Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-48

831 A nemzetgyűlés á8. ülése 1946. évi augusztus hó 7-én, szerdán. 832 nyos érzés magasabb mértékével mérve egyáltalában nem megnyug-iato, nem Kielégítő a házassági rendelet törvényességét és érvényességet illetőleg, Mint korábban kifejtettem, a nemzet társas együttérzésének egyik legfontosabb alaptörvényét nem Iahet és nem szabad akár törvényes felhatalmazás alapján kiadott, mégkevésibbé ilyen hiányában kiadott rendeletekkel hatályon kívül helyezni, vagy módosítani. A* törvény a rendeletnél erőseb b, a törvényt tehát a rendelet nem ronthatja le. Ez a súlyos alkotmánysértés eigy magánjogi alaptörvény tekintetében tehát semmivel sem indokolható vagy magyarázható. Feltéve, de meg nem engedve, hogy ' a magánjogi alaptörvényt egyszerű rendelettel nuilifikálni lehet, akkor is a leghatározottabban kétségbevonom, hogy ilyen rendelet kiadására az ideiglenes nemzeti kormány felhatalmazást kapott volna. Dr. Balogh István előadónak az ideiglenes nemzetgyűlés 1944 december 'SÂ-i ülésen tett ama L\UÜUUÍ javaslata, hogy bizalmat nyilváinít a kormánnyal szemben és felhatalmazást ad neki .»az ország ügyeinek a vezetésére«, semmiesetre sem jelentheti azt, hogy egy ilyen családjogi vonatkozású, alapvetően fontos törvényt rendelettel módosíthasson a kormány, hanem vonatkozhatni ez a felhatalmazás arra, hogy a sürgős természetű, a mindennapi ügyek viteléhez szükséges, halasztásit nem tűrő gazdasági, pénzügyi stb. rendelkezéseket tegye meg. De nemcsak alkotmányjogilag kifogásolható ez, hanem a célszerűség és az észszerűség szempontjából is, mert hiszen az első, úgynevezett ideiglenes nemzetgyűlés többször összejött, Budapesten is összehívták, azon résztvettünk, a nemzeti szuverenitás kifejezőjének nyilvánította magát, tehát annak a nemzetgyűlésnek módja és alkalma lett volna a házassági törvényt, ha egyáltalán annak szüksége mutatkoznék, kellő előkészítés, parlamenti tárgyalás, a vélemények meghallgatása után törvény alakjában megváltoztatni. Ezt azonban nem tette, úgy látszik, azért, mert azt fontosnak és sürgősnek nem tartotta. Hasonlóképpen kifogásolható a házassági rendelet utólagosan történt úgynevezett jóváhagyása is, mert hiszem a nagybirtokrendszer megszűnéséről és a népbíráskodásról szóló rendeleteket az azokban foglalt nagyjelentőségű kérdésekre tekintettel, a nemzetgyűlés kiemelte a többi rendelet tömkelegéből, napirendre tűzte, szabályszerűen letárgyalta és törvényerőre emelte. Ezzel szemben a házassági jogot alapvetően szabályozó és a házassági törvényt módosító rendeletet egyszerűen a meghozott gazdasági, pénzügyi és egyéb szükségrendeletek közé sorozva, külön kiemelés nélkül, utólag sommásan vette tudomásul. Azt hiszem, felesleges hangsúly óznom a különbséget egy javaslat szabályos parlamenti letárgyalása, elfogadása, törvényerőre emelés© vagy annak külön cím megjelölése nélkül, az alkotmány szellemével ellentétben álló, egyszerű, formális tudomásulvétele között. Nem hiszem, hogy a kormány vagy bárki más ebben az országban a házasság intézményiét és az ezt szabályozó törvényeket annyira lebecsülje, hogy né tartsa érdemesnek és fontosnak kiemelni és alkotmányosan, törvényesen szabályozni. Ilyen körülmények között tehát a házassági törvénynek rendelettel való módosítása kellő előzetes felhatalmazás és utólagos törvényerőre emelés hiányában ezt a rendeletet magát alkotmányion, jellege és érvényessége szempontjából a legnagyobb mértékig aggályossá teszi. Mulasztást pótol tehát a kormány akkor, ha nem várja meg azt, hogy az érvényességében megtámadott és vitatott 68U0-as remue letért. esetleg a legmagasabb magyar bíróság, a Kúria fogja félretenni, illetve annak alkalmazását mellőzni. Ellenkezőleg, gondoskodni kell arról, hogy a házassági jogban esetleg szükségessé váló változtatások törvényes módon, alkotmányos úíon legyenek keresztülvihetők. Felkérem ezért az összkormányt, hogy a . 6800/1945. M. E. számú rendeletet helyezze hatályon kívül, és amennyiben szükséges a szabályozás, megfelelő törvényjavaslatot terjesszen) elő, s ezzel a kifogásolt rendelet érvényessége és alkalmazhatósága körül keletkezett zavart és vitát közmegelégedésre zárja le. Ennek a törvényjavaslatnak tárgyalása során — ha erre egy ál-alán sor fog kerülni — módja lesz a törvényhozásnak arra, hogy a házassági törvény esetleges megváltoztatásával kapcsolatos álláspontját parlamentáris és alkotmányos formák között kifejezze. Mert nem következik szükségképpen, hogy a miniszter úr álláspontja egyezna fog a parlament többségének álláspontjával. (Taps a szabadságpárt oldalán. — Szórványos taps a kisgazdapart soraiban.) ._ Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja az összkormánynak. Következik Lévay Zoltán képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz a szentesi álarcos gyilkosok felelősségrevonása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Vörös Vince jegyző (olvassa): »Interpelláció a szentesi álarcos gyilkosok felelősségrevomása tárgyában a belügyminiszter úrhoz: Egyévi internálás után 1946 március 8-án Szentesen kórházi betegágyán meggyilkolták Lakos József rendőrtisztet, Szentes első demokratikus rendőrkapitányát. A gyilkosság megtorlása tárgyában már interpelláció hangzott el a nemzetgyűlésen, s a tetteseket a felbujtókkal együtt még márciusban elfogták, de azóta is rejtélyes módon semmi hír nincs az ügyről, sőt egyák-másik tettes szabadon jár-kél. A belügyminiszter úr az interpellációra ezidáig még feleletet sem adott és nem tudjuk, mi van a gyilkosokkal, akik közül Dandi Imre képviselő a kommurtistapárt részére még gyűléseket is tartott Kérem a belügyminiszter urat, nyilatkozzék, hol vannak Lakos kapitány álarcos gyilkosai? Mi van Lakos egyenruháival? Mikor fognak ítélkezni a gonosztevők felett és mi történiik általában a szentesi rendőrségen? Aimenynyáben bűnpártolás, vagy akár vétkes harayagság folytán engedik szabadon garázdálkodni az álarcos gyilkosokat, hajlandó-e a vétkesek ellen az eljárást megindítani és az ügy elszabolálásért a politikai konzekvenciákat vállalni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Lévay Zoltán (msz): T. Nemzetgyűlés! Az egyik demokratikus napilapunk nagyon szelle^ mesén állapította meg, hogy (olvassa): »A mi körülményeink között, komoly lábadozásunk*