Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-48

861 A nemzetgyűlés 48. ülése IMG, (Balogh András (kg): Legfeljebb csak Afganisztlánban!) hogy 800 métermázsa búza betakarítása, szóval a hordás csáplés nélkül és aratás nélkül s ,a közraktárba, való szállítása, és őrzése iái határban 600 métemrázsia búzába kerüljön. Természetesen — amint mondottam ^ — a szakszervezet munkásai ezért nem hibásak, hanem azok a nagyhangú emberek, akiknek a földhöz soha semmi közük nem volt, kasza vagy szerszám a kezükben nem volt, sem nem lesz, és csak arra az időre voltak hajlandók telepesek lenni, amig a községet így ki lehelt rabolni, tönkre lehet tenni, hogy ezután a nyomorúságot majd otthagyják a szegény parasztnak. Ilyenformán a helyzet az, hogy nincsen vetőmag sem búzából, sem árpából, sem tengeriből. A tengerire majd később térek ki, hogy miért nincs. Nincs azonban ezenkívül állatállomány sem azok számára, akik nem tartoznak az őrző csoportba, hanem; szántanának, de nincsen jószágjuk. Szeretném felhívni a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy segífeen ezen az állapoton. A helyzet ugyanis az, hogy 500 személyből álló apparátus, 500 személyből álló rendőrség két hétig hajtotta végre a kitelepítést. Ez alatt 10—11 darab állatot' fo' gyasztott el. Lovat természetesen nem. A lovak javát a földmívelésügyi minisztérium vitette el a miritagazdaságba. Tudjuk azt, hogy a mintagazdaságbaín szükséges a jó anyag, nem is kifogásoljuk. Csak azt^ kifogásoljuk, — a miniszter úr gondolkozzék rajta — hogy a mintagazdaságot m legszegényebb paraszit|ságnak,i a, telepeseknek a rovására állítják fel. Ez alkalommal azt kérem, ha ott kívánják tartani a jobb állatokat a mintagazdaságokban, a minisztérium ezek helyett adjon vissza minden telepes községbe — nem kitűnő minőségű állatokat, hanem loyat, amely igavonásra alkalmais. Kérem a miniszter urat, szíveskedjék ez ügyben sürgősen intézkedni, mert hiszen még egyetlen darab föld sincs, ahol megtörtént volna a tarlóhántás és ha mégis véletlenül bekövetkezik az, hogy al traktor az előbb említett és kerít módon benzinhez, olajhoz jut és lehetséges lesz a földek fölszántása, nehogy bekövetkezzék, hogy vetőmag híján ne lehessen a vetést elvégezni és éppen olyan szomorú terméskilátás előtt álljunk, mint az idén. (Tw&.) '•••.'„• Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés • kiadja a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Bihari Lajos képviselőtársunk második interpellációj

au Kérem a jegyző urat. szíveskedjék felolvasni. Vörös Vince jegyző (olvassa): »Interpel. láció a földmívelésügyi miniszterhez. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a telepítés során olyanok is részesültek juttatásban, akik nem igényjogosultak, továbbá akik nem földmívesek? Sokan nem művelik meg ai földet és az állaimnak szándékosan kárt) okoznak. A telekkönyvezés késése, a helyi földigénylő bizottságok, illetve ilyen címen többször újraalakult csoportok a törvények és rendeletek -semmibevevésével bizonytalanságolt teremtenek a termelés rovására. Hajlandó-e a miniszter úr ez ügyben a legsürgősebben vizsgálatot elrendelni, a. jogtalanságot és bizonytalanságot meígszüntetni? Bihari Nagy Lajos s. k.« évi augusztus hó 7-én, szerdán. 862 Elnök: A képviselő urat illeti a szó. Bihari Nagy Lajos (kg): T. Nemzetgyűlés! Csodálatos, hogy amikor híre ment a telepítésnek:, mindenki, — különösen itt Pesten nagyon sokain — paraszttá vált, (Egy hang a kisgazdaPari oldaláról: M&s a grófok is!) hogy földet kapjon. Különösen Buda környékére vágytak, •ahol gyümölcsös van, amit nem is olyan nagyon kell meigsművelni, megmunkálni, mégis jövedelmet ad, Meglepték a községeket minden beutalás nélkül. Annakidején a Népgondozó Hivatal adta a beutalásokat, (Taksonyi János (kg) : Pártigazolványra.) azonban egyes, csoportok összeverődtek, kimentek minden beutalás nélkül, elfoglalták a gazdasági udvarokat, főleg a naigy udvarokat, ahol valami gazdasági felszerelés is volt, azt hiszem, arra is gondoltak, hogy ami mozgatható, azt tán elvihetik oda, ahonnan elmentek telepesnek. Ezeknek semmi joguk nincs, még ma sincs igazolva igény jogosultságuk, akkor sem volt, legfeljebb csak annyi, hogy Szepesi kormánybiztos úr az ottani bizottság elnökének és a Népgondozó Hivatal kirendeltségének azt mondotta: ha már megtörtént, nyeljük le a békát, hadd maradjanak itt. Azóta is benn ülnek a gazdasági udvarok-. ban. Aztán elindultak és a határban kiválasztották maguknak a legjobb földeket, a legszebb gyÜHiölosiöiSiÖket. Amikor eljött a tavasz, amikor meg lehetett mozdulni, senki sem látta őket a határban, csak az előbb említett időben, mikor gabonát kelllett őrizni, dolgozni azonban nem dolgoztak. A tengeri, amely et nagy nehéz en szerzett meg a termelő bizottság, a földbe került ugyan, de egyrésze ma is kapálatlan, közigával elvettette a község, azzal még adósok maradtak és idáig nem kapálták meg. A legszebb szőlő, amelyet maguknak juttattak, nagyon sok esetben még metszetlen, és ha van is, amit megimetszettek, annak reményében, hogy terem, kapálni már nem tartották szükségesnek. (Taksonyi János (kg): Azt hitték, úgy is jó. — Filó Samu (kg): Modern mezőgazdasági kultúra.) A baraekfák megmetszve nincse.nek, a fáknak már a koronájáig ér a gaiz, és ellepte őket a pajzsttetű. (Gábriel János (kg): Az ilyenektől el kell venni!) A kezelt gyümölcsfákon 30—40 dekás barackok vannak, a többiről pedig lehullik az apró, semmirevaló, értékesítésire nem alkalmas barack, a fa pedig annak a veszélynek is ki van téve, hogv j övőre egyáltalán nem terem és kipusztul. (Gábriel János (kg) : Radikális an # kelil eljárni!) Hogy milyen nemzeti vagyon, milyen mérhetetlen , kincsi Buda környékének ez a része és milyen óriási kárt okoztak a magyar állaimnak akkor, aimiikor nem művelték meg a szántókat, szőlőket és gyümölcsösöket, azt csak az tudja elhinni, aki kimegy és körülnéz a telepítések között. (Pilo Samu dkg): Az felelős érte, aki ezt a telepítést intézi, azt kell felelősségre vonni! — Taksonyi János (kg): Rajszámra mentek ki!) Van ennek a dolognak '&gy másik oldalai is. Ezek az emberek, akik a mezőre sohasem járnak, majdnem minden pereiben, minden nap gyűlést hirdetnek. Van olyan hét, amelyen hétszer van gyűlési Kezdődik este 6 órakor, tart éjfél után 2—3 óráig. Ott magyarázzák a szegény nyomorult parasztoknak, akik a legnehezebb viszonyok között élinek, hoígy a reakció csinálja ott a szegénységet, hogy a reakció el akarja venni a földet, és ott tartja őket» hogy másnap se tudjanak dolgozni, mert ha azok kimennek dolgoznia akkor talán feltűnik, hogy