Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-46

719 A nemzetgyűlés 46. ülése 1946. évi rendelkezései értelmében előírt 'teendők megtétele céljából értesítette. A mentelmi bizottság folyó éviaugusztus hó 1-én megtartott ülésében foglalkozott ezzel az üggyel. A mentelmi bizottság megállapította, hogy Vásáry István képviselő a házszabályok 11. §-ának (2) bekezdésébe ütköző durva sértést követett el azzal, hogy az emlíí tett ülésen történt felszólalása során a következő kijelentést tette; »A stabilizációval hite• getük és bolonicLítják a világot.« (Piros László (kp): A magyar nép ellensége!) Ennek folytán a mentelmi bizottság a házszabályok 13. §-ának (1) bekezdésében előírt határidővel javasolja

1 a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vasáry István nemzetgyűlési képviselőt a nemzetgyűlésből határozott naptári időtartamra, azaz harminc napra ideiglenesen zárja ki. (Helyeslés a kommunistapárton,) Kelt, Budapesten, a nemzetgyűlés mentelmi bizottságának 1946* évi augusztus hó 1-én tartott ülésében. Dr. Révész Mihály elnök, Marosán György előadó.« Igen t. Nemzetgyűlés! Amikor a kormány minden tagja és az egész ország dolgozó népe — a földmunkás a földeken, az ipari munkás a gyárakban, a tisztviselő az irodákban, a tudósok a laboratóriumokban — azon dolgozik, hogy ennek a sokait szenvedett, kifosztott és kirabolt országnak gazdasági egyensúlya helyreálljon, és ugyanakkor egy képviselő ezt a hallatlan nagy munkát azzal akarja diszkreditálni, hogy ország-világ felé azt kiáltja, hogy bolondítják az ország közvéleményét, akkor azt hiszem, a 'mentelmi bizottságnak ezt a határozatát nem kell különösebben indokolni. Kérem annak elfogadását. (Helyeslés és taps a kommunista- és a szocialdemolíxraitapárton.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? iflpen! Nem!) Akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom tehát a határozatot, hölgy a nemzetgyűlés Vásáry István képviselő urat a nemzetfyűlésből határozott naptári időtartamra, &Z ci TA I arminc napra ideiglenesen kizárta. T. Nemzetgyűlés! Felvinczi László képviselő úr, mint a nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának előadója kíván jelentést tenni. A képviselő urat illeti a szó. Felvenczi László (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottsága folyó évi július hó 27-én együttes ülést tartott, amelyen a pénzügyminiszter a bizottság tagjainak kívánságára tájékoztató beszámolót adott az 1946/47-es költségvetési évre előkészítés alatt álló stabilizáció® költségvetés keretéről. A pénzügyminiszter tájékoztató beszámolóját a bizottsáfgok az együttes ülésben hozott határozatnak megfelelően jelentésükhöz csatoltan mellékelik. Az együttes bizottság javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy a jelentést tudomásul venni méltóztassék. T. Nemzetgyűlés! A közgazdasági és pénzügyi bizottság összehívói alkalmat akartak adni a pénzügyminiszter úrnak arra, hogy a kormányzat stabilizációs terveit és az 1946/47. évi költségvetés kereteit ismertesse. A tájékoztató beszámoló anyagát jelentésünkhö? mellékeltük. A. bizottsági vitában felhívtuk a augusztus hó 1-én, csütörtökön. 720 pénzügyminiszter úr figyelmét a szűk keretek között várható gazdasági helyzetre és az ennek kapcsán jelentkező szociális feszültségekre. Ugyancsak rámutattunk arra, hogy a pénzhiány következtében elő fog állni az adóerő gyöngülés is. Jelentem a t. Háznak, hoigy a pénzügyminiszter úr az együttes bizottság ülésén bejelentette, hogy szeptember hó folyamán az 1946/47. évi állami költségvetést a Ház elé terjeszti, a nemzetgyűlésnek tehát hetekkel az október 31^én lejáró felhatalmazás előtt módja lesz a költségvetési vitát megtartania. Tekintettel arra, hogy előkészítés alatt álló költségvetésről tájékoztat a pénzügyminiszter úr, kérem a bizottság jelentésének tudomásul vételét. Elnök: Az együttes jelentésben foglaltakat : a nemzetgyűlés tudomásul veszi. Napirend szerint következik a munkavállalók szabadságát, jogegyenlőségét és emberi ' méltóságát sértő egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Lénárt Iván előadó urat illeti a szó. Lénárt Iván (kg) előadó: Igen t. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés a munkavállalók egyéni ; szabadságát, jogegyenlőségét és emberi méltóságát sértő egyes jogszabályoik hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat törvénybe iktatásával valójában régi adósságot ró le. A magyar munkajog fejlődésében a XIX. század második felében hasadás következett be. Míg az ipari munkavállalókra vonatkozó jogszabályok, részben a nyugati államok példájára, körülbelül megfeleltek egy fejlettebb polgári rendszer követelményeinek és a szabad bérmunkán épültek: fel, addig a mezőgazdasági munkavállalók jogviszonyainak rendezésére vonatkozó jogszabályok továbbra is megmaradtak régi formájukban, amelyet a magyar feudális rendben nyertek. így történt, hogy Magyarországon két ellentétes jellegű munkajogi rendszer interférait és a két rendszer külön-külön fejlődött. Az ipari munkásság viszonylag modernebb munkaviszonyaival szemben jogrendünkben a mezőgazdasági munkásokra' nézve megmaradtak a jobbágy jellegű, sőt olykor a rabszolgarendszerre emlékeztető rendelkezések. Ez a rendszer egészen napjainkig meg maradt és a munkajogi rendelkezések ellentétes^ jellegét a XX. században alkotoitt jogszabályok sem változtatták meg. Ilyen feudális jelleget tükröző jogszabályok különösen a cseléd és a gazda közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1876:XIII. te, a munkaadók •és a mezőgazdasági munkások közötti jog

1 viszony szabályozásáról szóló r 1898:11. te., a vízimunkálatoknál és a vasútépítésnél alkalmazott napszámosokról^és munkásokról szóló 1899:XLI. te, a gazdasági munkavállalókról szóló 1899:XLII. te, az erdőmunkáviokról szóló 1900:XXVIII. te és így tovább. Ezeknek a jogszabályoknak a modern munkajoggal ellenkező rendelkezései "lényegükben háromirányúak. A felsorolt jogszabályok lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági cselédek és munkások hatósági intézkedéssel kényszeríttessenek a szabad munkaszerződéssel vállalt munka megkezdésére, folytatására és teljesítésére. Az ipari munkavállalókra vonatkozó jogszabályaink természetszerűen ilyén