Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-49
913 r A nemzetgyűlés 49. ülése 1916. évi pek és távvezetékek mindama részéit, amelyek . meghatározott kilowattamperen vagy kilovolton félül szolgáltatnak áramot, köztulaj doniba» állami tulajdonná kívánja venni. T. Nemzetgyűlés! Mindezek a vállalatok» amelyek a tőkén . keresztül létesültek, a tőke segítségévei! kelteÈ életre, így tehát a hazai villamosítás is elsősorban azit tartotta szem ellőtt, hogy a befektetett tőkét miinél gyorsabban és minél gazdaságosabban kamaitozíiasisia. Ennek következményié volt, hogy a naigy töimeg mind a inai napig az emberi kultúra eme hatalmas vívmányából nem tudta kivenni a maga részét és abiból számára csak morzsák jutottak. Ez okozta hosszú időm át és okozza még ma is azt, hogy a magyar energia használása, fogyasztása a kereseti viszonyokihoz képest szinte megifizíethetetlenül drága. Ha megnézzük a magyar villamosság történetét és térképét, azonnal látjuk, hogy ez a fejlődés csak a hasznot tartotta szem előtt és a »nagyfeszültségű hálózat gondosam elkerülte mindama országrészeiket, amelyek más országrészekkel szemben vagyonilag gazdaságilag gyengébbek voltak. Ak országnak: nagy vidékei, egész nagy vármegyék, egész országrészek ma sem élvezik az emberi kultúrának emíe áldását. Mi a villamosúm vek és távvezetékek államosításától várjuk mindeme hiányosságok megszűnését, amelyek eddig a magyar vtillamosenergia ellátás terén • mutatkoztak, mert e törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után < az államnak nem a profit lesz a főszempontja, hanem az, hogy az ország és a laíkos. ság érdekeinek szem elő-tt tartásával építse ki a r maga távvezetékeit és a magyar nép széle» rétegeit kapcsolja be az emberi kultúrának nélkülözhetetlen kellékébe. T. Nemzetgyűlés! Nem véletlen az, hogy a nyugati népek, Hollandia, Dánia és a többi nyugati kultúrállam parasztságának élettartama sokkal hosszabb a mi parasztságunkénál. Nem véletlen az, hogy a holland paraszt hatvanéves korában sem használódott úgy el. mint a magyar paraszt ötvenéves korában. Meg kell ugyanis állapítanunk, hogy a nyugati népeknek évtizedek óta rendelkezésükre áll az emberi kultúra eme nagy kincse, ez a nagy segítség, amely az emberi munkát és az emberi gyötrelmet megváltja. Ez az oka annak, hogy a nyugati népek emberei nem használódnak el olyan hamar, mint .a magyar nép. Nem tűrhető tovább, hogy egyéni vagy bizonyos tőkés érdekek haszna szabja meg azt, hogy lenn a falun vagy a külvárosban hiányozzék-e a villamos energia, amelyet pedig a kultúrember nem nélkülözhet. Nem tűrhető az, hogy a falut a távvezeték elkerülje csupán azért, mert a falu szegény. De sok esetben a távvezeték nem is kerüli el a községet, csak minthogy a falu szegény és ott nem érdemes elosztóhálózatot építeni, a falun keresztül halaldló távvezetékből nem vezetik le az áramot a leágazó vezetékek, csupán azért, mert ott a vállalkozás, illetve csoportosulás nem találja meg befektetett tőkéjének megfelelő kamatait. Az sem tűrhető tovább, hogy a falu szegény népe, amelyet a villamosáram elkerül, sötétségben éljen és a magyar anyák petróleumlámpa és mécses mellett szüljék az új magyarokat. Nem tűrhető, hogy csupán kapitalista érdekből elkerülje a falut a villamos áram és az orvos a sokszor súlyosan sérült NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ II. augusztus hó 8-án, csütörtökön. 914 magyar mezőgazdasági munkást petróleumlámpánál legyen kénytelen megoperálni. De nemcsak a mezőgazdasági lakosságnak, hanem a magyar kisiparnak és különösen a háziiparnak sem mindegy az, hogy milyen áru és milyen mennyiségű áramot kap, rend'elkezik-e olcsó villamosárammal, hogy ki tudjon fejlődni, mint ahogyan Európa többi népeinél kifejlődött a háziipar és a kisipar. Ha az államosításról szóló törvény nem rendezi ezt a kérdést, nehezen képzelhető, hogy a kisipar kifejlődjék a faluban, a városi gócoktól és a villany telepektől messzeeső falvakban. Nehezen képzelhető, hogy a kisipar villamosenergia nélkül fejlőidnek és a kisiparnál is pontosan megállapítható az, ami a mezőgazdaságban megállapítható Volt: a villamosenergia drága és nem hozzáférhető volta miatt a kisiparos kénytelen a villamosgépet nélkülözni és. ezért a villamosgéppel versenyre kelni, önmagát és a vele dolgozó ipari munkást zsákmányolja ki, úgy, hogy látástól vakulásig dolgozva próbálja pótolni a termelésben azt. amit az olcsói és bőséges villanyárammal könnyen elérhetne. Igen t. Nemzetgyűlés! Ahol a nép, a közületek be-tudtak avatkozni a dologba és nyomásit tudtak gyakorolni a községre és városra, ahol — amint előttem szólott igen t. képviselőtársaim már megemlítették — a közösség saját kezeléséibe vette a villamosenergiatermelő telepeket és saját kezelésébe vette az elosztóhálózatot is, ott bizonyos fokig^ olcsóbbá és észszerűbbé tudták tenni a villamosáram használatát, a villamosáram fogyasztását. A magyar villamos szakmával foglalkozó szakemberek régi álma és régi vágya: megvalósítani az úgynevezett északi gyüjtősínt. Ez az északi gyüjtősín, amely egy nagy táyvezetékhálózat volna, országunk északi részét 'fogná össze, kiindulna a részben már meglévő hálózatokból Magyaróvártól és a Győr—Budapest—Mátra—Miskolc-vonalon haladna. Országunknak ez a legjobban iparosodott része és ha az államosítás útján megvalósulhat ez r az északi gyüjitősín, akkor ennek az. országrésznek iparosodása is tökéletesen kifejlődhetik, lehetővé válik az, hogy az említett helységek közé iktatott falvakban, a közbeiktatott területeken, ahol ma még nem halad e\ az^ országos nagyfeszültségű hálózat, szintén kiépüljön a magyar ipar. Igen t. Nemzetgyűlés! Magyarországon mindig súlyosan számított a termelésnél, hogy mibe kerül az energia, A legolcsóbb és a leghozzáférhetőbb energia Budapesten volt. És nagyon érdekes megfigyelni, hogy ugyan.azt a villamosenergiát, amelyet Budapest székesfőváros Elektromos Művei termelnek, csak azért, mert a transzformátorok átveszik, a szomszédos városokban, a peremvárosokban a Phöbus és a különböző pestkörnyéki villamostársaságok sokszor két és félszeres áron adják tovább. Ez is mutatja azt, mennyire fontos, hogy az energiatermelés állami kezelésbe kerüljön és az energiát szolgáltató fővezetékek szintén állami kezelésbe kerüljenek. . Egy későbbi, távolabbi lépésnek kell következnie, éspedig abban az irányban, hogy az elosztóhálózatok is állami kezelésbe kerüljenek. Nem tűrhető el az, hogy a központon túl, ahogyan .az ember halad kifelé, a peremvárosok felé, min58
