Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-49

911 . ^4 nemzetgyűlés 49. ülése 19Í6. évi sara. Míg a dolgozók, a bányamunkások, az erőtelepek dolgozói és a nehézipari munkásság is mérhetetlen áldozatot hoz az újjáépítés érdekében.^ addig ennek -az áldozatnak még csak •az árnyékát sem láttuk az ellenkező oldalon. Éppen ezért a. baloldali blokk követelése alapján és a márciusi Programm alapján örömmel vesszük, hogy az államosítás törvénye' most már megvalósul a villamosság vonalán, azonban szükségesnek látjuk nyomatékosan .Hangsúlyozni azt, hogy a villanytelepek államosítása után most már döntő fontosságú a bankok állami ellenőrzés alá helyezése és döntő fontosságú annak <a,

r bizonyos három nehézipari gócnak feltétlen és gyors állami kezelésbe vétele is. Hogy az államosítás' mit jelent a magyar nemzetgazdaságban, ezzel kapcsolatban hónapokkal ezelőtt még voltak viták. Azok a vélemények, amelyek a magántőke nem elegendő aktivitását vagy esetleges hátrahúzódását hangoztatták, bizonyos mértékben igazaknak bizony ultaik, azok a vélemények azonban, amelyek szerint az újjáépítés terheit az állam nem képes viselni és a vállalatok mozgékonysága nem foigl lépést tartani a különböző magánvállalatokkal, teljességgel hamisaknak bizonyultak. Az államosításisal a szénbányák vonalán már eddig olyan eredményeket lehetett elérni, amilyeneket egyéb körülmények .között lehetetlenség Jett volna elérni. Hogy mást ne mondjak: a széntermelés

1 rohamosan emelkedett az állami kezelésbevétel következtében és a nyarankint beálló szokásos visszaesés a széntermelésben ebiben az évben nem ^ érte el azt a mértéket, amelyet a statisztikai adatok alapján 15—20 évre visszamenően láttunk a békebeli széngazdálkodás idején. Annak ellenére, hogy a bányatelepi munkásnak a mai viszonyok (között inkább lett volna oka falura menni aratni, vagy részeisimunkát vállalni, hogy ezáltal-is nagyobb kenyeret biztosítson magának, mint amekkorát most még adhatunk neki. Az államosítás eredményei tehát eddig igen biztatóak. Azok a hatalmas átszervezési munkák, amelyek a szénbányászat terén éppen folyamatban vannak, igazolják azt, hogy, ha Ttentábilisan, ha a nemzet szempontjából olosóa észszerűen akarunk termelni, akkor az energiagazdaság, a bánya frontján az államosításra feltétlenül szükség van. Az államosítás így túljutott az első nagy teherpróbán és beigazolta létjogosultságát és helyességét. De természetesen hiába dolgozik a bánya ós hiába dolgoznak az erőteleplek, ha a többi döntő fontosságú kulesipar és a finanszírozás munkálatait lebonyolító bankkörök munkája nincs hasonlóképpen a nCtmzet érdekeinek teljes mértékben alávetve. Természetesen kezdetben vannak nehézségek, hiszen a megoldatlan problémáik tömkelegével együtt kerülnek a bányák és a többi ipartelepek az állam tulajdonába, azonban ezeket a problémákat olymódon és olyan tempóban oldották meg, amelyenre talán a fürge magángazdálkodás sem lett volna képes. És ha okát nézzük, hogy ezeknek a gazdasági reformoknak a végrehajtása miéw-. megy ilyen vontatottan, akkor lehetetlen fel nem ismernünk azt, hogy bizonyos tőkés érdekeltségek akadályozó nyomása mutatkozik itt meg, Ennek a nyomásnak megvan a maga hatása mind politikai, mind gazdasági életünkre és meglehetősen erős módon akadályozza a gazdasági talpraállítás végrehajtásához szükséaugusztus hó 8-án, csütörtökön. 912 ges reformokat. Éppen ezért bizonyos tapasztalatok vannak már eddig is az államosítással kapcsolatban. Ha ezekből a tapasztalatokból leszűrjük a tanulságokat, akkor azt találjuk hogy üaz i államosítási feltétlenül kedvezően hatott a magyar újjáépítésre és mondhatjuk, hogy a széntermelés vonalán megmentette a magyar ipart. Ilyen meggondolás alapján szükségesnek látjuk most már mind ennek, (mfrad! H

r még esedékes törvényjavaslatoknak gyors és egyszersmiindenkorra való megszavazását. A dolgozók ebben a folyamatban hősiesen vették ki részüket, a munkából. Olyan terheket kellett yállalniok, amilyeneket legalább is bányászati vonalon senkinek 'másnak, mint az államnak kedvéért a dolgozók nem vállaltak volna. Amikor nehézségek s akár az élelmezés, akár a fizetés, akár a műszaki ellátás terén hiányok voltak, ezt az emberi akarat, a jószándék, a munkásság és a velük dolgozó haladó szellemű vezetők öntudata mind képes volt kiegyensúlyozni. Ennek köszönhetjük azt, hogy széntermelésünk ma ilyen komoly eredményeket tud felmutatná. Ez a törvényjavaslat tehát a második kó-. moly lépés az állámoisítás frontján. Mi még várjuk a harmadik és negyedik lépést, a biankók és a kulcsiparok államosítását, hogy végre — azt szeretnénk — legyünk túl a kezdetnek, ezen a primitív nehézségein. Ez bizonytalanságban tartja az egész közgazdaságot, tisztázatlanná teszi a személyi hovatartozást, a vállalatok közti viszonyt, nehézkessé teszi még az egésznek pénzügyi fánanszirozását is, tehát legfőbb ideje és a magyar demokráciának) elsők rangú érdeke az, hogy most már az államosítás folyamata gyorsan leperegjen. Azokat az elveket, amelyeknek alapján ez a törvényjavaslat készült, teljes egészében helyesnek tartjuk. Ez a törvény egyrészt rendet teremt a magyar energiagazdálkodásban, másrészt pedig a falvak felé a kis városok kis ipartelepei és kisiparosai felé végre elviszi az életet adó villanyáramot és ezzel a magyar demokrácia ipari fejlődésének komoly alapjait rakja le. Mi a magunk részéről, a kommunistapárt részéről a villamosművefc energiatelepeinek és. távvezletekéinek < állami tulajdonba vételéről' szóló törvényjavaslatot örömmel fogadjuk,' — kissé fájlaljuk, hogy talán lassan készült, azonban reméljük, hogy ezt a Ms késést a többi törvényjavaslat nagyobb tempója majd ki fogja pótolni — s a magunk részéről a törvényjavaslatot elfogadjuk. (Helyeslés és taps a kommunista- és u szociáldemokratapárt oldalán.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szónokok közülj Vörös Vince jegyző: Jancseçz Imre! Jancsecz Imre (szd): T. Nemzetgyűlés! Amikor pártom részéről az előttünk fekvő törvény javaslathoz hozzászólni kívánok, akJtor a villanyszerelőmunkás beszél itt belőlem, az a villanyszerelő munkás, aki teljes egészében át tudja érezni, mit fog jeltenteni ez a törvényjavaslat a magyar gazdasági életben. A javaslatban a magyar köztársasági kormány gazdaságpolitikájának természetes fejlődését látom. A- bányák államosítása után,' mint ahogy már az 1946:XIII. tc.-ben meghatározták és ebben a törvényjavaslatban is leszögezték, a magyar köztársasági kormány a? energiatele-