Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-48
hí À nemzetgyűlés 48. ülése 1Ù46. évi augusztus hó 7-én, szerdán. 860 Magyarország' ellenségeinek milliónyi frank és dollár értékű magyareredetű pénz áll rendelkezésükre, akkor példának okáért ma a londoni magyar követség egyetlen fillérnyi sajtóalap nélkül áll. (Lénárt Iván {kg): Azok meg százezerdolláros alapjaikból dőzsölnek!) Ezekből a csak hiányosan felsorolt adatokból is kirajzolódik a nemzetgyűlés előtt annak a kedvezőtlen légkörnek magyarázata, amely a magyar békedelegációt a béketárgyaláson fogadja. Tudom, hogy a tömeglélektan törvényei szerint a felelősséget ezért nem tudjuk magunkról, elhárítani, de bűn lenne és felelőtlenség lenne részünkről, ha a közvéleményt minderről nem valág , o«itajnók fel (Helyeslés.) és nem tennők meg a szükséges Jepéseket annak a felelősségnek érvényesítésére, amely a párisi — majdnem azt mondtam, hogy trianoni — légkör miatt ezeket a hazaárulókat terheli. (Ternay István (msz): Történjenek is meg ezek a lépések!) Mi a felelősségrevonást nyugodtan vállaljuk, de a közvélemény elé kell terjesztenünk a huszonhat esztendő őrült kegyetlenségén túl ezeket <az akciókat is, mert ezek azt célozzák, hogy tragikus körülmények között végrehajtott erőfeszítéseink is meddőkké váljanak. Azok felelősségét, akik itt bent az országban és a határokon kívül denunciálják mindazt, amit ez az ország ópoen azért tett, hogy a múlt bűneit a világ előtt jóvátegye, neon szabad hagyni teljesen feledésbe meniïi' és nem szabad leértékelni sem. Elnök: Lejárt a képviselő úr beszédideje. Schiffer Pál (szd) : Befejezem. Éppen ezért nem tudok eléggé súlyos szavakat találni azok elítélésére, akik az élniakaró nemzet erőfeszítéseit tőrdöfésekkel akarják megsemmisíteni és aknamunkájukkal előidézték azt, hogy Parisban ugyanolyan légkör fogadja a béketárgyalások nehéz feladatára kiutazott delegációt, mint amilyen negyedszázaddal előbb Trianonban fogadta. Arra kérem a kormányt, kövessen el mindent, hogy a magyarszármazású értékeket illetéktelen kezekből juttassa a magyar diplomácia rendelkezésére és tegye megfontolás tárgyává, hogy ezek az emberek a nemzettel szemben tanúsított ilyen magatartás után jogot tarthatnak-e még a magyar népközösségibe való^ tartozásra, a magyar állampolgárságra. (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán. — Lénárt Iván (kg): Nyáráídy Lásizló magyar Gestapo-tiszt, Bartalis helyettese, az istanbuli főkonzulátuson még most is kint van családijával, Pósvayékkal együtt, abból a pénzből! — Marosán György (szd): Ez hosszabb közbeszólás volt, mint az enyém! — Derültség. — Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: De igaz! — Az elnök csenget.) Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadia a kormánynak. Következik Bihari Nagy Lajos képviselő úr interpellációja a föklmívelésüigyi. miniszter úrhoz a vetőmag- és állathiány tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Vörös Vince jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy egyes telepes községek jószágállománya oly hiányos, hogy a gazdák a munkát elvégezni' képtelenek, vetőmagjuk nincs és így a termelés" bizonytalan? Milyen intézkedéseket hajlandó tenni a miniszter úrf« • i Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Bihari Nagy Lajos (kg): T. Nemzetgyűlés! Meg kell állapítanunk, hogy annakidején, amikor a telepítés megkezdődött, az intézkedések, nem voltak eléggé erélyesek. Főleg az volt a baj, hogy a kormánybiztos, akire rábízták, nem volt gyakorlati ember, igen kevés tudással, szakértelemmel, de annál több hajlékonysággal kezelte az ügyet, vagyis módot adott arra, hogy a Teleki-térnek a zsebek körül tevékenykejdiő csoportjai, »dolgozói«, meglepjék a kitelepített községeket és az ott talált minden mozgathatót elvigyék. így kerültek a kitelepített községek olyan helyzetbe, hogy a gabonanéműt, a búzafélét bizony nem a szegény telepesek kapták meg, akiket odavittek, hanem ezek a Pest környékérői és Pestről kigyülekezett emberek. Utána már később, amikor a telepesek megérkezteik, nem találtak egyebet, csak üres kamrát. Megpróbáltak a községek tavaszi vetőmag után szaladni, de nem sikerült szerezni. Amit szereztek, az már nagyon későn voltAbban, hogy ehhez nagyon későn jutottak hozzá, bizony része volt az intézkedő szerveknek is- így az árpa nem kelt ki, amíg megjött az esős idő és így csak fél vagy negyed termésre lehet számítani. Ugyanígy járt a tengeri is. Egy volt még, amiből igen jó termés volt, ez a búza. Az egész környéken, így Buda és Pest) környékén a búzatermés a többi megyéihez" viszonyítva megfelelő volt, ezt azonban a telepesek nem arathatták le. Igen helyesen úgy rendelkeztek, hogy közösen kell leairatni a búzát és közösen szállítják ^magtárba. Ebből a búzából jut fejadag és ebből a búzából telik ki a telepeseknek a vetőmagjuk. Itt történt meg az a hiba» hogy ennek . a búzának betakarítását, cséplését és' raktározását rábízták a földmunkás szakszervezetre. Nem akarom megbántni ezt a szakszervezetet, mert hiszen nem a szakszervezet felelős azért, hogy a szakszervezetekben a vezetést nem az oda tömörült szegény mun'klásemberek, hanem azi ottmiaradítj, 1 limnenonnan előbb betolakodott emberek vették gyorsan kezükbe, akik a többit már el is csapták. Ezek azután a Törökbálinton megtermett 800 mázsa búzából, amelyet' betakarítottak és amennyit kicsépeltek, a közraktárba már nem juttattak be összesen 200 mázsát sem, mert egymás köpött elosztották munkabér fejében. (Taksonyi János (kg): Ez a kolhosz!) A szakszervezetekben voltak emberek, akiknek a földhöz semmi közük, asztalossegédekiből, kereskedősegédekbőil és másokból r állnak- Ezeknek a szövetkezteknek vezetőségéiből kiszorították a szegény parasztokat. Az eredmény" az, hogyha más címen nem tudtak hozzájutni a búzához, miután az egész nyarat a hűvösön töltötték, most elvállalták a koránkelést. Megmagyarázták a nagytömegnek, hogy a búzatáblákat őrizni kell mert a reakció felgyújtja. Felkeltek 3 órakor, kint voltak este 10 óráig és őrzés címén felvették óránkint: a 4 kilogramm búzát. (Derültség és zaj a kisgazdapártom és a szabadságpárton.) Azonkívül még hozzászámítottak 6 kiló búzát. Megtörtént, hogy naponkint 63—80 kiló búzát keresett egy ilyen őrző ember (Zaj a kisgazdapárton, felkiáltások: Gyönyörű!) és így* ment el a búza. Ez teljes lehatetlenség. Ilyen még nem történt»
