Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-45

hà À nemzetgyűlés 45. ulése 19À6. évi július hó 3i-én, sterddn. &T4 akik az uradalomban eltöltött hosszú időn ke­resztül eltöltött munkájukért öregségükre vagy rokkantságukra váló tekintettel kegritr díjban részesültek. A földbirtokrendezés so­rán felosztott uradalmaknál az úgynevezett be« folyó '• összegekből kellett volna, a további kegydíjakat folyósítani ezeknek a szegény em­bereknek. A befolyó összegek azonban még nem értek el oda, hogy ezekből rendelkezhes­senek. Éppen ezért az államkincstárnak lett volna kötelessége, hogy ezeket az embereket, akiknek kölesönképpeh, illetve előlegképpen folyósították volna ezeket az összegeket, párt­fogás alá vegye. Ebben az ügyben, kérelmek futottak be a földmívelésügyi minisztériumhoz. A földmíve­lésügyi minisztérium annakidején kidolgozott egy olyan» tervet, amelynek elgondolása szerint kárpótolták volna ezeket az embereket. Ámde akkor kivették a hatásköréből. Az ügy a nép­jóléti minisztériumhoz került, majd a nép­jióLétá minisztérium a pénzügyiminisatiériummal megegyezve dolgozott ki egy tervet. Ennek ér­telmében folyósították volna ezeket a kegy­díjakat vagy nyugdíjakat. Tekintettel arra» hogy pénzügyi alap nem állt rendelkezésre, ebben az ügyben a Gazdasági Főtanácshoz fordultak és kérték, járuljon hozzá ezek folyó­sításához. A Gazdasági Főtanács 1946 június i2-én foglalkozott ezekkel az ügyekkel. A Gazdasági Főtanács maga is szükségesnek tartotta volna ezt a folyósítást, azonban szerintük az állam; háztartás és a ptéinz stabilizációja lehetetlenné tette, hogy ezeknek az embereknek megfelelő összeget folyósítsanak. r , T. Nemzetgyűlés! Aki ismeri a gazdasági cselédek életét és tudjlai azt, hogy a gazdasági cseléd a régi világban 2—3 órakor hajnalban dorgálásra ébredt fel és este 9—10 órakor fe­küdt le, az tudja, hogy óriási árat fizetett ezért a kegy díjért egész életén keresztül. Es, ha valaki ismeri ezeknek az embereknek éle­tét, tudja, hogy nagyrészük egész élete mun­kájával nem volt képes egy kis viskót vagy egypár hold földet megkeresni. Elgondolhatja a t. Nemzetgyűlés, hogy milyen körülmények között vannak ezek az emberek. Valósággal más emberek alamizsnájából élnek. Ezeknek az embereknek megsegítése feltétlenül elso^ rendű kérdés. Tekintve azt, hogy a Gazdasági Főtanács Ígéretet tett, hogy a pénz stabili­zációja után folyósítani fogják ezeket az osz­szegeket, erről a helyről felkérem a népjóléti miniszter urat, tegye meg, hogy ezekről a sze­rencsétlen emberekről minél hamarabb gondos­kodik, mert különben a pusztulás var rajuk. Hiszem, hogy a t. Nemzetgyűlés magaeya teszi az ügyet, szintúgy a népjóléti miniszté­rium is, és ezeknek az embereknek, akik jó­részben kölcsönt vettek fel, hogy tengethessek az életüket, megteszik, hogy visszamenőleg is megkapják azt a nyugdíjat ós kegydíjat, ame­lyet egyébként a nagybirtoknak kellene a be­folyó összegekből megfizetnie. Ebben a re­ményben kérem a népjóléti miniszter urat, tegyen meg e szegény emberek érdekében mindent, ami megtehető. (Élénk taps a kis­gazdapárton.) , Elnök; A nemzetgyűlés az interpellációt kiadja a népjóléti miniszter úrnak. Következik Szőnyi Imre képviselő pr in­terpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szö­vegét felolvasni. Kis» Karoly jegyző (altassa): >Vam-e tu­domása a miniszter urnák arról, hogy a makói államrendőrség politikai osztálya ml lyen eliogultsággal működik és ezáltal köz­vetve az ország külpolitikai érdekeit is veszé­lyezteti es milyen intézkedéseket hajlandó tenni ennek a megszüntetésére?« Elnök; Szőnyi Imre képviselő urat illeti a szo. Szőnyi Imre (kg): T. Nemzetgyűlés! In­terpellációm tulajdonképpen két részre oszlik. Az egyik része egy most már nem aktív rendőrtiszttel van kapcsolatban, mert hiszen azt, akiről szó van, a rendőrség kötelékéből körülbelül májusban elbocsátották. Hogy miért bocsátották el, nem toldom, de hogy miért kellett volna már régen elbocsátani, azt tudom. (Derültség a kisgazdapárton.) Min­denesetre az a szerencsétlen rendelet, amely módot adott tavaly arra, hogy minden községi vagy városi politikai rendőrségi vezető inter­nálást vagy rendőri felügyelet alá helyezést rendelhessen el, ennek az embernek is módot adott arra, hogy nagyon sok ilyen rendőri felügyelet alá helyezési és internálás! javasla­tot terjeszthessen elő, amelynek alapján az­után természetesen a legtöbb esetben ezeket az embereket felügyelet alá helyezték és inter­nálták. Ezek az intézkedések még most is ér­vényben vannak. Azért kérném legelőször r is a belügyminiszter urat, hogy annak a hatóság­nak intézkedéseit, amelyet ő maga is alkal­matlannak talált a további szolgálattételre, ne hagyja szó nékül, hanem vizsgáltassa felül. En magam is tudok néhány esetet, — pedig nem jártam utána — amikor ezeket az inter­nálási vagy rendőri felügyelet alá helyezési javaslatokat a vele kapcsolatos személyes szempontból terjesztette elő. Interpellációm első része tehát most már kérés a belügyminiszter úrhoz, hogy ezeket a régi dolgokat vizsgáltassa felül és amennyi­ben nem teljesen helytállók a javaslatok, eny­hítsen az érdekeltek helyzetén. Interpellációm második része vonatkozik ennek az előbbiekben szerepelt Szűcs nevű rendőrőrnagy úrnak helyét betöltő másik poli­tikai osztályvezetőnek működésére. Ez az úr — Sebők László rendőrszázados — (Egy hang a kisgazdapárton: Mi volt ez azelőtt 1 ?) május 26-án magához rendelt bennünket, az ottani politikai pártok vezetőit és bejelentette, hogy ő vette át a járási és városi politikai osztály vezetését, ő pedig erélyes kézzel fogja majd végrehajtani a köztársaság fokozottabb védel­méről szóló törvényt, amely előírja, — hiszen tudjuk, már annyiszor szó volt róla — hogy itt nem szabad különbséget tenni faji, feleke­zeti vagy nyelvi szempontból. A százados úr azt mondta, hogy itt is egészen bizonyosan van fasiszta vagy antiszemita összeesküvés és ő azt majd ki fogja deríteni.En ott születtem, ott nevelkedtem, ismerem népemet és nevetve mondtam neki: ettől nyugodtan alhat, itt antiszemita, de még fasiszta összeesküvés sincs, ez a függetlenségi és 48-as párt hazája, Justh Gyula itt működött 30 esztendőn át, egyébként is a mi népünk nem összeesküvő fajta. (Zaj.) Erre ő azt mondta, hogy 'ő majd biztosan foer találni. Ez történt május 2fí-».n. Május 31-èn a kereskedelmi iskolai diákok a diákoknál szokásos évzáró ballagást végez­ték. Ez pénteken este volt. Pénteken éjjel U órakor ott egy magán imaház kigyulladt. Erre Kombaton este 9 órakor elkezdték ezekéit %

Next

/
Oldalképek
Tartalom