Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-49

893 A nemzetgyűlés 49. ülése Í9áö. évi augusztus hó 8-án, csütörtökön. 894 gazéfxpárton.) nyujiteunik számára teljes befelr tetési és mozgási lehetőséget abban a keretben, amelyet az országos energiagazdálkodás, tehát egy tervszerű gazdálkodás nyújt, abban a keretben, amely óriási lehetőségekre nyújt .alkalmat. Azzal tehát, hogy a fennálló országos jelentőségű közhasználatú villamosműve ket és nagyobb távvezetékeket államosítjuk, és azzal, hogy az energiagazdálkodást tervszerűen az állam kezébe adjuk, nem kapcsoljuk ki ia jövőben és a jövőre vonatkozóan semilyen té" ren a^ magántőkének kezdeményező, befektetési lehetőségeit. Várjuk ezt a magántőkét! A tapasztalat fogja megmutatni, hogy milyen mértékben jön a várt magántőke, milyen mértékben jelentkezik és látja el ezt a feladatot, amelynek ellátása múlhatatlan és halaszthatatlan. Ismertetni kívánom most még t. Nemzetgyűlés, a törvény javaslatnak főbb alapelveit. A törvény javaslat elsősorban a 20.000 kilo" voltamperen felüli energiatelepeket államosítja. Államosítja imperativ jelleggel, tehát. úgy, hogy államosítani kell és lehetőséget ad az államosításra, ott, _ ahol^ a közhasználatú villamostelep nem teljes mértékben .kapcsolódik be a fogyasztói hálózatba. Tehát ott, ahol a közhasználatú villamosteleppel másfaj ta ipari problémák függnek Össze, lehetőséget ad az államosításra, de nem hajtja azt rögtön végre. À bizottságiban ez a probléma ~ hosszabb vitára adott alkalmát. Ennek a vitának a keretében igyekeztünk tisztázni azt is, amire az előbb voltam bátor már utalni,,,• hogy az ország Ipari fejlesztésének érdekében mindent megteszünk, hogy a magántőke építkezési lehetőségei ne korlátozhassanak. Ezért intézkedett a törvényjavaslat oly' módon,' hogy egyes energiatelepeknek állam o'íítását csak lehetővé teszi, de nem írja elő már mostan kötelező módon. Az iparügyi minisztériumnak, a kormánynak kezében van az a jog, hogy amennyiben az a programm, amely most előtte fekszik meg nem valósul, amenynyiben a magántőke nem teljesíti azokat az Ígéreteket, vagy azokat a. kilátásokat nem valósítja meg, amelyeket ma elénk vázolt, ott' is az államosításhoz nyúlunk, ahol ettől ma még Tartózkodunk. • Ugyanez áll elvben a nagyobb feszültségű távvezetékekre vonatkozólag. És itt meg kell jegyeznem, t. Nemzetgyűlés, hogy ezen a té. ren a tennivalók még sokkal nagyobbak, még sokkal átfoigóbbak, mint az energiatelepek újjáépítésénél, mert országos jelentőségű távvezetékünk alig van. Nagyfeszültségű, országos jelentőségű távvezetékünk nincs, ezeket kiépíteni egy sóikkal elsődlegesebb feladat még, és itt is lehetőséget adunk arra, hogy amennyiben e törvényjavaslat elfogadása és életbelépése után jelentkezik vállalkozó szellem, amely távvezetékeket, elosztóhálózatokat kíván létesíteni, úgy azokat az államosításból, kivesszük. Kívülmarad az államosításon! természetesen a legnagyobb közületi mű, amely jelentőségénél fogva beleesnék, de amelynek gazdálkodása tekintetében nem táplálunk kételyt, amely tehát ugyanolyan mértékben honorálja a közszempontokat, mint ezt az állami gazdálkodás teszi: Budapest Székesfőváros Elektromos Müveinek jelenleg fennálló vagy kiépülő telepei. Az energiatelepeknek és távvezetékeknek háramlására vonatkozólag az 1931 :XVI. törvénycikkel kapcsolatban már voltam bátor néhány szót mondani. Ez a törvénycikk alapjában változtatja meg az azzal alkotott helyzetet, mert ez a törvénycikk kimondja, hogy a háramlás vagy megváltás révén a községek birtokába jutó elektromos berendezések az állam kezébe jutnak megváltás, kártalanítás ellenében. Ezután következik, t. Nemzetgyűlés, egy sor fejezet, amely mindazt igyekszik biztosítani, hogy először is a háború alatt szenvedett károk, a korábbi időkben elkövetett mulasztások helyreállíttassanak, reparáltassanak, hosy egységesen állhasson villamosáram az ország egész területén rendelkezésre. Helyre kell állítani a károkat, üzemképes állapotba kel! helyezni a telepeket és távvezetékeket, bővíteni kell ott, ahol erre a bővítésre okvetlenül szükség van, korszerűsíteni kell, ahol elavultak a telepek. À törvény mind ezt a feladatot átengedi a magántőkének, ha az vállalja, de az állam vállalja magára ott, ahol a magántőke erre a feladatra nem alkalmas vágy nem képes. Az első szempont ugy_anis> amelyet figyelemben részesít és amelyet érvényre juttat ez a törvény, és érvényre is kell bogy juttasson, az, hogy az egész országot ellássa villamos árammal. A villamosítási járulékokról már az előbb voltam bátor beszámolni. Ennél a törvénynél is éppen úgy» mint a szénbányászat államosításáról szóló törvénynél, fontos szereoet játszik a kártalanítás kérdése. Itt is ugyanarra az álláspontra helyezkedik a törvény, mint amelyre a szénbányászat államosításánál helyezkedett a nemzetgyűlés. Elvben kimondja a kártalanítást. Kimondja ezt a kártalanítást az államosított, energiaműveknek a tulajdonára, de kimondja a kártalanítást a községektől átvett háramlási.és megváltási jogokra vonatkozólag is. Es hogy mennyire komolyan veszi ezt a kártalanítási elvet ez a törvényjavaslat, azt 'az mutatja a legjobban, hogy nagyon vigyáz arra, ne vegyen át olyan üzemeket, olyan telepeket és távvezetékeket, amelyek nem szolgálják a köz érdekeit, amelyekre közszempontból nincsen szükség, mert semmiképpen sem akarja az állam háztartását felesleges kiadásokkal terhelni. A munkavállalóik védelme olyan fejezet a törvényben, amelyre csak azt mondhatom, hogy magától értetődő jogokat biztosít a munkavállalóknak. Magától értetődő ténv> hogy ott,, ahol az állam az államosítás^ kapcsán átveszi a munkavállalókat, a munkásokat, azoknak szerzett jogait teljes mértékben respektálják. Két intézményt létesít ez a törvényjavaslat és mindkettő igen nagyjelentőségű. Az egyik az Országos Villamos Energiagazdasági Tanács. Ezt energiagazdasági szakemberekből állítja össze a kormány. A bizottság javaslata szerint elnökét az iparügyi miniszter javaslatára nevezik ki, az egyik alelnökre vonatkozólag az iparügyi miniszter a közlekedési miniszterrel egyetértésben* a másik alelnökre vonatkozólag pedig Budapest székesfőváros polgármestere tesz javaslatot a miniszterelnöknek, a tanács tagjait pedig — közülük kettőt a földmívelésügyi miniszterrel egyatértŐleg — az iparügyi miniszter nevezi ki. Tehát az egész tanács összeállításában féltő gónd'dál voltunk azon, hogy mindenki, akinek része van az ország energiagazdálkodásában,