Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-49

S9Ô A nemzetgyűlés £9. ülése 19Â6. êv akinek gazdasági léte összefügg az energia­gazdálkodással, benne legyen ebben a tanács­ban, amely tanácsnak kezdeményező, vélemé­nyező, tanácsadó joga van, amely tehát majd rajta tartja a kezét az egész energiagazdálko­dáson, ott iáll majd az iparügyi miniszter mel­lett & amely több lesz, mint egy hivatal, több lesz, mint egy minisztérium; ez a tanács fog­lalkozik majd az egész világon felmerülő problémák megoldásával, ennek a tanácsnak tagjai magúikkal hozzák a szakember minden tudását és gondosságát és elgondolásaikat to­vábbítják az állami intéző szervekhez. Az Or­szágos Villamos Energiagazdasági Tanács mű­ködése elé a legnagyobb várakozással tekin­tünk. A másik intézmény, amelyet ez a javaslat létesít, az egész energiagazdálkodás üzemvite­lére alakítandó részvénytársaság. Ennek a részvénytársaságnak felépítése nagyon ha­sonló azoknak a részvénytársaságoknak fel­építéséhez, amelyeket a szénbányászat államo­sításával kapcsolatban létesítünk. Itt is az az elgondolás vezette a törvénytervezet alkotóit, mint a szénbányászat államosításánál^ hogy kommerciális alapokon — tehát nem bürokra­tikus szellemben — alkossanak egy szervet, amely a gazdasági szempontok szem előtt tar­tásával vezeti ezt az állami szektort. Az ener giagazdálkodást — akár ál-kuni fennhatóság alatt, akár magánkézben — úgy kell vezetni, mintha az egész világon konkurrensekkel ál­lanánk szemben, de a konkurrenciát nem a profitgazdálkodásban, hanem a teljesítmények nemes versenyében kell látni. T. Nemzetgyűlés! Két szempontra kívá­nok még utalni. Az egyik az, hogy a tör­vényjavaslat többízlben kiemeli a Kúrián ala" kult különbíróiság funkcióját és minden olyan esetben, amikor vita keletkezhetik az engedé­lyesek szolgáltatása tekintetéiben, döntő ténye­zőként ezt a különbíróságot állítja előtérbe. Nem kívánja tehát azt, hogy olyan esetekben, amikor vita van a minisztérium és az engedélyes között, ott a hatóság döntsön saját hatáskörén belül, ott tehát, ahol a minisztérium félként áll szemben az engedélyessel, egy tőle telje­sen független, objektíven ítélkezhető és ren­delkezhető bíróság dönthessen. Ez áll azokban az esetekben, ahol a minisztérium helyreállí­tást vagy bővítést kíván, áll azokra az esetekre is, amikor bérlet vagy haszonbérlet tekinteté­ben merülnek fel viták, ítovábbá üzemkorláto­zásoknál vagy üzemmegszüntetések elrende­lésénél a felszólamlás lehetőségét nyújtja a félnek a Kúrián alakult különbíróság előtt, és olyan esetekben is, ahol az egységárak meg­változtatására kerül sor a minisztérium elő­írása révén, ha az engedélyes nem teljesíti az iparügyi miniszter előírását, az iparügyi mi­niszternek szankció jogát közvetlenül nincs,* de a Kúrián alakult különbírósághoz fordulhat, hogy az döntsön a vitás kérdésben. Ez a bíró­ság azután kilencven napon belül köteles dön­teni, Í • i i ., i ; ; \-\-\i\ T. Nemzetgyűlés! Kettőt .akartunk ezzel a rendelkezéssel elkerülni. El akartuk kerülni azt, hogy az objektivitás hiányának vádjai érhesse a minisztériumot, de el akartuk kerülni azt is, hogy a bírósághoz való futás lehetővé tegye az^ állami érdekű intézkedések megaka­dályozását. Azt tehát, hogy hosszú pereskedés­sel ki lehessen játszani az állam közérdekű intézkedéseit, ez ai törvényjavaslat nem teszi augusztus hó 8-án, csütörtökön. 896 lehetővé, de az, hogy minden jogos érdek érvé­nyesülhessen, meghallgatásra találhasson és hogy egy objektív bíróság dönthessen a vitás kérdésekben, ebben a törvényjavaslatban biz­tosítva van. Mindenki, aki ismeri azit a dzsungelt, amely a különböző áramdíjszabások tekinte­tében az országban volt és részben még van is, ahol az egyik faluban vagy az egyik vá­rosban ia többszörösét számítják az áram­díjnak, mint másutt, mindenki, aki tudja, hogy milyen hatalmas különbségek voltak az áramdíjakban Budapesten és már a Bu" diapesttől úgyszólván csak egy párméteres híd által elválasztott községekben, az üdvö­zölni fogja ezt a javaslatot. Üdvözölini fogja ezt, mert ebben látja majd biztosítékát annak, hogy ezek az igazságtalanságok kiküszöb öltéi­nek. Merít igazságtalan volt az ial praxis, amely lehetővé tette azt, hogy a nagyfogyasztó keve­set fizetett, de a kisfogyasztó, a szegény­ember fizette a legtöbbet. Igazságtalan volt aiz a praxis, amely kizárólag a magántőke pro­filtftámak engedte át annak meghatározását, hogy milyen tarifával adja át az áramot a fogyasztónak. • De van egy nagyobb igazság és egy na­gyobb igazságtalanság is. A nagyobb igazság a nemzetnek, az, egész népnek érdeke és élete. Ez a legnagyobb igazság, ez a legnagyobb ér­dek és a legnagyobb jog, mert a nemzetnek, az egész népnek, a dolgozó népnek érdeke az, hogy ilyen alapkérdésekben, ilyen alapproblé mákban ne érvényesüljenek magánszempon" tok. Az egész nemzetnek, az egész dolgozó népnek érdeke az, hogy energiagazdálkodá­sunk kiépülhessen és erre nincsen más lehető­ség az adott körülmények között, az, előttünk fekvő és ia mögöttünk nyugvó fejlődést tekin­tetbe véve, mint az állami tulajdonba vétel és az állami gazdálkodás bevezetése. Végezetül még csak két apró hibára sze­retnék utalni, amely elnézés következtében a bizottság jelentéséből kimaradt, két stiláris különbségre, amelyet a bizottság elfogadott, de a jelentestbe nem került be. A törvényjavas­lat 16. § ának (5) bekezdése úgy szól, hogy a tanács szervezetére vonatkozó részletes szabá­ly okát és a tanács ügyrendjét az iparügyi mi­niszter a tanács meghallgatása után rendelet­tel állapíja meg. Erre vonatkozóan a bizottság egy javaslatot fogadott el, amely, »a tanács meghallgatása után« szavak helyébe »a tanács javaslatára« szavakat illeszti be. A 17. § (1) bekezdésének második mondatában az eredeti, a most kinyomatott szöveg úgy szól, hogy az iparügyi miniszter a rendelkezés alól kivételt tehet. Ehelyett a bizottság egy olyan javasla­tot fogadott el, hogy az iparügyi miniszter e rendelkezés alól indokolt esetekben kivételt tehet. Az egyesített közgazdasági és közlekedés­ügyi, valamint pénzügyi bizottság nevében a javaslatnak a közölt módosítás okkal való el" fogadását kérem. (EMníki taps a, szociáldemok­rata- és a kúmimunistapénton, taps a kisgazd\a<­és a parasztpárton.) ElnÖk: Szólásra következik a kijelölt szó­nokok közül? Vörös Vince jegyző: Kővágó József! Elnök: Kővágó Jíózsef képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk! a kisgazda­párton.) Kővágó József (kg): T. Nemzetgyűlés! A

Next

/
Oldalképek
Tartalom