince jegyző (felolvassa a 15. §-t). Elnök: Szólásra jelentkezett? Vörös Vince jegyző: Gróh József. Gróh József (kg): T. Nemzetgyűlés! E § (2) bekezdése amilyen egyszerű, éppen olyan rendkívül nagy nehézségeket foglal magában. A«z állam a közelmúltban átvette a birtokokat, az erdőket 1 , átvette a szénbányákat és most átveszi az elektromos műveket. De egészen bizonytalan az a kérdés, hogy az állam, mint jogutód mennyiben felelős a jogelőd tartozásaiért Ha ilyen üzleti tevékenységet magánosok fejtenek ki, a jogkérdés egészen' tiszta. Aki átvesz egy hitbizománytt. egy magánbirtokot vagy egy ipari üzemet, uiint jogutód felelős a jogelőd tartozásaiért. Ilyen rendelkezés sem a 600/1945. számú földbirtokrendező miniszteri rendeletben, sem a szénbányászatról szóló törvényben, sem pedig eb-' ben a szakaszban nincs. Itt az van, hogy amennyiben az állam átveszi a tisztviselőttiszteletben tartja annak szerzett jogait, akit pedig nem vesz át, annak jogai korábbi munkaadójával szemben az általános masránjoer szabálylai szerint hatályban maradnak. Méltóztassék: mérlegre tenni, hogy ez nagyon sok ezer, talán azt mondhatnám, sok tízezer embernek rendkívüli nagy jogbizonytalanságotr szegénységet és nyomorúságot jelent, Hf, ugyanis valakinek elveszik a bányáját és nem veszik át az alkalmazottait ós visszamaradnak neki a mérnökei, bányamunkásai, nyugdíjasai, kegydíjasai, az éppen úgy, mint az a földbirtokos,- akinek elvették a földbirtokát és hasonlóképp visszamaradtak az ilyen alkalmazottai, a gazdasági lehetetlenülés következtében nincs abban a helyzetben, hogy alkalmazottait fizesse, az állam pedig a tör. vény szerint nem felelős a jogelőd tartozásaiért. Ennek következtében előáll az a hely-
