Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-49

893 A nemzetgyűlés 49. ülése Í9áö. évi augusztus hó 8-án, csütörtökön. 894 gazéfxpárton.) nyujiteunik számára teljes befelr tetési és mozgási lehetőséget abban a keretben, amelyet az országos energiagazdálkodás, tehát egy tervszerű gazdálkodás nyújt, abban a ke­retben, amely óriási lehetőségekre nyújt .al­kalmat. Azzal tehát, hogy a fennálló orszá­gos jelentőségű közhasználatú villamosműve ket és nagyobb távvezetékeket államosítjuk, és azzal, hogy az energiagazdálkodást tervszerűen az állam kezébe adjuk, nem kapcsoljuk ki ia jövőben és a jövőre vonatkozóan semilyen té" ren a^ magántőkének kezdeményező, befektetési lehetőségeit. Várjuk ezt a magántőkét! A ta­pasztalat fogja megmutatni, hogy milyen mér­tékben jön a várt magántőke, milyen mértékben jelentkezik és látja el ezt a feladatot, amely­nek ellátása múlhatatlan és halaszthatatlan. Ismertetni kívánom most még t. Nemzet­gyűlés, a törvény javaslatnak főbb alapelveit. A törvény javaslat elsősorban a 20.000 kilo" voltamperen felüli energiatelepeket államo­sítja. Államosítja imperativ jelleggel, tehát. úgy, hogy államosítani kell és lehetőséget ad az államosításra, ott, _ ahol^ a közhasználatú villamostelep nem teljes mértékben .kapcsoló­dik be a fogyasztói hálózatba. Tehát ott, ahol a közhasználatú villamosteleppel másfaj ta ipari problémák függnek Össze, lehetőséget ad az államosításra, de nem hajtja azt rögtön végre. À bizottságiban ez a probléma ~ hosszabb vitára adott alkalmát. Ennek a vitának a ke­retében igyekeztünk tisztázni azt is, amire az előbb voltam bátor már utalni,,,• hogy az or­szág Ipari fejlesztésének érdekében mindent megteszünk, hogy a magántőke építkezési le­hetőségei ne korlátozhassanak. Ezért intézkedett a törvényjavaslat oly' módon,' hogy egyes energiatelepeknek állam o­'íítását csak lehetővé teszi, de nem írja elő már mostan kötelező módon. Az iparügyi mi­nisztériumnak, a kormánynak kezében van az a jog, hogy amennyiben az a programm, amely most előtte fekszik meg nem valósul, ameny­nyiben a magántőke nem teljesíti azokat az Ígéreteket, vagy azokat a. kilátásokat nem való­sítja meg, amelyeket ma elénk vázolt, ott' is az államosításhoz nyúlunk, ahol ettől ma még Tartózkodunk. • Ugyanez áll elvben a nagyobb feszültségű távvezetékekre vonatkozólag. És itt meg kell jegyeznem, t. Nemzetgyűlés, hogy ezen a té­. ren a tennivalók még sokkal nagyobbak, még sokkal átfoigóbbak, mint az energiatelepek újjáépítésénél, mert országos jelentőségű táv­vezetékünk alig van. Nagyfeszültségű, orszá­gos jelentőségű távvezetékünk nincs, ezeket kiépíteni egy sóikkal elsődlegesebb feladat még, és itt is lehetőséget adunk arra, hogy amennyiben e törvényjavaslat elfogadása és életbelépése után jelentkezik vállalkozó szel­lem, amely távvezetékeket, elosztóhálózatokat kíván létesíteni, úgy azokat az államosításból, kivesszük. Kívülmarad az államosításon! természete­sen a legnagyobb közületi mű, amely jelentő­ségénél fogva beleesnék, de amelynek gazdál­kodása tekintetében nem táplálunk kételyt, amely tehát ugyanolyan mértékben honorálja a közszempontokat, mint ezt az állami gazdál­kodás teszi: Budapest Székesfőváros Elektro­mos Müveinek jelenleg fennálló vagy kiépülő telepei. Az energiatelepeknek és távvezetékeknek háramlására vonatkozólag az 1931 :XVI. tör­vénycikkel kapcsolatban már voltam bátor né­hány szót mondani. Ez a törvénycikk alapjá­ban változtatja meg az azzal alkotott helyze­tet, mert ez a törvénycikk kimondja, hogy a háramlás vagy megváltás révén a községek birtokába jutó elektromos berendezések az ál­lam kezébe jutnak megváltás, kártalanítás ellenében. Ezután következik, t. Nemzetgyűlés, egy sor fejezet, amely mindazt igyekszik biztosí­tani, hogy először is a háború alatt szenvedett károk, a korábbi időkben elkövetett mulasztá­sok helyreállíttassanak, reparáltassanak, hosy egységesen állhasson villamosáram az ország egész területén rendelkezésre. Helyre kell állítani a károkat, üzemképes állapotba kel! helyezni a telepeket és távveze­tékeket, bővíteni kell ott, ahol erre a bővítésre okvetlenül szükség van, korszerűsíteni kell, ahol elavultak a telepek. À törvény mind ezt a feladatot átengedi a magántőkének, ha az vállalja, de az állam vállalja magára ott, ahol a magántőke erre a feladatra nem alkalmas vágy nem képes. Az első szempont ugy_anis> amelyet figyelemben részesít és amelyet ér­vényre juttat ez a törvény, és érvényre is kell bogy juttasson, az, hogy az egész országot el­lássa villamos árammal. A villamosítási járulékokról már az előbb voltam bátor beszámolni. Ennél a törvénynél is éppen úgy» mint a szénbányászat államosí­tásáról szóló törvénynél, fontos szereoet ját­szik a kártalanítás kérdése. Itt is ugyanarra az álláspontra helyezkedik a törvény, mint amelyre a szénbányászat államosításánál he­lyezkedett a nemzetgyűlés. Elvben kimondja a kártalanítást. Kimondja ezt a kártalanítást az államosított, energiaműveknek a tulajdo­nára, de kimondja a kártalanítást a községek­től átvett háramlási.és megváltási jogokra vo­natkozólag is. Es hogy mennyire komolyan veszi ezt a kártalanítási elvet ez a törvény­javaslat, azt 'az mutatja a legjobban, hogy na­gyon vigyáz arra, ne vegyen át olyan üze­meket, olyan telepeket és távvezetékeket, ame­lyek nem szolgálják a köz érdekeit, amelyekre közszempontból nincsen szükség, mert semmi­képpen sem akarja az állam háztartását feles­leges kiadásokkal terhelni. A munkavállalóik védelme olyan fejezet a törvényben, amelyre csak azt mondhatom, hogy magától értetődő jogokat biztosít a mun­kavállalóknak. Magától értetődő ténv> hogy ott,, ahol az állam az államosítás^ kapcsán át­veszi a munkavállalókat, a munkásokat, azok­nak szerzett jogait teljes mértékben respek­tálják. Két intézményt létesít ez a törvényjavas­lat és mindkettő igen nagyjelentőségű. Az egyik az Országos Villamos Energiagazdasági Tanács. Ezt energiagazdasági szakemberekből állítja össze a kormány. A bizottság javaslata szerint elnökét az iparügyi miniszter javasla­tára nevezik ki, az egyik alelnökre vonatkozó­lag az iparügyi miniszter a közlekedési mi­niszterrel egyetértésben* a másik alelnökre vonatkozólag pedig Budapest székesfőváros polgármestere tesz javaslatot a miniszter­elnöknek, a tanács tagjait pedig — közülük kettőt a földmívelésügyi miniszterrel egyat­értŐleg — az iparügyi miniszter nevezi ki. Te­hát az egész tanács összeállításában féltő gónd'dál voltunk azon, hogy mindenki, akinek része van az ország energiagazdálkodásában,

Next

/
Oldalképek
Tartalom