Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-46

721 A nemzetgyűlés i6. ülése 19Â6. ét rendelkezést már nem tartalmaznak, mert magánjogunk alapvető elveiből következik, hogy a magánjogi szerződéssel vállalt munka abbahagyása vagy nemi teljesítése csak magán­jogi, így kártérítési stb. következménnyel jár­hat, de semmiesetre sem vonhalt maga után olyan hatósági intézkedést, amely a munka­vállalót közvetlenül kényszeríthetné a munka elvégzésére és így tulajdonképpen a munka­vállalók egyéni szabadságát sértené. De lehetővé teszik a felsorolt jogszabá­lyok azt is, hogy a mezőgazdasági munkavál­lalók ellen a magán jogi szerződéssel vállalt munka megkezdésének vagy folytatásának magtagad 3. S cl 5 illetőleg a vállalt munka nem­teljesítése vagy nem kellő teljesítése miatt bűnvádi eljárás indíttassák. Ezek a rendelke­zések is mélyen sértik az általános_ magán­jogi elveket, de különösen sértik a jogegyen­lőséget, mert »az ipari munkavállalóknál lényegesen hátrányosabb helyzetbe szorítják a mezőgazdasági munkavállalókat^ másrészt pedis: ellentétben állanak egész jogrendsze­rünkkel. A javatsolt törvény által hatályon kívül helyezni kívánt rendelkezések tarthatatlan­sásra különösen akkor tűnik ki, ha egy pillan­tást vetünk azokra a rendelkezésekre, amelyek sértik az emberi méltóságot. Az imént felsorolt törvényekben olyan rendelkezéseket találunk, amelyek szerint például a cseléd köteles _ tár­sainak hűtlenségét gazdájának feljelenteni, te­hát denunciálni; a cseléd a gazda panaszait tisztelettel és megadással tartozik fogadni; a gazda a cselédjét megdorgálhatja, sőt fizetés­elvonással is büntetheti. Szinte hihetetlen, hogy jogrendszerünket mindeddig ilyen jogszabályok éktelen íthették és csak a, nagybirtokrendszer mérhetetleni ha­talmi vágyával magyarázható, hogy kínosan őrködött az ilyen, a munkavállalók egyéni sza­badságát, jogegyenlőségét és emberi méltósá» gát sértő jogszabályok fenntartása felett. Ter­mészetes, hogy a nagybirtokrendszer megszün­tetésével együtt kell járnia e jogszabályok hatályon kívül helyezésének is. A törvényjavaslat •• általánosságban ki­mondja, hogy az ilyen jogszabályok hatályu­kat vesztik és csak példaképpen sorolja fel az említett egyes törvényeket. Kétségtelen, hogy helyesebb lenne a mezőgazdasági munkavál­lalók jogszabályainak és jogviszonyainak tel­jesen új alapon és a modern kívánalmaknak megfelelő módon való rendezése, amelynek során megtörténnék ezeknek^ a sérelmes ren­delkezéseknek a hatályon kívül helyezése is. Meg kell azonban fontolnunk, hoigy munka­jogi viszonyaink most vannak kialakulóban és a minisztériumban már készül az új mun­kajogi kódex, a munka törvénykönyve, amely a munkavállalók minden kategóriájának jog­viszonyait egységesen fogja szabályozni és rendezni. • . ' t­Ennek a törvénykönyvnek elkészítése nagy körültekintést és alapos előkészületeket r igé­nyel. Amíg a munka törvénykönyve elkészül, addig sem tartható fenn az a helyzet, hogy a demokratikus Magyarország törvényeit ilyen antiszociális és embertelen rendelkezések tor* zítsák el. Ezért vált mintegy ideiglenes intéz­kedésként szükségessé, hogy a múlt bűneit megbélyegzendő, már most elégtételt adjunk a mezőgazdasági munkavállalóknak azzal, hogy az őket sértő jogszabályokat hatályon kívül helyezzük. Meggyőződésem^ hogy. ez a NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ II. n augusztus hó ï-én, csütörtökön. 722 *• törvényjavaslat a magyar társadalom minden rétegjének osztatlan helyeslésével találkozik és példázása lesz annak a szándéknak, amely a nemzetgyűlést a magyar viszonyok egyre na­gy obbf okú demokratizálására és igazságos szociális állapot megteremtésére vezeti. Elnök: Szólásra következik Szeder Ferenc képviselő úr. Szeder Ferenc (szd): T. Nemzetgyűlési (Taps a kisgazdapárt soraiban.) Szerettem volna, ha itt, efelett a néhány törvény felett, amelyeknek a törvényjavaslat csak egyes ren­delkezéseit helyezi' hatályon kívül, halotti be­szédeit _ mondhattunk volna. Ez a jogalkotás ugyanis most, amikor az ember végignézi, úgy fest, mintha a kriptából húzták volna elő ezeket a törvényalkotásokat, mert vallom, hogy amikor ezt a törvényt megalkották, ak­kor is erőszakoltan lehetett beilleszteni jog­rendszerünkbe és a legkevésbbé sem lehet, még ezeknek a törvényjavaslatban említett szakaszoknak törlésével sem olyanoknak te­kinteni ezeket a törvényeket, amelyek most már valahogyan beillenének a mostani kiala­kult j ogrend szerünkbe. Annakidején, amikor megkezdődött ez a jogalkotási sorozat az 1898:11. tc-kel, ^joggal neveztük ezt a törvényt rabszolgatörvénynek, mert 1848 után ezzel olyan jogalkotás ;• vette kezdeltét a mezőgazdasági munkásság, és az ezzel kapcsolatos munkálati ágak kérdéseinek szabályozására, amely az embert felháborította és mélyen beletaposott az emberi önérzetbe. Ez a törvény nemcsak azt a meglévő osz­tályuralmait juttatta kifejezésre, amely a nagy­birtokrendszerből adódott, amely politikai és gazdasági hatalmánál fogva az egész politi­kai életben uralkodott, hanem ezen túlmenően még olyan szélső osztályuralmi gazdasági es politikai rendszerit is juttatott kifejezésre, amely ezekben a törvényalkotásokiban arra törekedett, hogy a történelem kerekét vissza­hajtsa, mint ahogyan azutáni volt idő, amikor elhangzoltt, — Budapesten is elhangozhatott—'. hogy a legnagyobb reakciót jelentette a ma­gyar történelemiben az, amikor ai magyar job­bágyság felszabadult. A ^ jobbáigyság. a komisz jobbágyság szel­leme áradt ezekből a törvényalkotásokból, hi­szen az előadó úr is említette előadói beszé­dében a oseléditörvény ama részét, mely sze­rint a cselédet spicliszolgálatra is felhasznál­hatták, a cselédet megdorgálhatták, meg­fenyíthették ennek a törvénynek alapján, de a .mezőgazdasági munkások jogviszonyait sza­.bályozó 1898:11. ítc. is merőben szembehelyez­kedett a mezőgazdasági munkások közt akkor már kiialakult jogrendszerrel mind a, szerző­dések megkötésénél, Blind .a • munkaidőnél, mind a munkások szociálpolitikai viszonyiai­nái, stb. Szaíbad egyezkedés tárgya ugyan a mezőgazdasági munkások munkabérmegállaH podása a munkaadó és a munkás között, ám nekem ez a szabad megállapodás •eszembe jut­tatja az Analtole France által nagyszerűen jellemzett azt az egyenlőséget, hogy a koldus­nak és a gazdagnak is egyformán joga a híd alatt hálni. 285 Ez nagyban hasonlít a mezőgaz­dasági munkások szabad egyezkedésére. Miért? ' Azért, meri a mezőgazdasági munká­soknak nagyon rosszul ment, nemcsak moslt, hanem ezekben az időkben is, hiszen ezt a tör­vényalkotást az 1897-es aratósztrájk indította meg, azzal a szándékkal, hogy a mezőgazda-

Next

/
Oldalképek
Tartalom