Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-48

833 'A nemzetgyűlés á8. ülése 1946. és kouioly erőfeszítéseink napjaiban józan ítéletű emlber aligha érzi szükségét bármifél© botránynak, akár a társadalmi, akár a közéletbein. A rendesnél nagyobb önfegyelemimel és megtartóztatással kell mindenkinek ügyelnie, nehogy felesleges botrányokoaással ing&sea azt a szervezetet* amelynek saját felépülése'érdekébem minden erejére féltékenyen ügyelnie kell. Másfelől azonban ez az erkölcsi paranosi nem adhat menlevelet olyanoknak, akik a botrányra cselekedetükkel, magatartásmkkal okot adnak. A nyugalom és békesség elengedhetetlen feltétele az újjáépítésnek, de köpenye alatt nem szabad biztonságiban éreznie magáit a törvény* sértésnek, visszaélésnek. S ha egy nemzetgyűlési képviselő olyan jelenségeket észlel, amelyek súlyosan sértik a közérdeket & amelyeknek leplezése vagy elhallgatása megengedné a baj továbbharapózását, akkor nemcsak joga, de kötelessége az ügyet szóyátenni.« Kénytelen voltaim ennél a rendkívül súlyos és szomorú kérdésnél hivatkozni erre a bizonyoisr kötelességtelj esítésre. Úgy érzem, ennek teszek eleget akkor, amikor szóváteszem a szentesi eseményeket, illetve azoknak «mai fejleményeit azért, mert hiszen ez egy olyan fekély volt a nemzetnek és a jogrendben felépülő tisztességnek testén, hogy ez már kifakadt itt egyszer a nemzetgyűlés előtt. Ennek ellenére azonban — sajnos — a másnapig semmiféle orvoslást nem nyert. A fiatal magyar demokráciának jó hírneve, a belügyminiszter úr politikai hitele érdekében helyre kell hozni azokat a súlyos politikai mulasztásokat és büntetőjogi szabotázsokat, amelyeket az illetékes tényezők ennek a felháborító gyilkosságnak meigitorlása körül eddig elkövettek. Tálán emlékezzünk is vissza arra, hogy tulaj dónképpen mi történt annakidején Szentesen, hogyan folyt le az a bizonyos Lakos-féle tragédia. Egy esztendei internálás tutan a szentesi közkórház betegágyán álarcos gyilkosok megölték, géppisztoly okkal szitává lőtték, dorongokkal, szuronyokkal összeverték és szúrták Szentes első demokratikus rendőrkapitányáf, egy régi rendőrtisztet, Lakos Józsefet. Eiőzőzőleg 1943-ban ez a rendőrkapitány mint szentesi detektív tyúklopásért elfogta Dadi Imrét, aM időközben a Magyar Kommunista Párt titkára, később pedig a Magyar Kommunista Párt képviselője lett. Mint kommunistaparti titkár Lakos kapitánysága idején, 1944 őszén ez a bizonyos Dadi Imre volt képviselő úr orosz egyenruhában fosztogatásokban vett részt. Ezért kellett — úgylátszik — meghalnia Lakos rendőrkapitánynak a legpéldátlanabb, a legbestiálisiabb körülmények között. Gyilkosait állítólag elfogták a felbujtókkal együtt 19Í6 márciusában, de azóta csodálatost módon ez az egész orszáíg előtt, sőt külföldön is egyébként na,"-"- hullámokat vető ügy elhallgatott. A gyilkosokról, a felbujtókról azóta semani hír nincs. Felmerül a kérdés, hogy hol vannak ezek, hol van először Wachsmann István, az egyik gyanúsított, alki állítólag egy budai szanatóriumban fekszik» úgylátezik, a gyilkosság körüli fáradalmakat piheni ki. Mikecz János^ a másik gyanúsított, Szentes legnagyobb félelmére szabadon jár-kél. Ezt megírták, az újságok, ezt olvashatta a belügyminiszter úr is, (Zaj a kisgazdapárt afdalán.) aki nyilván újságolvasó, Pártay képviselő úr elmondotta a gyűléseken és az Igazság június 13iki száma részletesen leírta. Sőt, ha valaki magyar lapo

1kat nem olvas, az olvashatta a New-York BeNEMZETGYÜLÉSI NAPLÓ II. évi augusztus hó 7-én, szerdán. 834 raid Tribune-nak 1946 április 8-iki számában és hallhatta az amerikai és angol rádiónak 1946 március 12-én elhangzott magyar adásában is részletesen ezt a rémtörténetet. Szentes népe azonban nem tud nyugodni, mert a gyilkosok szaibadon járnak és garázdálkodnak és hogy milyen Szentesen a hangulat, arra azt hiszem legjellemzőbb, ha az ottani újságokból vett idézetekkel ezt igyekszem -a nemzetgyűlés elé vetíteni (olvassa): »Közigazgatási bizottsági ülés volt Szentesen és ott Kertész István bizottsági tag szóvá^ tette, mi az oka annak, hogy Lakos József volt szentesi főkapitány gyilkosainak kilétét még mindig nagyrészt homály fedi és azt sem le* het tudni, ini lett a sorsa, illetőleg mikor ke" rülnek bíróság elé az elfogott elvetemült gyilkosok és a még elvetemültebb felbujtók? A felszólalásra Kiss Gyula vármegyei rendőrlkapi* tány« — akinek uralma alatt történt ez az egész szörnyűség és aki jelenleg is helyén van, sőt mint az ottaniak mondják, pozíciója talán még meg is erősödött — »válaszolt és kijelentette, hogy az ügyben a belügyminisztérium nyomozó csoportja járt el. (Zaj a\ kisgazdapárt és a szabadságpárt soraiban.) Ö nem adhat bővebb felvilágosítást, a gyilkosok és felbujtók] kilétét illetőleg«, — azonban megnyugtatásul közölte — »a kommunistapártból kizártak közlött kell kielresni ezeket a .gyilkosoktat, mint az már köztudomású.« Mindezt a lapból olvasom. A közigazgatási bizottsági ülés óta megint eltelt egy hosszú idő és az ügyben azonban semmi jelentős eredmény nincsen, az ügyet még mindig homály fedi s az ügy rejtélyessége már a budapesti lapokat is foglalkoztatja. Az Igazságban jelent meg egy cikk ezzel kapcsolatban és ebből közöl idézeteket a szentesi lap.

318 Ezt mondja (olvassa): »Amikor Mikecz János egyhónapi bujkálás után visszamerészkedett Szentesre

5 jelentették a rendőrség új vezetőjének, Csuka Sándor főhadnagynak. Csuka Sándor nem tartóztatta le Mikeczet, aki a békéscsabai nagygyűlésre már felvezette a szentesi kommunistákat és résztvett a május 1-i felvonulásban is. Az álhírek tömege tartja forrongásban a nagy alföldi várost. Ügy tudják a szentesiek» hogy Mikecz János csomagol és készül Dunántúlra, ahol telepes földet igényelt. (Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: Jó helyre!) Láng Béla, a lepedőlonásért feljelentett volt rendőrszázados állítólag Budapesten remél új tiszti beosztást. Nagy István*» j a szintén kizárt volt rendőrkapitány ma is a I rendőrség kapitányi lakásában lakik és április 12-én még többen látták a pályaudvaron rendőrszázadosi egyenruhában. Láng Béla ellen többen tettek Csuka Sándornál terhelő vallomást) de Láng Béla nyugodtan korzózik a városban. Csuka Sándor ebben az ügyben sem tett semmit, amikor TJrik Lászlóné, ottani lakos feljelentést tett a rendőrségen, hogy sötétedéskor teljesen kirabolták és néhányat felismert a rablók közül. A magyar rendőrség több mint három hónapja nyomoz a Lakosgyilkosság ügyében, ennyi idő alatt feltétler nül ki kell deríteni egy sokkal titokzatosabb - gyilkosság hátterét is. A magyar közvélemény követeli a pontos tájékoztatást és nyilvánvalóan követelik azok, akikre rávetődött a gyanú árnyéka, holott nem volt részük a gaz[ tettben. A felfüggesztett rendőrök, kizárt kom53